• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Hazai jácint, ecuadori rózsa és holland tulipán egy csokorban - a nagybanin jártunk

2018.01.23. /

Miközben az Európába, így hazánkba is importált vágott virág egyre nagyobb része érkezik Kelet-Afrikából, és felfutóban van a Fairtrade virágpiac, úgy tűnik a hazai virágtermesztésben is vannak még kiaknázatlan lehetőségek. 

Magyarországon a Flora Hungaria szigetszentmiklósi nagybani piacán összpontosul a vágott virágos szakmai erő. Ez a húszezer négyzetméteres intézmény európai mércével mérve is jelentős piac. Miután egy csütörtök reggelen körbesétáltuk a színekben, formákban és illatokban tobzódó piacot, Treer Andrással, a piac ügyvezető igazgatójával igyekeztük feltérképezni a hazai vágott virág helyzetét.

Alig költünk virágra

A vágott virág piaci forgalmáról nincsenek pontos adatok, de az eggyel nagyobb kategóriát képező dísznövényre vonatkozó összpiaci forgalom évente mintegy százmilliárd forintot tesz ki – tudtuk meg Treer Andrástól.

Vágott virágra vonatkozóan sem kereskedelmi forgalmi adatok, sem pedig fogyasztási adatok nem állnak a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésére. A KSH a virágfogyasztást együtt számolja az összes kertészeti kiadással, amiből az körvonalazódik, hogy minél iskolázottabb és minél idősebb valaki, annál többet költ dísznövényekre, kertészkedésre. Az egy főre jutó kiadások összege egyébként még a legtöbbet fogyasztóknál is legfeljebb 7.000 forint évente.

Kelet-Afrika a virágparadicsom

Elsősorban az évszaktól függ, hogy honnan érkezik a vágott virág Magyarországra. Míg nyáron a nagybanin megforduló – és innen a boltokba kerülő - vágott virág több mint fele hazai, addig télen a nagy része importból származik. Ennek az oka egyszerű: éghajlatunk miatt több magasabb energiaigényű növénykultúra esetében nagyon energiaigényes lenne az egész éven át tartó termesztés.

Ugyanakkor jó hír, hogy az egynyári és a balkonvirág-kínálat szinte teljes egészében hazai termesztésből származik (ebben persze helyet kapnak a cserepes virágok is).  

És honnan érkeznek a hazai boltokba a virágok? Treer András szerint néhány éve átrendeződés zajlik a világban. Mivel az európai előállítás nagyon energia- és bérköltséges, egyre inkább előtérbe kerül az afrikai termesztés. Elsősorban Kelet-Afrikában az energia-és bérköltségek alacsonyak, itt egyedül a szállítási költség szignifikáns – nyilván Európához viszonyítva.

A csavar az egészben az, hogy a virágnagyhatalom Hollandia az import virágok esetében még így sem megkerülhető: még olyankor is legtöbbször a holland virágtőzsdén át érkeznek hozzánk a vágott virágok, amikor Afrikából vagy Latin-Amerikából – például Kolumbiából vagy Ecuadorból – származnak.

„Sajnos a virágüzletben a termékekről lekerül a csomagolás, és emiatt nem mindig lehet tudni, hogy valóban honnan származik egy virág. Ezért simán elképzelhető, hogy a virágárustól majd olyan csokrot visz haza az ember, amelyben egymás mellett van egy hazai jácint, egy ecuadori rózsa és egy holland tulipán” – ad szemléletes példát a szakember.

Nehezen követhető a termékek eredete

Akad köztük Fairtrade is? – firtatom. Treer András szerint előfordulhat, de nem lehet nyomon követni, mivel a nagybani piacra bekerülő csomagolt árun ugyan sokféle származásra és előállításra utaló logó van, de onnantól, hogy a virágkötegről lekerül a csomagolás, már semmit sem lehet tudni a származásról. „A legtöbben egyébként úgy gondolkodnak, hogy a virág nem ehető – minek rá egy plecsni, amitől csak drágább lesz?” – magyarázza.

Újszászi Györgyi,a Védegylet Egyesület munkatársa, Fairtrade szakértő szerint noha a virág nem ehető, fontos, hogy legalább vegyszermentes földben nőjön, hiszen a vegyszer a virágszüret után is ott marad a talajban, ami fölösleges terhelés a helyi környezetnek. Összességében ő is úgy látja, hogy Magyarországon kevesen tudják, hogy létezik egyáltalán Fairtrade minősítésű virág, így nincs is iránta kereslet.

Akinek ez fontos, annak megér 4-10 százalékos felárat a Fairtrade virág

„Itthon szerintem ez azért nincs benne a köztudatban, mert nem látjuk a termelésben közvetlenül résztvevő embereket és az életkörülményeiket” – mondja Miklós Csaba, a Wines n’ Roses nevű üzlet vezetője. Ő az, aki – nagy valószínűséggel – egyedüliként foglalkozott Fairtrade vágott virággal Magyarországon. Zambiából, Zimbabwéból és Kenyából hozta be a Fairtrade minősítésű virágokat, elsősorban rózsát.

A borral és virággal kereskedő kertészmérnök jelenleg más jellegű fejlesztéseken dolgozik, ezért átmenetileg szünetelteti a virágküldő oldalát, de tervei szerint visszatér ehhez a műfajhoz. Az árakról ezt tudtuk meg tőle: „Jelentősen nem drágábbak a Fairtrade virágok, különösen, ha rendszeresen vásárolsz egy-egy Fairtrade minősítésű farmról. Három-négy, maximum tíz százalék a különbség a hagyományos virághoz képest, szóval nem kell megijedni. Aki erre érzékeny, rájön, hogy mindenképpen őket kell erősíteni, én 49 kelet-afrikai farmot jártam végig, ahol kaptam hideget-meleget.”


Szívesen olvasnál még a témában? Tegyél érte Te is! Válaszd a Neked megfelelő formát.

Támogasd a TVE munkáját adománnyal!

Fizess elő egy terméktesztünkre!

Legyél a TVE Támogató tagja vagy Szupertagja!

Ehhez még egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is adunk, amellyel több mint 70 jófej helyen vásárolhatsz kedvezményesen!

 



Külön logót kaphatnak a hazai termesztésű virágok

Ugyanakkor egyre erősebb trend, hogy sok vásárló részesíti előnyben a helyben termesztett, magyar virágokat. Éppen ezért a Flora Hungaria már tervezi, hogy 2018-tól bevezet egy hazai származást hitelesítő azonosítót, ami azt igazolja, hogy az adott virág honi kertészetben nevelkedett.

A nagyobb hazai kertészetek egy-három hektár közti területen gazdálkodnak, de vannak ennél nagyobb kertészetek is. Treer András szerint kb. húsz ilyen üzem létezik országszerte. A sok közép- és kis méretű kertészet száma már nehezebben megbecsülhető; annyi biztos, hogy ilyenekből több száz is lehet.

Mint a KSH-tól megtudtuk, a virágtermesztés termőterülete 2016-ban szabadföldön 523 hektár, üvegházban pedig 129 hektár volt. A kertészetek között akad olyan, amelyik exportra is termel vagy a világ legnagyobb virágtőzsdéjére, a már említett holland virágtőzsdére szállít, ahol naponta több mint húszmillió szál virág cserél gazdát, és röppen tovább a világ minden pontjára. Egyébként a szigetszentmiklósi virágpiacra is érkeznek az ország határain túlról vásárlók, elsősorban Szlovákiából és Romániából.

Van még kiaknázatlan potenciál a hazai virágtermesztésben

Még ha az éghajlatunk miatt nem is valószínű, hogy valaha vágott virág-nagyhatalom leszünk, van egy európai szinten is kiemelkedő adottságunk: ez pedig a termálvíz. Sok magyar kertészet használ geotermikus energiát az üvegházaiban, száz fokos termálvízért nálunk csak 800-1000 méteres mélységig kell lefúrni, ami Treer András szerint még rengeteg kiaknázatlan lehetőséget hordoz magában.

Fejlődőképes a biológiai növényvédelem is - például a gerbera nagyon alkalmas erre – így egyes vágott virágok akár vegyszermentesen is előállíthatók.

És melyek itthon a legkedveltebb vágott virágok? Trónjáról letaszíthatatlannak tűnik a rózsa, majd őt követi a gerbera, a liliom, az inkaliliom. A szegfű ugyanakkor sokat veszített a népszerűségéből.

Nálunk csak alkalmi dísz

Mennyire kelendő a vágott virág nálunk? A 2005-ben sokéves csúcsot döntött a hazai virágforgalom, de a 2008-ban beköszöntött gazdasági válság óta ismét emelkedik a kereslet.

A magyar piac is követi a nemzetközi trendeket, apró eltérésekkel: nálunk a virág még mindig elsősorban a kiemelkedő alkalmak és ünnepek hagyományos kísérője. A Svájcban, Hollandiában, Németországban és Dániában teljesen természetes jelenséget, vagyis, hogy a hétköznapokon is mindig ott virít valami a vázában, itthon sokan még luxusnak tartják. A régióban ugyanakkor Treer András szerint egészen előkelő helyen állunk virágfogyasztásban.

Kép: pixabay.com


Szívesen olvasnál még a témában? Tegyél érte Te is! Válaszd a Neked megfelelő formát.

Támogasd a TVE munkáját adománnyal!

Fizess elő egy terméktesztünkre!

Legyél a TVE Támogató tagja vagy Szupertagja!

Ehhez még egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is adunk, amellyel több mint 70 jófej helyen vásárolhatsz kedvezményesen!

 



 

      ​ 
Készült a Nemzeti Kulturális Alap 201201/00196 jelü pályázat támogatásával. 

 



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében