alap kinézet

System Messages

Hogyan javítsuk a lakás levegőjét?

Ennyit az „otthon, édes otthon” fogalmáról. A levegőminőség szempontjából lehetséges, hogy egészségesebb egy nagyváros szmogos utcáin sétálgatni, mint otthon ülni a televízió előtt.

Vegyük például a kedvenc kanapédat: tudtad, hogy az apró részecskék, amelyek ledörzsölődnek a bútor anyagából, az orron és a szájon keresztül a tüdőbe jutnak?

Michael Braungart német vegyész, a Cradle to Cradle Design (Bölcsőtől bölcsőig) társalapítójának véleménye szerint a szövet összetevői között előfordulhatnak „mutagén anyagok, nehézfémek, veszélyes vegyi anyagok és színezékek, amelyeket gyakran a szabályozók is a veszélyes kategóriába sorolnak, kivéve, amikor a vásárlónak mutatják be és adják el ezeket a termékeket”.

Braungart „gázkibocsátási” kísérleteket végzett hétköznapi tárgyakon (szőnyegen, műanyag játékon, elektromos borotván), amely során a kibocsátott mérgező gázokat elemezte.

Eredményei szerint a legveszélyesebb tárgyak között ott van a műanyag tapéta és a linóleum, a lézernyomtató és a fénymásoló (a festékkazettából kiáramló port könnyen belélegezhetjük), ragasztók, festékek, valamint a háztartási gépek, mint például a tévékészülékek és a mosógépek.

A kísérlet tanulsága: „A beltéri levegő sokkal rosszabb minőségű, mint a londoni szabadtéri. Ha a négy fal között tartózkodunk, össze vagyunk zárva a vegyszerekkel.”

Ezt a nézetet egyre több tudományos bizonyíték támasztja alá. A US Environmental Protection Agency (EPA, Amerikai Környezetvédelmi Hivatal) először 1986-ban hívta fel a figyelmet a beltéri levegő rossz minőségére, míg az Egyesült Királyságban 1996-ban, a Building Research Establishment (Épületkutató Vállalat) publikálta meglepő felfedezéseit a témáról.

Ez azért is érdekes, mert miközben a szabadtéri levegő egyes szennyezőanyagainak koncentrációját európai szabvány korlátozza, a beltéri levegőről ugyanez nem mondható el.

Egy ökoépítész tanácsai

  • Fessünk víz- vagy agyagalapú festékekkel, akár egyszerű agyaggal.
  • Használjunk igazi nyersfát a farostlemez és a laminált fa helyett.
  • Vásároljunk használt bútorokat (alacsonyabb a káros gáz kibocsátásuk).
  • Függönyeinket régi típusú, jó minőségű szövetből készítsük el.
  • Az öregebb épületek több szempontból is jobbak az újaknál. Ezeket még gyakran a közelből származó mészkőből és megfelelő fából építették. „Az öreg épületek rendelkeznek természetes szellőzéssel, mivel nemritkán egy kicsit huzatosak.”

Időnk nagy részét épületekben töltjük: otthonunkban, irodában, iskolában vagy boltokban. Európai és amerikai tanulmányok igazolják, hogy életünknek átlagosan 90%-át a négy fal között éljük le.

Az vagy, amit belélegzel. A levegő alkotóelemei végül a testünkbe kerülnek, ezért a jó minőségű levegő létfontosságú kérdés.

A beltéri légszennyezés jelentős részének forrása az épületeken belül van. Ahogy Baungart tanulmányai is rámutattak, szinte mindenből, amit használunk, részecskék válnak le vagy különböző gázok jutnak a levegőbe. Ez fokozottan érvényes az új tárgyakra.

A mindennapi élet leggyakoribb használati tárgyai (szőnyeg, kárpit, gyárilag előállított fatermékek, elektromos berendezések, tisztítószerek) illékony szerves vegyületeket (VOC) bocsátanak ki, többek között formaldehidet. Ezek a vegyületek folyékony vagy szilárd anyagok, amelyek szobahőmérsékleten gáz-halmazállapotúvá válnak, vagy gázokat bocsátanak ki.

Az illékony szerves vegyületek sajnos a leggyakrabban előforduló anyagok a beltéri levegőben. Káros egészségügyi hatást válthatnak ki, például szem-, orr- vagy torokirritációt, fejfájást, koordinációs zavart, hányingert, valamint károsíthatják a májat, a vesét és a központi idegrendszert. A VOC vegyületek közül egyesek bizonyítottan, mások pedig feltételezetten rákkeltő hatásúak.

A beltéri levegő minőségének szakértője, Dr. Derrick Crump szerint a fent említett szerves vegyületek zárt térben mért koncentrációja általában tízszerese a kültéri mennyiségnek. Ráadásul ezek a gázok megrekednek a négy fal között. A légmentesen zárt és energiahatékony modern épületekben sokkal kisebb a huzat által előidézett légcsere. Ezen kívül az utcán előforduló szennyezőanyagok (például kipufogógázok) is beszivároghatnak az ablakon vagy a rosszul elhelyezett szellőzőn keresztül, és így szintén megrekedhetnek az épületekben.

Legrosszabb esetben a nagyfokú légszennyezettség következménye az ún. „beteg épület szindróma", amely tünetei a fejfájás, szédülés, dezorientáció, kimerültség, koncentrációs nehézségek, szem-, orr- és torokirritáció. Az újonnan épült vagy felújított épületekre jellemzőbb a fokozottabb gázkibocsátás, mint a régi házakra.



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében

Smink