• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Hűtés villanyóra kímélő megoldásokkal

2009.06.17. /
A nyári kánikulában jól esik a hűvös, de azért a környezetet is szeretnénk védeni. Ötletek a komfortos beltéri körülmények kialakítására a lehető legkisebb környezetterhelés mellett.

Hő mérséklet

Éves átlagban, épülettípustól és éghajlattól függően az energiafelhasználás 6-13 százalékát fordítjuk légkondicionálásra. Csak a nyári hónapokat nézve a modern nagyvárosok áramfogyasztásának több mint egyötödét a légkondicionáló berendezések teszik ki. A természetben néha túl kevés, máskor túl sok a napenergia. Kánikula, azaz jelentős napenergia-többlet esetén ismét csak a nem megújuló energiákhoz nyúlunk. A klímaberendezések többsége nem megújuló energia felhasználásával ér el helyi hőmérsékletcsökkenést - világszinten inkább felmelegedést okoz a használatuk.

A klímaberendezések jól példázzák a globális környezeti problémákat. Egy technológia- és energiaigényes folyamattal helyi, keveseket érintő előnyöket érhetünk el, míg a környezetterhelés máshol jelentkezik. Először rögtön az épület oldalán: az ablakok mellett és oldalfalakon gombamód szaporodó koffernyi méretű, nem épp esztétikus ventilátorok egyszerűen kifújják a hőt az amúgy is forróságtól vibráló utcára. A berendezést működtető energia nem a falból jön, hanem távoli erőművekben, szénhidrogének elégetésével vagy atommagok hasogatásával termelik.

Ha pedig egy kényelmes és praktikus eszközt már beépítettek, legyen bár környezetszennyező, az emberek használni fogják, sőt, bizonyos megszokás vagy függőség is rögvest kialakul. Elvárhatjuk-e egy mégoly környezettudatos, de a nagy melegben éppúgy izzadó embertől, hogy a környezeti hatásokat végiggondolva adja fel a megszokásait, ne éljen a beépített lehetőségekkel, és ne akarjon hűsölni? Aligha. A kérdés tehát annyiban módosul, hogy állandóan csúcsra járatva vagy bölcs önmérsékletet tanúsítva használjuk-e gépet.

Nem könnyű a „helyes használat" kérdése. 2005-ben a Junichiro Koizumi japán miniszterelnök indította útjára a „Mínusz 6 Csapat" kampányt, amelynek az volt célja, hogy kánikulában se hűtsék 28 fok alá az irodákat, hanem öltöny helyett inkább dolgozzanak rövid ujjú ingben. 1973 óta már háromszor próbálkoztak hasonló kezdeményezéssel Japánban. Hiába igyekeztek alternatív, a melegben is praktikus irodai ruházatot piacra dobni, a (ráadásul fekete) öltöny-nyakkendőt üzleti vértezetként viselő japán irodisták ellenállásán ismét elbukni látszik a kezdeményezés. Pedig ha a légkondikat a kinti hőmérséklethez csak egyetlen fokkal közelebb állítanák, az 5-10 %-os megtakarítást eredményezne épületenként.

Ha a cél a komfort és a hűtés, akkor próbálkozhatunk az energiaigényes épületgépészeti megoldásokkal közel azonos hatásfokú passzív megoldásokkal is. Passzív, tehát nem motorral hajtott, energiafaló megoldás a szigetelés, az árnyékolás, a légmozgást kihasználó hűtőrendszerek. A várostervezés tanulhatna a déli országoktól, ahol a keskeny sétálóutcák, a fehér falú házak és természetes szellőzőfolyosók nyáron hűs, télen melegebb helyi klímát eredményeznek.

Ezek a megoldások nem igényelnek jelentős többletberuházást, a passzív épületek mégis ritka kivételnek számítanak. Aki körbenéz bármely magyar településen, láthatja, hogy szaporodnak a napfénycsapdaként működő beton és üveg irodaházak és lakóparkok, amelyekben a légkondicionálástól a gyep automata öntözéséig mindent csakis állandó energiaellátást igénylő, „forgó alkatrészes" technológiákkal oldanak meg.

 

Építési tanácsok

 

Falszigetelés

A vastag, kívülről hőszigetelő réteggel bevont falak télen bent tartják a meleget, nyáron a hűvösséget. Fontos a fal szellőzése is, hogy ne ejtse csapdába a nedvességet, ezért célszerűbb porózus anyagot: téglát, építőelemet, netán szalmabálát vagy vályogot használnunk az építkezéshez. A vasbeton épületeknél elsősorban az illesztéseket érdemes utólagosan szigetelni.

 

Nyílászárók

A legtöbb hő az ablakok és ajtók résein, illetve felületén tud ki- vagy beszökni. Ha csak lehet, válasszunk fából készült nyílászárókat! Nem csak azért, mert a fa jobb szigetelő, mint a műanyag vagy fém, hanem azért is, mert a faablak száz év után is javítható, festhető és utólagosan is ellátható szigetelőcsíkokkal - ellentétben a „mű" anyagokkal. Dupla üvegű, termoablakot tetessünk!

 

Árnyékolás

Az árnyékolás állomásai, fontossági sorrendben: 1. előtető vagy tornác 2. spaletta vagy külső, kibillenthető redőny 3. tükröződő ablakfelület 4. ablakrétegek közötti reluxa 5. szobai sötétítő függöny. Annál hatásosabb az árnyékolástechnika, minél „kijjebb" van: a legjobb, ha a napfény eleve nem süt rá a nyílászárókra, hiszen a belső árnyékoló eszközök már a helyiségbe verik vissza hőt. Az árnyékolás célja nem csak a hőmérséklet csökkentése: az árnyas-hűvös szobában hőérzetünk is „pincehideg".

 

Páratartalom

Az ideális páratartalom beállítása és szinten tartása nem egyszerű: a párolgás egy pontig hűsíti a levegőt, de egy szoba is könnyen befülledhet.  Ugyanazt a hőmérsékletet másként érzékeljük egy száraz helyiségben vagy egy gőzfürdőben. A megfelelő páratartalom hűsít: régen az éléskamrákat úgy hűtötték, hogy a mennyezeti kampókra textilcsíkot lógattak, amelynek vége egy vödör vízbe ért. A textil magába szívta, majd kipárologtatta a nedvességet, így hűtve a levegőt. Nyári melegben be lehet nedvesíteni a függönyöket, nedves rongyot teríthetünk az ablakpárkányra, vagy mosás után teregethetünk a szobában. Ugyanakkor a túlságosam magas páratartalom növeli a hőérzetet; a fülledt „pálmaházi" érzetet szellőztetéssel csökkenthetjük. 

 

Légmozgás, szellőztetés

A hőérzetünket nagyban befolyásolja, hogy éri-e bőrünket valamilyen hűsítő fuvallat. Alapos szellőztetést végezni inkább éjjel érdemes, délidőben csak a kánikulát „csalogatjuk be" a lakásba. Melegben tartsuk csukva az ablakokat, az oxigéncserét pár perces, gyors szellőztetéssel biztosíthatjuk. Ilyenkor jobb a benti, hűvösebb levegő mozgatása. Az álló, forgófejes vagy plafonra szerelhető ventilátorok elektromos motorral ugyan, de már a legkisebb fokozaton is érezhetően kevergetik a levegőt. A környezettudatos hölgyek választhatják az utóbbi években újra divatossá váló kézi legyezőket is, nem úri huncutság az, pláne ha akad egy úr, aki kitartóan csapja a szelet...

 

Személyre szabott hűtés

Az elég

Ha kívül 38 fok van, belül 20, az nem természetes. Igyekezzünk önmérsékletet gyakorolni a hőmérséklet beállításánál is! Egészségügyi szempontból is jobb, ha csak pár fokkal hűtjük a lakást a külső hőmérséklethez képest. Amikor elmegyünk otthonról, az üres lakást ne tartsuk hidegen - a legtöbb klímaberendezést már programozható időkapcsolóval is ellátják.

 

Megfelelő ruházat

A sivatagok lakói bő lebernyegeket hordanak, amely az egész testet fedi, azaz árnyékolja, védi a naptól - de a portól vagy kosztól is. Anyaga légáteresztő, természetes, nem műszálas, az izzadságot átengedi. Az sivatagi lábbelik sem zártak, hanem biztosítják a láb szellőzését. Az európai stílusú ruházatban is választhatunk hasonló tulajdonságokkal bíró ruhadarabokat.

 

Hűtőfolyadék

A folyadékbevitel célja a kellemes hőérzet és testünk jó vízháztartásának biztosítása. A nagy hőmérsékletkülönbség, a jéghideg folyadék gyors és komoly kiegyenlítő reakcióra készteti a szervezetünket. Ezért van az, hogy a jó hideg sör még szinte le se ér, máris gyöngyözik tőle a homlokunk, vagy a hidegzuhany után szinte azonnal izzadni kezdünk. Helyesebb, ha a folyadék a külső hőmérséklethez igazodva kellemesen hűvösebb, de nem jéghideg. Az étkezésre is érdemes figyelnünk: a nehéz, fűszeres ételek megizzasztanak, emésztésük több hőt igényel - válasszunk inkább gyümölcsöket!

 

Izzadás és annak gátlói

A verejték természetes nedvesség, amelynek párologtatás révén hűti a testet; vegyi reakció nem jön létre, csak fizikai. A reklámok által kínált számtalan illatosító és izzadásgátló dezodor esetében azonban nagyon is működik a kémhatás. E szerek többsége alumíniumszármazékokat tartalmaz, amely savas kémhatásával összehúzza a bőrpórusokat és blokkolja a verejtékmirigyeket. Tegyük fel magunknak a kérdést: akarunk-e rendszeresen púderben oldott fémet kenni hajlatainkba, tudván, hogy a megfelelő verejtékmennyiségnek valahol mindenképp ki kell jönnie? Mértékkel használjuk az  izzadás-gátló dezodort, és ne kövessük azokat a reklámokat, amelyekben extrém sportolók, vagy sivatagi tájfutók büszkélkednek azzal, hogy nem izzadnak! Mozgás közben inkább izzadjuk, mert a verejtékmirigyek vegyi blokkolása akár a test és a szervek túlmelegedéséhez is vezethet. Inkább vegyünk frisstő zuhanyt, váltsunk ruházatot!

 

Nyáron nyaralok, télen telelek

A legjobb megoldás mindenképp az, alkalmazkodunk a külső körülményekhez, és lehetőleg mind kevesebb építészeti vagy hűtéstechnológiai megoldást fogunk hadra. Az alkalmazkodás egyik módja, ha megpróbáljuk időbeosztásunkat a szezonhoz alakítani: nyáron például sziesztázhatunk, vagy kiszaladhatunk csobbanni egy gyorsat, ha van hova. A legjobb megoldás, ha a hőségben nem a fagyos irodában meresztjük a szemünket a monitorra vagy a lakásban pihegünk a tévét bámulva, hanem nyaralni megyünk!

 

Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 13. számában.

Kép [cc] ozinoh



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében