• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Hogy akadályozzuk meg egy új szupermarket építését?

2011.01.03. /

A nagyáruházakkal vívott harc nem kell, hogy magányos hadjárat legyen. Az Ecologist cikke bemutat néhány lehetőséget, és annak is utánajártunk, hogy Magyarországon mit lehet tenni.

Caroline Cranbrook saját, független kutatást végzett, ezzel bizonyította, hogy lakóhelyén nincs igény nagyáruházra. A környék összes élelmiszerboltját meglátogatta, összesen 81 üzletbe ment el, és arról gyűjtött információt, hogy a tulajdonosok honnan szerzik be az élelmiszereket. Az elkészült adatbázis és részletes térkép bemutatja a helyi élelmiszerhálózatot, illusztrálva, hogy milyen fontosak a helyi üzletek.

„A Tesco állítja, hogy betelepülése csak egy-két helyi boltra lenne hatással, de a megkérdezett 81 bolt közül csak kettő volt közömbös az üggyel kapcsolatban. A többi szerint a megélhetésük forog kockán” – mondja Caroline.

Fontos, hogy kampányunk során érvelésünk kiegyensúlyozott és reális legyen. „Nem minden szupermarket rossz, hiszen bővítik a kínálatot, és emelik a színvonalat” – mondja Caroline. „A probléma az, hogy túl nagy hatalomra tettek szert a beszállítók felett és a várostervezésben. Lassan már teljesen ellepnek minket nagyáruházak.”

 

Küzdelem a „nagyfiúkkal”: a Tescopoly tippjei

Lássuk, melyek az ellenállás sikeres módszerei Nagy-Britanniában… és nálunk.

Egy figyelemfelkeltő akció növeli a lakosság tudatosságát, de más eredménye nincs. Kizárólag ezzel nem lehet sikert elérni. A kampányban ez szükségszerű, de nem a legfontosabb eszköz.

Tervezési dokumentumok: Egy nagyáruház tervének illeszkednie kell a tervezési dokumentumokhoz, amelyeket a helyi hatóságok készítenek, hogy körvonalazzák a területtel kapcsolatos jövőbeni terveiket. Nézzünk utána, hogy a szupermarketnél megtörtént-e ez. Ne felejtsük, a közigazgatás feladata, hogy elősegítse az élhető város kialakulását, és megóvja azt az oda nem illő létesítményektől. A közösség jogai a legerősebb érvek közé tartoznak: a lakosoknak joguk van dönteni környezetük jövőjéről. A lakosokkal való egyeztetés előtt semmilyen változtatás nem történhet az eredeti tervekhez képest.

  • Magyarországon a lakóknak több lehetőségük is van a véleményalkotásra – tudtuk meg a kispesti önkormányzattól. Első ízben a kerületi szabályozási terv (KSZT) megalkotásakor mondhatnak véleményt, és elfogadás előtt az egyeztetési tervdokumentációról is elmondhatják észrevételeiket. Az egyeztetési eljárás egyes lépéseiről a helyi média segítségével tájékoztatják a lakókat – az már más kérdés, hogy a többnyire a margón eldugott hirdetés nem biztos, hogy időben eljut az érintettekhez.
  • Gyulai István, Kispest főépítésze elmondta: a rendelet-tervezetet, annak elfogadása előtt, 30 napra kifüggesztik az önkormányzatnál, ez bárki számára megtekinthető. A lakók az eljárás utolsó fázisában – amikor a főépítész közzéteszi a terveket – szintén betekinthetnek a dokumentációba és észrevételt nyújthat be. Hogy mi történik akkor, ha nem értenek egyet valamelyik elképzeléssel, az adott lakóközösség rátermettségén és kitartásán múlik – teszi hozzá Beliczay Erzsébet, a Levegő Munkacsoport munkatársa.

 

Részvétel a tervezési folyamatban. Miután áttanulmányoztuk a szupermarket tervét, próbáljunk hathatós érveket felhozni ellene. A „tönkreteszi a városunkat” kezdetű szöveg nem elég. A tervezők számíthatnak rá, hogy a helyi lakosok felemelik a hangjukat, és szenvedélyesen tiltakoznak, de ez nem változtat semmin. A tervezőbizottság tagjai csak abban az esetben utasíthatnak el egy kérvényt, ha az ellentmond a területfejlesztési irányelveknek. Caroline kampánya sem érzelmi alapú, hanem teljesen gyakorlatias volt.

  • Magyarországon a beruházóknak előzetes környezeti hatástanulmányt kell benyújtaniuk a környezetvédelmi hatósághoz, amely a honlapján közzéteszi az eljárás megindítását – tehát itt elvileg bárki nyomon követheti az engedélyeztetést.
  • Újdonság nálunk, hogy a beruházó és a város településfejlesztési szerződést köt. Ebben kölcsönösen megállapodnak az építkezésről, kinek mi a kérése, pl. mit vállal a nagyáruház – mondta Németh Gábor, keszthelyi főépítész a TudatosVásárló.hu megkeresésére. Ilyen vállalás lehet egy körforgalom vagy egy parkoló kialakítása, amely a városnak előnyös lehet, az áruház pedig ezzel is vásárlókat nyer.
  • Van rá példa, hogy sikerül megegyeznie a városnak a beruházóval, így mind a két fél elégedett. Ózdon a Lidl építése kapcsán érte el a városvezetés, hogy az áruház illeszkedjen a városközpont arculatához. Azt azonban nem sikerült kideríteni, hogy ez mekkora erőfeszítésébe került a városnak. Van azonban, ahol a befektető diktál, az önkormányzat pedig fejet hajt a tervek előtt.

 

Az áruház tervének megszerzése és alapos tanulmányozása is hasznos lehet. A helyi lakóknak joguk van tájékozódni a tervezett létesítmény fontosabb részleteiről. A kampányban nagyon fontos a terv alapos ismerete.

  • Ma már előtérbe került a társadalmi tervezés újabb módszere, amelynek lényege, hogy a lakosságot aktív módon kell bevonni a tervezési folyamatba. Építési-engedélyezési eljárásban az ügyfélként érintett lakók belenézhetnek a tervdokumentációba, megkereshetnek szervezeteket, hogy segítsék az érdekérvényesítésüket. Viszont eközben az építkezés általában már elindul, sokszor a lakosságnak csak egy-egy konkrét elképzelése valósulhat meg, például a zajvédelemmel vagy nagyobb zöldterülettel kapcsolatban.
  • Sokan a városvezetőket bírálják azzal, hogy beengedik a multikat, de nálunk nem sokat tehet egy önkormányzat. Ha a helyi szabályozás megengedi a fejlesztést, a főépítész nem mondhatja azt, hogy ide nem kérünk több áruházat. A helyi tervtanács véleményezhet egy-egy építészeti-műszaki tervet, de a beruházó ezt nem köteles elfogadni – tudtuk meg Németh Gábortól, Keszthely főépítészétől.
  • Valójában a város alkothatna helyi rendeletet az építkezés ellenében, vagy azzal a céllal, hogy változtassanak a terveken, de ez igen hosszadalmas folyamat, és sajnos nem jellemző. A pénz beszél, a lakosság pedig hamar felejt.

 

A budapesti KÖKI Terminál kapcsán a tiltakozó Levegő Munkacsoport a lakosok érdekére hivatkozva elállt a bevásárlóközpont elleni pertől. A zöld szervezet azért döntött így, hogy a 2-es metró kőbánya-kispesti végállomásánál mielőbb megszűnjön az építkezés miatti áldatlan és balesetveszélyes állapot. Visszalépésük fejében a beruházó komoly kötelezettségeket vállalt a lakosság és a környezet javára. Meggyőző volt a beruházó ígérete a lakók számára is: a közút és a házak között zárt növényfal épül, ez természetes porvédő falként működik majd.

A terület besorolása: Nézzünk utána, hogy a tervezett helyszín nem tartozik-e történelmi jelentőségű, zöldövezeti, környezetvédelmi vagy más védelem alatt álló területek közé!

Kulcsfontosságú érvek: Számtalan ilyen érvet fordíthatunk az áruházak ellen. Ezek egyike az, amelyet Caroline is alkalmazott: mekkora hatással van a nagyáruház a helyi kiskereskedőkre és termelőkre. Ehhez elengedhetetlen a jó helyismeret.

Jelentős érv lehet még a nagyáruház nem megfelelő mérete, az alkalmas szállítási útvonalak hiánya, valamint a megemelkedő zajszint. Kérdés az is, hogy az áruház mérete megfelel-e a terület kereskedelmi igényeinek. Az áruház méretét a vásárlók számának becslése alapján határozzák meg. Érdemes megvizsgálni, hogy ez a szám hogyan viszonyul a helyi lakosság méretéhez.

  • Gyulai István, Kispest főépítésze szerint érdemes lenne elkészíteni egy olyan kereskedelmi hatástanulmányt, amelynek lényege, hogy ha egy területen már egy bizonyos nagyságrendű kereskedelmi felület van, és az kielégíti az igényeket, akkor oda újat már ne lehessen építeni.

Elemezzük az áruház tervében szereplő becsült forgalmi adatokat! Érdemes összevetni más számításokkal is, mert a szupermarketek gyakran alábecsülik az adatokat. Független forgalomszámlálás gyakran mutat ki magasabb potenciális forgalomnövekedést (és így nagyobb teherautó-forgalmat). Mérjük fel az utakat, hogy lássuk, van-e elég hely a tervezett forgalmi változtatásokhoz! A forgalmi dugók lehetősége újabb érv lehet a nagyáruház ellen.

Levegőminőség: Egy másik megfontolandó tényező a tervezett áruház hatása a környék levegőminőségére. Ezzel kapcsolatban a helyi levegőminőségi vagy környezetvédelmi hatóságtól érdemes tanácsot kérni.

Szervezzünk akciócsoportot a helyi lakosok segítségével! Mindenképp vonjunk be kiskereskedőket és helyi üzleteket.

  • Kolos Lívia, az E-misszió Egyesület munkatársa szerint a hazai lakosság inkább mástól várja a probléma megoldását, kevés az igazi fellépés, összefogás a részükről. Általában csak szólnak egy civil szervezetnek, és azt remélik, hogy az majd megoldja helyettük az ügyet. Ha egy szervezetnek sikerül is összehoznia egy olyan megmozdulást, amelyen hallathatnák a hangjukat, nem igazán élnek vele.

Írjunk mintalevelet, ha rászántuk magunkat a nagyáruház elleni küzdelemre. Írassuk alá más helyiekkel, beleértve a kiskereskedőket, boltosokat is. Írjunk cikket a helyi újságba. Osszunk leírást a lakóknak arról, hogy miért lenne káros egy nagyáruház működése.

Támogatás: Szervezzünk találkozót a helyi képviselőkkel, és győzzük meg őket, hogy támogassák elképzeléseinket.

Lépjünk kapcsolatba a helyi kisvállalkozók és kisboltok érdekképviseletével, vagy más érdekvédelmi szervezetekkel. Ezek a szervezetek valószínűleg nagyon jó tanácsokkal tudnak majd minket ellátni.

A Tescopoly honlapról részletes angol nyelvű útmutatókat tölthetünk le a nagyáruházak elleni kampányszervezésről a „campaign resources” menüpont alatt.

A leendő nagyáruházak elleni hadjáratban segítséget nyújtó szervezetek itthon:

  • Levegő Munkacsoport >>>
  • Védegylet >>>
  • E-misszió Egyesület >>>

 

A The Ecologist 2009. júniusi számában megjelent cikk szerkesztett, kiegészített verziója. Lefordítva és közzétéve a kiadó engedélyével. Fordította Nádor Judit. A Magyarországra vonatkozó részt írta: Tóth András

 

Kép [cc] roland  takewonweirdo



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében