fbpx

| Lukács Árpád

Hogyan védjük meg vályogházunkat a talaj- és esővíztől?

Új cikksorozatunk a vályogépületek vizesedési problémájával foglalkozik. Ebben a cikkünkben megmutatjuk, hogyan lehet védekezni a csapadékvíz és a talajvíz vályogot romboló hatása ellen.

Napjainkban a vályognak reneszánsza van a tehetősebb rétegek körében is – míg korábban kifejezetten a szegénység jele volt. Nemcsak a parasztromantika felerősödése, de az energiatudatosság miatt is fontossá vált a vályogépítészet.

Egyre többen döntenek úgy, hogy inkább felújítják meglévő, vályogfalú házukat, vagy új házukat korszerű vályogtechnikai eljárásokkal építik meg. A vályog kimondottan jó klimatikus, hőszigetelési, hőtárolási tulajdonságokkal bír, nagyon egészséges lakóteret lehet létrehozni vele.

Mit nevezünk vályognak az építőiparban?
A vályog az agyagban gazdag felszíni földek különböző természetes adalékanyaggal – pl. törek, pelyva – létrehozott keveréke.
A magyar népi építészetben a vályog felhasználása igen sokrétű:
– teherhordó házfal, vert-, rakott-, paticsolt-, vályogtégla technológiákkal,
– padláson, deszkázat fölött tapasztások,
– földbe mélyített hasznos építmény („hűtőszekrény”, jégtározók)
– kemencék, tartaléktűzhelyek, kályhapadkák,
– vályog habarcsok és vályogvakolatok.

A vályognak az építőiparban van néhány hátránya is, ezek közül a legfontosabb a vízzel szembeni sérülékenysége. Jó hír, hogy lehet védekezni ellene.

 

Mit tegyünk az esővíz ellen?

A legfontosabb: a lehető legtávolabb tartani a vizet a vályogfaltól. Ezért régebben nagykiülésű ereszeket építettek. Ma is érdemes ezt a fogást alkalmazni. A legkisebb ereszkiülés vízszintesen mérve általában 70-80 cm, de vannak olyan példák, ahol ez eléri akár a 2 métert is! A széles eresz alatt kellemes és hasznos tornácot alakíthatunk ki.

A hagyományos vályogházak nád- vagy szalmafedésűek voltak. A tetőfedést karban kellett tartani, a hibás helyeket pótolni kellett. A beázás nagy kárt okozhatott a falszerkezetben, a közmondás is ezt mondja:„Nincs három nagyobb csapás, mint a csepegős ház, a rossz szomszéd és a rossz feleség”. Manapság reneszánsza van a nádfedésnek, viszont esővíz elvezető csatornát ezeken a házakon „nem illik” felszerelni, mert rontja az összhatást.

Alkalmazhatunk más tetőfedő anyagokat is – amennyiben nem műemlék épületet újítunk fel. Ekkor mindenképpen kerámia cserép javasolt, inkább hódfarkú vagy hornyolt sima felületű cserepek, hiszen tájainkra ezek jellemzőek. Ebben az esetben már megkívánja az eresz az esővíz-levezető csatornát.

A ház karbantartási munkáinál gondoskodni kell a csatornák eltömődöttségének megszüntetéséről. A cél az esővíz akadálytalan és gyors levezetése a tetőről. [Az esővíz hasznosításáról korábbi cikkünkben olvashatsz >>>]

Ellenőriznünk kell a tetőzet szegélyeit is – vápák, oromdeszkák stb. –, itt is gyakran fordulhatnak elő beázások. Ezek javítására ne sajnáljuk a pénzt, a hiba diagnosztizálására bízzunk meg építészmérnököt! A kisebb cserépigazgatásokat vagy cserépbontásokat, pótlásokat mi is elvégezhetjük!

Amennyiben vályogfalú házunk körül még nincs járda, mindenképpen készítsünk vagy készíttessünk járdát! A járda a faltól kifelé lejtsen. A fagyállóra vagy vízállóra kiképzett lábazati falrészesz és a járda éleinél végezzük el a szükséges vízzáró kitt vagy paszta tömítéseket. Általánosan elterjedt erre a célra a bitumenes fagyálló kittek alkalmazása (pl. Botazit bitumenes termék). Újabban látszó kavicsréteget is használnak betonjárda helyett, ez is jó megoldás.

Az új épületeknél a falszigetelést a leendő terepszinthez képest legalább 30 cm magasságig kell készíteni, erre még falazzunk két sor kisméretű kerámia téglát. Csak utána kezdjük el a vályogtégla falazást!

A meglévő épületek csapóeső elleni védelmét úgy tudjuk megoldani, hogy a csatlakozó terepszinttől mért legalább 30 cm magasságig lemezszigetelést készítünk a lábazati falon. Ebben az esetben a belső padlószint alacsonyabban is lehet, mint az új épületeknél elmondott megoldás. Ezt a függőleges irányú szigetelést kell csatlakoztatni a vízszintes falszigeteléssel (ld. lent), amelyre minden esetben szükségünk van, akár utólagos falszigetelésről, akár új házszerkezet építéséről van szó.

Amennyiben úgy döntünk, hogy favázas épületet építünk, és csak kitöltő falként használjuk a vályogtéglát, a kész faszerkezet elkészülése után a tetőfedést is el lehet készíteni. Így az összes vályogozási munka már a végleges fedél alatt készülhet el, és nem kell a kivitelezési idő alatti kiázásoktól tartani. Hiszen az építési idő alatti kiázás is fontos kritérium, amire figyelni kell.

 

A talajvízzel, a talajvíznyomással szembeni védekezés

Akár régi vályogházat újítunk fel, akár újat építünk, fagyálló, vízálló, stabil alapot kell készíteni! Az első lépések közé tartozik egy gyakorlott statikus és építész bevonása, lehetőleg a helyet jól ismerő és referenciákkal rendelkező szakemberek személyében.

A régi épület átalakításánál meg kell vizsgálni az alapot. Ha nincs semmilyen alap, vagy a régi már töredezett, mállott, esetleg nem éri el a legalább 80 cm-es mélységet, akkor szakaszos módon új alapot kell készíteni.

A lényeg: 1 méter vízszintes hosszon mért bontás vagy földkiemelés és alapozás, utána háromméterenként ugyanúgy ismételjük a munkálatokat. Így az épületszerkezet nem veszti el az állékonyságát. Léteznek gépi alapbeton bedolgozások is, úgynevezett „jet” beinjektálásos technikák, de ezek elég költségesek és helyigényesek, hiszen a daruszerű gépezetnek helyet kell biztosítani. Ilyenkor kérjük szakember véleményét.  

Akár új vályogházat építünk, akár régit újítunk fel, célszerű szem előtt tartani, hogy a vályogszerkezet a csatlakozó terepszinttől mérve legalább 30-40 cm-ről induljon. Alatta és a végleges padló alatt mindenképpen vízhatlan szigetelést kell készíteni.

A vályogfalak vízszigetelésénél fontos, hogy a falszigetelő lemezeket 30-40 cm-re hajtsuk fel a falra! A szigetelési munkálatokat mindenképpen bízzuk szakemberekre. A legelterjedtebb szigetelési anyagok és technológiák: bitumenes vastaglemezek, PVC lemezek, gumilemezek, teljesen kent szigetelések erősítő szalagokkal, de vannak rozsdamentes fémlemez „beütési” technikák is.

 

A vályogfalak külső felületvédelme

A cement általános elterjedése előtt vályog alapú vakolatokat használtak. Ez a vakolat jó vízzáró tulajdonságú, a bejutó csekélyke víztömeg a kedvező páraközlekedés miatt szabadon távozik, anélkül, hogy roncsolná a falszerkezetet.

A minősített agyagvakolat termékeknél előírás, hogy tilos meszet hozzákeverni, ugyanis a mész ronthatja a kedvező klimatikus hatást. Szintén tilos olajfestéket használni a külső vakolaton, hiszen megszűnhet a kedvező páraáramlási folyamat, a pára a falon belül maradhat.

A nyílászárók szegélyeinél ragasszunk fel ragasztócsíkot, eresszük teljesen neki a vakolatot, majd vakolás után a kiálló csíkokat vágjuk le.

 

Javasolt kiadványok a témával kapcsolatban:

 

A szerző építész, a Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájának tagja.

 

Kép [cc] chechipe

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás