A GM növények termesztése vegyi kockázattal jár
A köztermesztésbe került GM fajták két csoportba oszthatóak: egyrészt kártevő rovarokkal, másrészt totális gyomirtókkal szemben lehetnek ellenállóak. Amerikai vizsgálatok szerint a rovarrezisztens fajták terjedése miatt ugyan csökkent a kijuttatott rovarirtó szerek mennyisége, de a gyomirtó szereket is figyelembe véve a GM növények elterjedése miatt 1996-tól 2004-ig 55 ezer tonnával több növényvédő szert juttattak ki a gazdálkodók.
A GM növények vetésterületének mintegy 80%-án a gyomirtóknak ellenálló fajtákat termesztik. Ebben az esetben a táblák gyommentesen tartása elvileg egyszerűbb, hiszen egy permetszerrel eltüntethetőek a nem kívánt fajok. Azonban néhány éves termesztést követően a gyomok egyre nagyobb mértékben ellenállnak a glifozáttartalmú permetszernek, ami a kijuttatott dózis emeléséhez vezet. Ennek következtében a GM növények terjedésével az egyre kevésbé hatékony gyomirtóból egyre többet kell kijuttatni az eredmény érdekében.
A gyomirtóknak ellenálló GM növények és az ehhez kapcsolódó permetszerek gyors elterjedésének ellenére (például az USA-ban már 2002-ben az összes szójatábla háromnegyede GM fajtákat tartalmazott) a többi, „hagyományos" növényvédő szer hatóanyag-felhasználása is emelkedett. A környezeti problémákat a GM növények termésátlaga sem árnyalhatja, hiszen az nem magasabb, mint a hagyományos fajták esetén.
Az angol nyelvű tanulmány itt érhető el >>>
Megjelent a Levegő Munkacsoport és a Magyar Természetvédők Szövetségének Vegyi anyag hírlevelének 2008. augusztusi számában. Feliratkozás: reach [kukac] levego.hu. A régebbi hírlevelek a www.levego.hu/vegyianyag címen érhetőek el. A témában további hírek és információk találhatóak a Levegő Munkacsoport és a Magyar Természetvédők Szövetségének közös vegyi anyag honlapján: www.vegyireakcio.hu
Kép [cc] Teo
Hozzászólások
Kérem vizsgálják meg az ember bélmikroflójára gyakorolt hatását a GMO-os növényeknek. Ha a rovarokra ölő hatással, van miért gondoljuk, hogy az elfogyasztott termés (pl. csemege kukorica)kivételt tesz a tápcsatonában lévő bélbaktériumokra, melyek a teljes emésztést és felszívódást elősegítik, sőt elvégzik az emberi szervezetben?
A méreg válogatás nélkül öl. Én megértem, hogy ez üzlet, de mindenkinek van gyereke, lesz unokája és más leszármazottja. Miért indítunk el egy visszafordíthatatlan láncreakciót?
Hogy mi értelme a génmódosításnak? Az, hogy a módosított élőlényeket szabadalmaztatni tudják az óriásvállalatok, amellyel az uralmuk alá vonhatják a teljes, globális élelmiszerpiacot. De nem folytatom, mert csak felidegesítem magamat, az egyszeri olvasók pedig paranoiásnak néznek...
Ha jól látom, szerencsére az ajánlott tanulmány is kitér ezekre a problémákra a cikkben említettek mellett.
Az alábbi, olvasói kérdésre adott válaszában John Robbins is kiválóan összefoglalja mindezt:
Can GMOs help feed the hungry?
http://www.foodrevolution.org/askjohn/53.htm
John Robbins írásai mellett még két hasonló című, de eltérő megközelítésű könyvet is tudok ajánlani:
Seeds of Deception,
Seeds of Destruction: The Hidden Agenda of Genetic Manipulation