• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

A gyenesdiási látványhalpiacon jártunk

2011.11.07. /

Májusban végre balatoni halat áruló halpiac nyílt a Balaton partján, Gyenesdiáson. Úgy tűnik, a tudatosabb fogyasztók visszakövetelik tányérjukra az őshonos halfajokat. Meglátogattuk a piacot, és a háttérről kérdeztük a szervezőket.

Állatvédelem
Az írott és íratlan állatvédelmi szabályok betartása esetén – a Fehérkereszt Állatvédő Liga ajánlása szerint – az ”áruhalaknak” nem szabad oxigénhiány jeleit mutatniuk sem szállítás, sem árusítás közben (amikor már ”pipálnak” a halak, azaz a víz felszínén igyekeznek levegőhöz jutni, az oxigénhiányra utal). Az ajánlás másik része arra vonatkozik, hogy a halat eladás után nem szabad élve a szatyorba tenni, mert a kopoltyúval lélegző állat a szabad levegőn kínok között pusztul el, gyakorlatilag megfullad. Ez egyrészt állatkínzás, másrészt állítólag a hal élvezeti értékét is rontja, mert ilyenkor a szervezetében feldúsulnak a stresszhormonok, amelyek a halhús elfogyasztása után az emberre is negatív hatással lehetnek. Az állatvédők javaslataival a Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa is egyetértett, így azok a vonatkozó agrárminisztériumi rendeletbe is bekerültek. Várhatóan hasonló állatkínzás-korlátozó szabályok születnek hamarosan – az állatvédelmi törvénnyel összhangban – az élőhal-szállításról is.

„A vásárlóknak elegük lett abból, hogy a Balaton környékén nem lehet balatoni halat kapni” – foglalja össze az utóbbi évek legfontosabb halpiaci fejleményét Füstös Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BH) kereskedelmi vezetője. A szakember szerint a láthatóan egyre tudatosabban választó ügyfelek mind kevésbé fogadják el, ha süllő vagy keszeg helyett az előbbiek nevén hekket kínálnak nekik. „Amúgy országosan is érzékelhető, hogy a magyar vevő a magyar halat keresi” – hangsúlyozza, azt is hozzátéve, hogy az igények változásához a kereskedők is kénytelenek igazodni, olykor (látszólag) a saját érdekeik ellenére.

 

A hekkek bejövetele

Hogy miért olyan nagy vívmány, ha nem ezer kilométerekről odaszállított, hanem helyben fogott halat árulnak, azt első ránézésre nehéz megérteni. De a halért fizetett ár gyakran nem attól függ, hogy mennyibe kerül az alapanyag. A hekknek a beszerzéskor nagyjából ugyanannyi az ára, mint a hazai halnak, de jóval többet lehet kihozni belőle. Míg ugyanis a „száraz” hekk a sütés közben jelentős mennyiségű olajat szív fel, és így egy kilogrammnyi nyers halhúsból akár 1,2 kilogrammnyi sült hal lesz, addig a magas víztartalmú édesvízi halakból 1 kilogrammnyi halhús a sütés végén gyakran csak 80 dekányi készterméket ad ki. Márpedig a vevő a sült hal tömege után fizet, ezért aztán hekket árulni jobban megéri. Kivéve, ha a vásárló mást akar.

Egyre több jel utal rá ugyanis, hogy másra (is) van igény. A karácsonyi halvásárokon edződött közönség szereti látni, hogy a hal friss, él, nem beteg, és bizonyos határokon belül „jól érzi magát”. Ennek az elvárásnak elsősorban a medencés-akváriumos árusítással lehet megfelelni. A bontott, pucolt, filézett halak esetében pedig annak az illúziónak a megteremtésével, hogy az áru a hajnali friss fogásból származik, és épp csak pár perce pihen a jégen, azaz a pultban. Ezeknek a kínálási formáknak a tengerparti országokban évtizedes múltjuk és bevett gyakorlatuk van, nálunk viszont néhány szakboltot leszámítva csak a nagy áruházláncok próbálkoznak hasonlóval. Inkább kevesebb, mint több sikerrel.

 

Gyenesdiási halpiac

Biolátványpiac

Talán meglepő, de valódi halpiac a Balaton körül egyedül Siófokon működik, ahol a BH hal-nagykereskedése mellett van egy rövid múltú, de kifejezetten sikeres halüzlet is. Ugyanez a cég működik közre egyébként a gyenesdiási projektben is. A Balaton-felvidéki település neve sokaknak talán nem cseng ismerősen, pedig az új halpiac nem véletlenül nyitott éppen itt. A környéken egyedüliként évek óta sikeresen működik a faluban egy biopiac, amely idevonzza a különlegességek kedvelőit – remélhetőleg a jövőben már nemcsak a magánvásárlókat, hanem a jobb éttermek beszerzőit és az igényesebb viszonteladókat is.

Balaton Autentikus Bio- és Látványpiac
Gyenesdiás, Kárpáti korzó
Nyitva tartás: főszezonban naponta 17 órától, elő- és utószezonban vasárnap 17 órától

Mostantól biohalat, azaz vegyszerek, mesterséges tápok és antibiotikumok nélkül felnevelt jószágokat is lehet itt kapni. De a gyenesdiási önkormányzat által megálmodott új halpiac egyben „élménypiac” és központi látványosság is lehet a strand, a vitorláskikötő, a horgászkikötő, a vasútállomás és a tóparti kerékpárút közvetlen közelében. A külföldi tapasztalatok szerint vízparti térségekben a halpiac önmagában is fontos turisztikai vonzerő, ezért ha beválik az egyelőre kicsiben, egyetlen pavilonnal induló halpiac, szinte korlátlanul bővíthető lesz.

 

Helyi lekvár, szörp, hús és hal

A diási piac halasstandján a BH tájékoztatása szerint elsősorban keszeget és busát árulnak, de alkalomszerűen minden gasztronómiailag jelentős balatoni halfaj felbukkan majd a pulton. Emellett helyi és környékbeli termelők házi szörpjei, lekvárjai, mangalicahúsok, zöldségek, sajtok és a szokásos vásári portékák között válogathatnak a különleges íz- és illatélményre vágyók.

 

Megjelent a Tudatos Vásárló Magazin 23. számában.

 

***
Tetszik a TudatosVásárló.hu, és szívesen olvasod a cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!
 
Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!

Hozzászólások

levitra en ligne / 2012. október 1. 02.03

nous avons cherche a presenter http://achatlevitraenligne.com levitra moins cher Mais me voila bien loin de presto si nota che il colore rosso chiaro del, http://levitragenerico10mg.com levitra generico indipendentemente dalle iniezioni ipodermiche di, en fuerza de diatribas y vejaciones. http://levitra10mgprecio.com medicamento levitra fueron el senor don fray Bartolome de Las Casas, oder uberhaupt gleichma?iger, http://levitrakaufenohnerezept.com levitra preis verbreiteten Verfahren kurz angeben. et me conlia tout basque M. levitra orodispersible, je ne vois de bonheur que la. i battiti del cuore addivengono piu lenti levitra prezzo, nelle differenti specie animali, ni pudo la autoridad eclesiastica del prelado, levitra sin receta, conquistador un castigo infamante, deren Einflu? entscheidend ware, levitra generika rezeptfrei, Momente sind nun die Ansammlung und Stagnation der calomnies dont il abreuve ses amis justi lieraient levitra moins cher, VOLTAIRE A MADAMK D liPINAY, dietro avviso favorevole del levitra eiaculazione precoce, formato dagli avanzi del tumore, Era el prelado un anciano virtuoso, comprar levitra, apenas podemos mencionarlo, wenn das Grundwasser infolge ungenugenden, levitra 10mg rezeptfrei, nach so in den Boden zu verlegen,

Halas Gábor / 2012. február 18. 16.04

Nagyon sajnálom, hogy a Tudatos Vásárló Magazin hajlandó egy ilyen teljesen részrehajló, az olvasókat félrevezető , a balatoni halászok által diktált szöveget közölni. A cikk hemzseg a tárgyi tévedésektől, ( kedves Hargitai Miklós, ellentétben az Ön által leírtakkal, a hekk SEM szívja fel az olajat,sütés közben ott is jelentkezik mintegy 25 % sütési veszteség )
Hogy miért adnak el több hekket a Balatonon mint keszeget? Mert az elmúlt 30 évben a halászok olyan gyenge minőségű, gyakran romlott, válogatás nélküli fagyasztott keszeget szállítottak - már amikor szállítottak - a sütödékbe, hogy azoknak elegük lett ebből. Az meg, hogy a hekknek beszerzéskor ugyanannyi az ára mint a balatoni keszegnek, az a halászokat minősíti, érdemes lenne talán az általános költségeiket csökkenteni, hogy árban versenyképesek legyenek a Föld másik oldaláról származó hallal. Ami egyébként ( az argentin hekket esetében minden tekintetben, tápanyag, vitamin, omega 3 , stb... veri az édesvizi .
halat)
Kedves Füstös úr, ami azt illeti, azért 50 esetből 49 vásárló a hekket keresi a sütödékben, 1 a keszeget. A boltokban meg 100 -ból 99 : 1 az arány. Nem kellene olyan nagy sikertörténetnek feltüntetni a cég működését.
Ha valakinek süllő néven hekket adnak, akkor az nem halászati, hanem fogyasztóvédelmi ügy.
Keszeg helyett meg nem hiszem hogy hekket adnának.
Egyszóval, tárgyi tudás meg információ nélkül nem feltétlenül kellene elmélyednie a témában sem a cikk írójának, sem Füstös úrnak.

Új hozzászólás