| Kőszeghy Balázs
Hitelkártyák és személyi kölcsönök buktatói
Pénzügyi tervezés sorozatunkban most a legdrágább típusú hiteleket mutatjuk be. Megtudhatod, hogy kinek és milyen körülmények között ajánlott vagy éppen kerülendő ezeknek a felvétele.
A legdrágább hitelek, kölcsönök azok, amelyeknél kizárólag az adós személye (és jövőbeni fizetése) a garancia arra, hogy a bank visszakapja a kölcsön adott összeget. Ilyenek a hitelkártyák és a személyi kölcsönök.
A pénzintézetek ilyenkor is próbálják kiszűrni a „rossz adósokat”, ezért kérnek néhány hónapra visszamenőleg bankszámlakivonatot, rendezett közüzemi számlákat stb.
Emellett a bank régi ügyfelei arra is kaphatnak extra kedvezményt, hogy korábban már határidőre visszafizettek más hitelt az adott banknak. Ha mindez nem elég, a hitelfelvételhez be lehet vonni adóstársat vagy kezest: ha az adós nem fizet, neki(k) kell visszafizetni az adósságot.
A néhány százezer forintos „könnyen megszerezhető”, rövid lejáratú (fél éves – éves futamidejű) gyorskölcsönök esetében korábban nem volt meglepő, ha a teljes visszafizetés a felvett összeg közel duplája volt (THM 60-100%), és nem kellett megrökönyödnünk akkor sem, ha a hitelkártya, vagy a személyi kölcsön THM-je 30% körüli értéket mutatott.
2012 januárjától a teljes hiteldíj mutatókat és a magánszemélyek által nyújtott kölcsönök kamatait jogszabályban maximálják, amelyek értékét a mindenkori alapkamathoz kötik. A mindenkori alapkamaton felül 24-39%-ot enged a törvény, így a törvény elfogadásakor a maximum THM a hitel típusától függően 30-45% volt.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy a bankok ezentúl olcsóbban adnak hitelt, hanem mindössze annyit, hogy immár többen lesznek azok, akiknek a bank nem fog hitelt nyújtani (mert nem kérheti meg az „árát”).
A legjobb, amit a gyorskölcsönökkel és a személyi kölcsönökkel tehetünk, hogy messze elkerüljük őket: minden háztartásnak mindig kell néhány hónapnyi megélhetésnek megfelelő tartalékkal (likvid tartalékkal) rendelkeznie. Ezek épp az ilyen helyzetek (kis összegű likviditási gondok) megoldására szolgálnak.
Ha pedig egy-egy 0%-os „akció” keretében „üzletet látunk”, mielőtt elcsábulnánk, tüzetesen olvassuk át a feltételeket, hitelfelvétel után részleteiben ellenőrizzük a számlakivonatokat, szükség esetén pedig reklamáljunk!
Ha vitás helyzetbe kerülünk, ne felejtsük el értesíteni a fogyasztóvédelmet. Amennyiben az a gyanúnk, hogy nem egyedi esettel állunk szemben, hanem tömeges a pénzintézet „tévedése”, akkor érdemes a PSZÁF-nak is megírni az esetet. Leegyszerűsítve ugyanis: a fogyasztóvédelem az egyedi esetet vizsgálja, míg a PSZÁF az „eljárási hibákat”, tömeges eseteket deríti fel, és bírságolja.
A gyorskölcsönökkel, hitelkártyákkal és személyi kölcsönökkel kapcsolatban hibás az a nézet, hogy – mivel nincs az ingatlanon jelzálogjog – a bank a lakásunkat/házunkat nem „viheti el”.
Ha ugyanis az adós nem fizet, akkor az adósságáért teljes vagyonával, így pl. ingatlanával stb. is felel; a végrehajtásba tehát előbb-utóbb az is bekerül.
Ha az adóssága az összes vagyonánál magasabb, és nincs már min (vagyontárgy) vagy kin (adóstárs, kezes) behajtani az adósságot, akkor a fennmaradó adósság törlesztéseként az adós mindenkori fizetésének maximum 30%-át vonhatják le (akár élete végéig).
Ugyanakkor az adósság is örökölhető, viszont az örökséget ez esetben nem célszerű elfogadni. Itt a mindent-vagy-semmit elv érvényesül: nem lehet ugyanis a vagyontárgyakat, értékeket elfogadni, de az adósságot elutasítani örökléskor.
Sorozatunkban a családi pénzügyi tervezésről olvashatsz praktikus információkat. A cikksorozat szerzője a magánpénzügyek szakértője.
Kép [cc] juri arcus
A cikk a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával a FV-I-11-D-0007 jelű pályázat keretében valósult meg.