A japán jen az egyik legnagyobb árfolyam-ingadozást mutató deviza, ami fokozott kockázatot jelent.

Mint általában a devizaalapú hiteleknél, ez esetben is a szerződésben rögzített devizanemben, esetünkben japán jenben kerülnek meghatározásra a törlesztendő tőke- és kamatrészletek. A törlesztés ugyanakkor forintban történik. A jenben fennálló tőke és kamatrészletek a törlesztés időpontjában érvényes forint/jen deviza-eladási árfolyamon kerülnek átszámításra forintra.

Tekintettel arra, hogy természetesen a forint/jen árfolyam előre nem meghatározható, és változása még a többi devizánál is nagyobb ingadozást mutat, ezért jelentős, előre nem kiszámítható bizonytalanságot jelent minden jen alapú finanszírozást igénybevevőnek.

Az árfolyamváltozás kedvező és hátrányos egyaránt lehet. Amennyiben a forint erősödik a devizához képest, akkor a havi törlesztő részlet csökken, ha a forint gyengül az adott devizához képest, a havi törlesztő részlet növekszik.

A japán jen alapú hitel fokozott árfolyamkockázatának csökkentése érdekében a megjelenő hitel-konstrukciókat úgy kínálják, hogy az ügyfél válthasson az egyes devizák (japán jen, euró, svájci frank, forint) között. A devizák között azonban nincs közvetlen átváltási lehetőség, a teljes hitelösszeget először forintra váltják devizavételi árfolyamon, majd azt váltják át egy másik devizába eladási árfolyamon.

A devizanemcsere esetén a kettős váltás költsége az ügyfelet terheli. A devizavételi és eladási árfolyam közötti különbség hitelintézetenként eltérő lehet, azt a hitelintézet szabadon állapíthatja meg.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) tanácsai:

• A japán jenben is felvehető hiteleket bevezetéskor többnyire akciós feltételekkel (alacsony kamat, 0 Ft kezelési költség stb.) kínálják, célszerű azonban tájékozódni, hogy ezek a kedvezmények, előnyök meddig és milyen feltételekkel érvényesek.
• Kérjünk teljes körű tájékoztatást a szerződés megkötése előtt!
• Az alacsony hitelkamatok arra ösztönözhetik a hitelfelvevőt, hogy magasabb hozam reményében befektessék a felvett hitelösszeget. A hatóság azonban felhívja a figyelmet arra, hogy ez esetben nemcsak a remélt többlet-jövedelem, de a befektetett tőke egy része is veszélybe kerülhet (nem tőke-garantált befektetések), s a hitel visszafizetése csak más jövedelemforrásból valósulhat meg.
• Érdemes elolvasni a PSZAF korábbi Amit a devizahitelekről tudni kell címmel készített általános tájékoztatóját is.

Forrás: PSZÁF