A fejlett országokban nyomasztó
méreteket öltő motorizáció a maga összes hátrányával mindennapjaink szerves
része lett, és a miénknél lényegesen környezettudatosabb társadalmak is nap mint
nap szembesülnek az ebből fakadó problémákkal.
Nagyvárosaink vezetői
különböző, hol enyhébb, hol pedig drasztikusabb módon próbálnak a
feltartóztathatatlannak tűnő autófolyamnak megálljt parancsolni. A világ
szmog-fővárosaként ismert Londonban például bevezették a fizetős behajtás
rendszerét, a Cityben furikázásért elkért összegből a tömegközlekedés
fejlesztését finanszírozzák, így teremtve meg a fokozatos átállást az egyéni-,
és a sokkal hatékonyabb közösségi utazás közt. Budapesten 2010 körül várható egy
hasonló rendszer bevezetése.

Az autógyártók piacaikat féltve felismerték, hogy
muszáj átvenniük a kezdeményezést. Ennek jelei már a 80-as években
tapasztalhatóak voltak, és a 90-es évek drasztikus felfutását követően
napjainkban érnek be az öko-autók fejlesztései. A kutatások rendkívül
szerteágazóak.

Az állandóan szigorodó környezetvédelmi előírások
magukkal vonták a hagyományos belsőégésű (robbanó) motorok hatásfokának jelentős
javulását.
Emellett az alternatív hajtásmódok fejlesztése először a tisztán
elektromos járművek megteremtését célozta. 10-15 éve azonban még a mai szintet
sem közelítette meg az ilyen rendszerek egyik kulcselemének, az akkumulátornak
fejlettsége. Így annak ellenére, hogy az évek folyamán rengeteget fejlődtek az
elektromos hajtásrendszerek, ez az irány rövidtávon mégsem bizonyult
járhatónak.

Szintén jelentős az előrelépés a hidrogén mint
üzemanyag alkalmazásában. Ez a bolygónkon rendkívül nagy mennyiségben előforduló
anyag egyrészt a hagyományos belsőégésű motorokban is elégethető,  nagy előnye,
hogy kipufogógázként csak víz keletkezik  másrészt a tüzelőanyag-celláknak
szolgál üzemanyagául. Az előbbi módszer kevésbé hatékony, és amellett, hogy sok
gyártó szinte teljesen szériaéretté fejlesztette, gazdaságossági problémái miatt
mégsem ezé a hidrogénalapú hajtásmódé a jövő.
Sokkal inkább a
tüzelőanyag-celláé! Ez a fordított vízbontás elvén működik. A többnyire metánból
nyert hidrogén a cellában oxigénnel kerül reakcióba, aminek eredményeként víz és
elektromos áram keletkezik. Igen magas hatásfokú módszer.

A hidrogén mint üzemanyag felhasználható formába
konvertálása bonyolult és költséges a tiszta üzem esetén szóba sem jöhető
széntüzelésű, gáztüzelésű, vagy atomerőművek mellőzésével. A másik gond vele,
hogy nagyon hidegen és komoly nyomás alatt kell tartani ahhoz, hogy viszonylag
kis helyen elférjen. Ez nem csak az autóban lévő tankot állítja magas
követelmények elé, hanem a megfelelő töltőállomások kialakítását is nehezíti és
drágítja. Jelenleg a szigorú környezetvédelmi normáiról ismert Kalifornia
államban 14 hidrogénkút üzemel, de bíztató jel, hogy Schwarzenegger kormányzó
hathatós támogatásával készül egy tervezet, ami 170 töltőállomás létesítését
célozza, mégpedig komoly állami támogatással. Az első tüzelőanyag-cellás
járművek az idén kerülnek az amerikai és a japán piacra, tömeges elterjedésük
azonban egyelőre nem várható.

Így az egyetlen szériaérett és emellett a piac
számára is elfogadható hajtásmód az ún. hibrid üzem. Ez a már évek óta hazánkban
is megvásárolható technika a hagyományos benzinüzemű belsőégésű motor és az
elektromotor kifinomult házasítására épül. Alacsony benzinfogyasztást, a
hagyományoshoz képest csekély károsanyag-kibocsátást, és kompromisszummentes
használatot jelent a tulajdonos számára.

A hazai és nemzetközi forgalmazás tapasztalatairól a
hibridpiac várható robbanásáról és a személyautó-újrahasznosítás terén tett
erőfeszítésekről is hamarosan olvashatnak.