• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

A H&M használtruha kampánya kritikus szemmel

2013.06.10. /

Évről-évre tonnányi textil landol a szemétben, pedig legalább 95%-át újra lehetne hasznosítani. A svéd divatmárka februártól visszaveszi a vásárlók kidobásra ítélt, megunt ruháit. Valóban olcsóbban vásárolhatunk és zöldek leszünk ezzel? Az ördög most is a részletekben rejlik.

 

Szimpatikus és követendő kezdeményezést indított év elején a H&M. Márkától és állapottól függetlenül bármilyen ruhadarabot visszavesznek. Ezzel a lépéssel talán részben kompenzálható a divatipar gigantikus környezetterhelése, főleg, hogy a Greenpeace 2011-ben közzétett feketelistáján a H&M is szerepelt.

Egy szatyor ruháért 500 forintos kupon jár, amely bármelyik H&M üzletben beváltható 2500 forint feletti vásárlás esetén. Az akció év végéig tart, minden vásárló 2 bevásárlószatyornyi ruhát adhat le naponta. Eddig a fővárosban csak 3 üzletben (Árkád, Westend,Vörösmarty tér), illetve Pécsett, Szegeden és Győrben működik a ruhavisszavétel, de július 22-től kiterjesztik minden boltra.

Az újrahasznosítás nemcsak a szeméthegyeket csökkenti, de hozzájárul az erőforrások megőrzéséhez, hiszen nem kell újra legyártani a textilt. „1 kg ruha legyártásához 6000 liter vizet, 3,6 kg szén-dioxidot, 0,3 kg műtrágyát, 0.3 kg növényvédő szert használnak fel” – olvasható a cég weboldalán.

Az üzletekben összegyűjtött ruhákért a H&M nem kap pénzt. A cég az I:Collect partnercéghez juttatja el, akik további felhasználás szerint továbbválogatják. Az I:Collect profilja az újrahasznosítás, de a jó állapotú ruhákat karitatív célra használják. Hogy konkrétan mely szervezetekhez jutnak el, a H&M-nél nem tudták megmondani, annyi biztos, a magyar adományokat a Unicefhez kerülnek. A viselésre már nem alkalmas textileket újrahasznosítják (pl. ruhának, törlőrongynak, szigetelőanyagnak). A már újrahasznosításra sem alkalmas darabok pedig az energiatermelésben hasznosulnak.

A nagy örömködés ellenére a kis ördög mégis felébredt bennünk: mennyi a marketingfogás és mennyi a valós környezetvédelem ebben a kezdeményezésben, főleg, hogy a sorok írója is lazán besétált a klasszikus marketing csapdába.

Cikkünk megírása előtt szerettük volna szemrevételezni, hogyan működik a gyakorlatban a ruhaleadás, kuponváltás. Besétáltunk az egyik H&M boltba, és jóhiszeműen le akartunk adni egy szatyor használt ruhát, amikor kiderült, hogy ez július végéig csak a fent említett három boltban lehetséges. Pechünkre mi pont nem abba a boltba tévedtünk be.

Mivel mi is elfoglalt, rohanó emberek vagyunk, gondoltuk, ha már helyben vagyunk, szétnézünk, és kapásból otthagytunk háromezer forintot a pénztárnál, és távoztunk: két új ruhával és egy szatyor használt ruhával. Így jár az, aki nem tájékozódik előre – jogos az olvasói dorgálás, de valószínűleg nem vagyunk egyedül ezzel az esettel.

A fentiek alapján érdekes kérdés, hogy vajon mennyivel nőtt a cég forgalma az év eleje óta tartó akcióval. Egyrészt azért, mert sokan csak az akció miatt, az első pillantásra olcsóbbnak tűnő vásárlás reményében mennek el a H&M-be, és ha már ott vannak, „csak körbenéznek egy kicsit”. Holott akció nélkül lehet, hogy meg se fordulna a fejükben, hogy szükségük van új cuccra, ha ugyanazt a ruhacsomagot egy karitatív szervezetnél adnák le.

Ugyanakkor minimum 2.500 forint értékben kell vásárolniuk ahhoz, hogy 500 forint kedvezményt kapjanak, ami egy 3000-4000 forintos vásárlásnál még jó arány, de 15-20 ezer forintnál (ami egy ruházati boltban elég jellemző költés) már kevésbé nyerő üzlet – legalábbis a vásárlónak nem. És akkor még marad az az eset, amikor hozzánk hasonlóan ők sem a megfelelő boltba tévednek be, így nem csak, hogy nem kapnak kedvezményt, de még költenek is.

Tekintve, hogy szakértők szerint ruhatárunk 25%-át egyáltalán nem is használjuk, jobban örültünk volna egy öltözködési tanácsadás kampánynak arról, hogy érdemes ésszerűen összeállítani a ruhatárunkat pár alapdarabból, ahelyett, hogy összevissza vásárolnánk egy csomó göncöt, amelyek aztán nem is hordhatók egymással.

„Conscious kollekciónkkal egy időben indult a használtruha-gyűjtés. Ennek a kollekciónak minden darabja fenntarthatóbb anyagokból készült – biopamut, Tencel, újrahasznosított anyagok (poliészter, nejlon). A cél, hogy egyre nagyobb arányban készüljenek ruháink ezekből az anyagokból.” – tette hozzá Sipos Andrea.

Konkrét számokat tehát nem tudtunk meg, marad a kétkedés, hogy klasszikus zöldrefestéssel állunk-e szemben: jó reklámfogás némi zöld beütéssel.

Kép: dreamstime



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében