fbpx

| Lukács Árpád

Hogyan hasznosítsuk az esővízet?

Nem nehéz belátni, hogy milyen pazarlás ivóvizet használni WC-öblítésre, mosásra, öntözésre, holott sok esetben ezt kiválthatjuk akár esővízzel is. Összegyűjtöttünk néhány tippet, hogy mire érdemes figyelni esővíz-gyűjtő rendszer kiépítésénél

A közműdíjak rohamos emelkedésével egyre nagyobb luxust jelent az ivóvíz minőségű vezetékes víz többféle célra, például öntözésre történő felhasználása. Joggal merül fel a kérdés, hogy feltétlenül muszáj vezetékes vízzel megoldanunk a kert locsolását? A válasz egyértelmű: pazarló luxus. Más forrásból beszerezhető, gyengébb minőségű víz is alkalmas lenne erre a célra.

Mivel a klímaváltozás hatására egyre szélsőségesebb csapadékeloszlással, vagyis az extrém száraz és extrém csapadékos időszakok hektikus váltakozásával kell számolnunk, nem árt, ha meg tudjuk oldani a csapadékvíz – legalább egy részének – visszatartását. Éppen ezért fontos a tetőről felfogott esővizet tárolni, és a szárazabb időszakban felhasználni a kert öntözéséhez.

Kézenfekvő azon is elgondolkodni, hogy ha már megoldjuk az esővízgyűjtést, az öntözésen kívül még mire használhatnánk fel? A válasz: olyan tevékenységekre, amelyek nem igényelnek ivóvíz minőségű vizet, pl. takarításhoz, mosáshoz, WC-öblítéshez.

Ha figyelembe vesszük azt a tényt is, hogy az esővíz lágy víz, a mérleg nyelve egyértelműen az összegyűjtött, nem vezetékes víz használatára dől el. Ha esővizet használunk a mosógépben, akkor egyrészt alacsonyabb lesz a vízdíj, másrészt a lágy víz nem okozza a mosógépünk idő előtti elhasználódását, vízkövesedését, így kevesebb vízkőoldószert kell használni.

A WC-öblítés kapcsán nem kell ecsetelnünk az esővíz hasznosításának előnyeit, de tegyük hozzá, hogy még ez is luxus, ha arra gondolunk, hogy ezt szürkevízzel (mosás után keletkező szennyvízzel) is megoldhatnánk.

Hova építsük?
Milyen egyszerű műszaki paramétereket kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy egyáltalán megérje? Először is lássuk, hol érdemes tároló ciszternákat építeni: többek között kisebb háztartásoknál, ikerházaknál, sorházaknál, a zöld- és falusi turizmus építményeinél, a mezőgazdaságban, parkok öntözésénél. Ebből a szempontból átgondolást igényelnének a lakóparkok és a nagyobb kertekkel rendelkező régebbi társasházak is.

 

Megéri?

Egy négyszemélyes családban az egy főre jutó napi vízfogyasztás mintegy 150 liter. Ebben benne van az ivásra, főzésre, tisztálkodásra, autómosásra, házon belüli és egy kis kert öntözésére használt víz mennyisége. A nem ivóvíz jellegű – vagyis csapadékvízzel, szürkevízzel kiváltható – vízfogyasztás ebből legkevesebb 70 liter/nap.

Figyelembe véve, hogy Magyarországon az éves csapadékmennyiség 500-900 mm, egy négyszemélyes családnak 150 négyzetméter nagyságú tetőfelületről (ez 80-90 négyzetméter hasznos alapterületű házat jelent) célszerű gyűjtenie az esővizet. Ehhez kb. 5 köbméteres tárolóra van szükség.

Ha nem tudunk ennyi esővizet összegyűjteni, számolni kell azzal, hogy vezetékes vagy kútvízből kell pótolni a szükséges vízmennyiséget, vagy csökkentenünk kell a vízhasználatot, például komposzt WC-vel.

Attól függően, hogy csak a hétvégi kert locsolására használjuk-e az esővizet, vagy komolyabb WC vagy mosógép vezetékezést építünk ki, a bekerülési és kivitelezési költségek nagyon változóak: 200.000 Ft-tól akár 2.000.000 Ft-ig is terjedhetnek. Ha figyelembe vesszük a dolgok jó oldalát, vagyis hogy éves szinten 30.000 – 100.000 Ft vízdíjszámla spórolható meg, a befektetett pénzünk 10-20 év alatt megtérül

 

A városi csapadékvíz kedvezőtlen is lehet

A csapadékvíz tehát nem számít kemény víznek, azaz kevesebb benne a kalcium valamint a magnéziumion, mint a vezetékes vizeinkben, vagyis kevésbé okoz vízkövesedést. Hátránya viszont, hogy a szennyezett levegőből kioldott anyagok miatt savas kémhatású, azaz pH értéke kisebb mint 7.

A savas jelleg mindenképpen rossz a környezetre nézve, de a vegyészek szerint előnye is van, amely miatt megint csak az esővíz felhasználhatósága felé dől el a mérleg nyelve. Ugyanis ha a begyűjtött esővíz nem lenne savas, komolyabb tisztítási folyamatok miatt mindenképp többlet vegyi kezelést igényelne. Tehát az esővíztárolásnak fontos feltétele az is, hogy bizonyos fokú előszűrést el kell végezni, továbbá figyelembe kell venni, hogy a vízzel érintkező felületek milyen anyagból vannak.

Tekintettel arra, hogy csapadékvizeink már akár a húsz évvel ezelőtti állapotokhoz képest is jóval szennyezettebbek, valamint városi környezetben fokozottan szennyezettek, a nagyvárosi esővíz önmagában még öntözésre sem javasolt. Csak abban az esetben öntözzünk vele, ha jól átgondolt és a piacon célzottan erre a célra kialakított tárolók és szűrők figyelembevételével hasznosítjuk. Mindenképp tudatában kell lennünk annak, hogy milyen tárolókat és szűrőket alkalmazhatunk.

 

Milyen tárolók vannak?

Legcélszerűbb belülről cementhabarccsal simára dolgozott felületű betontárolóban gyűjteni a csapadékvizet, de bizonyos kismértékű előszűrés biztosítása mellett a műanyag vagy rozsdamentes fémtárolók is szóba jöhetnek.

A betontározó mellett szól az a tény, hogy a víz a betonból ásványi sókat tud kioldani, ezek szükségesek a víz jó biológiai tulajdonságainak eléréséhez, a savas hatás csökkentéséhez. A víz elektrosztatikai tulajdonságai is javulnak, magyarán nem poshad meg.

A műanyagtárolóknál fennáll a veszély, hogy megposhad a víz, hacsak már a tárolóba engedés előtt fel nem javítjuk a víz minőségét. Ennek a legoptimálisabb, legkímélőbb módja, hogy a tetőről begyűjtött vizet egy mészköves zárt tartályon vezetjük át. Ezáltal a víz pH értéke visszanyerheti egyensúlyi állapotát, és így a műanyag tartályban is jól tárolható válik.

 

Honnan gyűjtsük és hogy tároljuk?

Az esővízgyűjtés általános működési elve a következő: az esőcsatornán keresztül a tetőről érkező vizet szűrő közbeiktatásával juttatjuk a ciszternába, amely a ház mellett földbe süllyesztve vagy a ház alagsorában helyezhető el. Kis kerti tárolók is léteznek, ezek használhatók arra az egyszerű tározásra, amit már a nagyszüleink is megvalósítottak a ház körüli kertben.

A korszerű szűrés három fázisban történhet. Az első az egyszerű ülepítés, vagyis a nehéz anyagok kiülepítése. A második a szita jellegű szűrő, amely egyszerű mechanikai szűrést valósít meg, kiszűri a nagyobb szemcséket. A harmadik – ez már sok esetben túllihegettnek tűnik, de mégis vannak példák a használatra – az aktív szénszűrés. Itt már biológiai és kémiai szűrés is végbemegy. Ebben az esetben már komolyabb felhasználás várható el, de akár mosogatáshoz, mosdáshoz is alkalmassá lehet tenni az esővizet. Bonyolult szűrés ide vagy oda, a hétvégi telken állványra szerelt, feketére festett hordóban összegyűjtött esővíz kiválóan alkalmas az alkalmi zuhanyzásra.

Az előszűrt esővíz a tározóba jut, majd egy automata szivattyú-rendszeren keresztül máris mehet a fogyasztóhelyre. Ha a ciszterna kiürül, úszókapcsoló segítségével vezetékes vízzel utántölthetjük, így folyamatosan biztosított a vízkivétel.

Amennyiben házon belül WC öblítésre és mosáshoz is használjuk az esővizet, két vízhálózatra van szükségünk: ivóvíz hálózatra és esővíz hálózatra. Természetesen az esővíz hálózat jóval kisebb, mint az ivóvízé, hiszen csak a WC-hez és a mosógéphez kell eljutni vele. A szivattyú- és szűrőrendszereket működtető energiáról elmondható, hogy a hasznosságuk mellett eltörpül működtetési költségük értéke.

A betonanyagú ciszternákhoz tartoznak a ROCLA ® cég termékei; az Al-Ko®, a Raurain®, a Sotraletz® cégek műanyag termékeket kínálnak. A gyártók általában rendszerben gondolkodnak, így nem javasolják külön megvásárolni a termékeket. A tározó mellé célszerű a szűrőt és szivattyút is beszerezni.

A használattól függően gondoljuk át az új csővezeték-rendszer kialakítását. Fontoljuk meg lombkosár beépítését is az esővízcsatornák betorkolási nyílásaira, ezzel elejét vehetjük annak, hogy a tetőről besodródó levelek eltömjék a vezetéket.

 

A szerző építész, a Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájának tagja.

 

Kép [cc] taran, taiwasala

A cikk az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával készült.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás