• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

A globális kereskedelem hálójában: halfogyasztás

2008.12.22. /
Egy bevásárlóközpont fagyasztott halkínálatát vizsgálva a Tudatos Vásárló utánajárt, honnan érkeznek hozzánk a halak, és hogy mindez milyen környezetszennyezéssel jár.

Mi az a FAO-kód?
A haltermékek címkéjén gyakran a származási ország helyett - egyébként szabálytalanul - a FAO-kódot adják meg. Ez az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) kódrendszere, amely a főbb halászati területeket nagyobb földrajzi egységekre osztva jelöli, pl. Északi-tenger, Indiai-óceán nyugati része, Csendes-óceán közép-keleti része stb. A részletes kódok alapján elvileg azonosítható lenne a származási ország, de legtöbb esetben csak a főcsoportokat jelölik (pl. 41) a terméken. A részletes osztályozás megtekinthető a FAO honlapján

Az átlag magyar körülbelül 3 kg halat eszik évente, míg húsfogyasztása közel 70 kg. Ám az egységnyi halfogyasztásra jutó környezetterhelés, legalábbis a szállítással járó levegőszennyezés tekintetében, nagyobb mint a húsfogyasztásé. Jelenleg a Magyarországon elfogyasztott halmennyiség közel kétharmada importból származik az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint.

Nem egyszer a Magyarországon tenyésztett fajtákat is a föld másik feléről importálják, jelentős környezetszennyezést okozva ezzel; felmerül az a kérdés is, hogy a több ezer kilométert utaztatott fagyasztott haláru nem rejt-e élelmiszer-biztonsági kockázatokat.

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a hazai kereskedelemben is kapható fagyaszott halak fogyasztásának szállításból eredő környezeti hatását. Külön jelöltük, ha az adott halfajta Magyarországon őshonos vagy tenyésztik.

A távolságok becsléséhez a származási ország fővárosa és Budapest távolságát vettük alapul. Az európai országok esetében valószínűsítettük a közúti szállítást, a többi országnál vízi és közúti szállítás kombinációival számoltunk.

Abban az esetben, ha az árun a származási helyet csak FAO-kóddal jelölték, a régió legnagyobb exportőr országának fővárosa és Budapest közötti távolsággal számoltunk.

Haltípus megnevezése a termékcímkén

Származási ország

Távolság (km)

Egy kg halárura jutó üvegház-hatású gázkibocsátás (kg)

Őshonos vagy tenyésztik Magyarországon

 

Kapható bio minősítésű hazai forrásból?

Aqua della

Törökország

1 050

0,28

nem

nem

Cápa

Olaszország

1250

0,34

nem

nem

Argentína

11 900

1,87

Harcsa

Vietnám

8 900

2,40

igen

igen

Hekk

Argentína

11 900

1,87

nem

nem

Hering

Litvánia

1 090

0,29

igen

nem

Kék whiting

Kína

7 350

1,98

nem

nem

Lazac

USA

7 400

1,28

nem

 

nem

Chile

12 800

1,99

Lengyelország

500

0,13

Skócia

1 940

0,52

Norvégia

1 510

0,41

Litvánia

1 090

0,29

Makréla

Argentína

11 900

1,87

nem

 

nem

Írország

1 915

0,52

Litvánia

1 090

0,29

Skócia

1 940

0,52

Pisztráng

Lengyelország

500

0,13

igen

igen

Ponty

Argentína

11 900

1,87

igen

 

igen

 

Tintahal

Ausztrália

15 722

2,46

nem

nem

Tonhal

Argentína

11 900

1,87

nem

 

nem

Spanyolország

2 550

0,69

Tőkehal

Argentína

11 900

1,87

nem

nem

Kína

7 350

1,98

Vajhal

Argentína

11 900

1,87

nem

nem

Sügér

Ausztria

215

0,06

igen

igen

 

Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 12. számában.

Kép [cc] Vic Impey, Fernando Ariotti



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében