• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

A húsfogyasztás súlyos következményei

2015.08.26. /

Egy annyira hétköznapi dolog, mint az étkezési szokásaink, sokkal nagyobb hatással bírnak, mint az elsőre gondolnánk. A húsfogyasztásunk mértéke nem csak, hogy az egészségünknek nem jó, de a környezetre nézve is rendkívül káros. 

Az elmúlt évtizedekben a jövedelmek növekedése nagy változást idézett elő táplálkozási szokásainkban. A húsfogyasztás nagyon fontos eleme lett az étkezésünknek. A haszonállatok tenyésztése és szállítása sokkal több tápanyagot, földet, vizet és energiát igényel, mint a növényeké. A húsfogyasztás iránti növekvő igény nagy nyomást helyez az élelmiszer előállítókra, kimeríti a természeti erőforrásokat, és tönkreteszi az ökoszisztémát.

 

De mit is jelent ez számokban kifejezve?

 

  • A húson alapuló étkezés 10-szer több vizet igényel, mint a növényi étrend. 1 kilogramm marhahús előállítása több mint 15 ezer liter vizet igényel.

  • Nem túl hatékony módon, 1 kalória előállításához 30 kalóriányi takarmány elfogyasztása szükséges.

  • A haszonállattartás a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának majdnem 15 %-ért felelős, és a vízszennyezéshez is jelentős mértékben hozzájárul.

  • A mezőgazdaságban felhasznált víz kb. 30%-t a húselőállításra fordítják.

  • A világon termelt gabona (rozs, zab és kukorica) 40 %-a az állatok takarmányozására használják.

  • Az állattartás nagy szerepet játszik a biodiverzitás csökkenésében és a fajkihalásokban, hiszen a Föld felszínének 30 %-át foglalja el, ami egykor a vadvilágnak adott otthont.

 

 

Több mint 100 év kellett hozzá, hogy az általunk ismert nyugati étrend elérjen oda, hogy már minden étkezés alkalmával fogyasztunk húst. Ehhez képest Ázsia nagy részén ez a változás már egy generáció alatt végbement. Ez az étkezés pedig világszinten súlyos egészségügyi problémákhoz, többek közt elhízáshoz vezet.

Az előrejelzések aggasztóak. 2025-re 50 %-os növekedést jósolnak a húsfogyasztásban a 2013-as mennyiséghez képest, mind a nyugati országokban, mint a fejlődő országokban, különösen Ázsiában.

Ahhoz, hogy a termelők ki tudják elégíteni ezt a növekvő keresletet, egyre problémásabb tenyésztési módokhoz fordulnak. A cél, hogy minél gyorsabban minél nagyobbra hízzanak az állatok, hiszen a fogyasztói igények ezt kívánják. Ehhez már nem elég ha szabadon legeltetik az állatokat, hanem gabonafélékkel is etetik őket. Így a gabonatermelésen is nagyobb a nyomás, és ezáltal, a természeti erőforrásokon és a környezeten is.

 

Mit lehet tenni?

Első lépesként, a termelőknek fenntarthatóbb termelési módokra kéne átállniuk, kezdve egy víztakarékosabb termelési móddal, beleértve a csepegtetéses öntözés használatát a mezőgazdaságban. Ezzel együtt a kormányoknak és civil kezdeményezéseknek egy sokkal inkább növényeken alapuló étrendet kéne népszerűsíteniük, mint a saját egészségünk, mint a Föld megóvása érdekében.

 

 

Persze nem kell mindenkinek egyből vegetáriánusnak lennie. Már az is jó, ha részben változtatunk az étkezésünkön és például inkább halat vagy csirkét eszünk marhahús helyett, hiszen a marhatenyésztés 28-szor több földet és 11-szer több vizet igényel, mint bármelyik másik haszonállaté.

Ha hetente egy húsmentes napot tartunk, új zöldségalapú ételeket próbálhatunk ki helyette, ez a nyári hőségben különösen előnyös.  A Húsmentes hétfő mozgalom oldalán kiváló recepteket találsz, próbáld ki Te is!

Egy kiegyensúlyozott, nagyrészt növényeken alapuló étrend, minimális vörös- és feldolgozott hús fogyasztásával nagyban segíthet a környezet megóvásában valamint csökkenthető vele az étkezéssel összefüggő megbetegedések száma is.

 

Forrás: World Grain

kép: pixabay.com

Tetszett a cikk? Nyomd meg a lenti gombot és támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!

 

   

 

Legyél Te is a Tudatos Vásárlók Egyesülete büszke támogatója!

A TVE éves támogatói díja 2500 forint. És ezért kapsz egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is.

Kattints ide, ha szeretnél 5-15% kedvezménnyel vásárolni a TVE által minősített helyeken.

 

A cikk a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás PTKF/1230/2015 jelű pályázat keretében készült.



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében