fbpx

| Bán Dávid

Formaldehid: a legfőbb beltéri levegőszennyező

Bútorvásárlásnál talán még kevésbé figyelünk annyira az összetevők esetleges veszélyeire, mint például a hétköznapi élelmiszer vagy kozmetikum vásárlásakor. Pedig a formaldehid kellemetlen lakótárs, bútoraink nagy részével kéretlenül költözik a lakásunkba, esetenként durva allergiát okozva.
 

A formaldehid egy kellemetlen, csípős szagú, szobahőmérsékleten gáz formában létező kémiai vegyület. Előfordulhat erdőtüzekben, cigarettafüstben, kipufogógázokban egyaránt, a szmog egyik összetevője. A formaldehid számos vegyület előállításához szükséges, az ipar számára kedvelt anyag.

Jó fertőtlenítő- és tartósítószer, így az ipar számos területén hasznosítják. Az élelmiszeriparban E240 néven tartósítószerként volt használatos, de erős vízálló gyantaként sok más termékben is megtalálható, így gyakran előfordul ragasztóanyagokban, védőfelületek kialakításában, a szalvétától kezdve egészen a bútorokig.

A beltéri levegőkörnyezet gyakran nagy koncentrációban tartalmazza a formaldehidet és egyéb aldehideket. Az építési anyagok és más termékek használatából, jelenlétéből adódóan a formaldehid mára az egyik leggyakoribb és legismertebb beltéri levegőszennyező anyaggá vált – mondta el Filep Zoltán, a levegővizsgálatokat is végző WESSLING Hungary Kft. független laboratórium munkatársa.

A formaldehid a bőrön át vagy belélegezve jut a szervezetünkbe. Szem- és bőrirritációt válthat ki, belélegezve pedig már kisebb dózisban is fejfájást, náthát, légzési zavarokat, a nyálkahártya irritációját, égető érzést, könnyezést okozhat. Mivel a levegőnél nehezebb gázról van szó, arra érzékenyebbeknél erőteljes allergiás, asztmatikus reakciókat válthat ki.

Gyermekeknél mindezek a tünetek kisebb mennyiségtől is kialakulhatnak és erősebben léphetnek fel. A levegőbe keveredett 37%-os formaldehid-koncentráció belélegzése a felnőttek számára akár halálos is lehet.

A formaldehiddel összebútorozva

Bizonyos faalapú termékek (farostlemez, UF-hab) formaldehid-emissziója kapcsán különösen az előre gyártott házak, lakókocsik voltak érintettek, főleg a 60-as, 70-es években. Ezekben az esetekben a lakók rossz szagokra és kifogásolható egészségügyi körülményekre panaszkodtak. A fent említett módon készült bútorok akár hónapokig, évekig bocsáthatnak ki magukból formaldehidet, bár az emisszió az idő előrehaladtával csökken.

A padlóburkoló anyagok közé sorolhatjuk a különböző padlószőnyegeket, parkettákat, laminált- padlókat. A legtöbb, bútoriparban használatos padlólemez rétegeit aminoplaszt gyantával ragasztják össze, majd lakkozzák. A furnérozott és rétegelt lemez alapú termékekből való formaldehid-kibocsátást főleg ezek a ragasztók okozzák. Az utóbbi években az új gyártási technológiák és az „alacsony kibocsátó” gyanták határozottan javítottak ezen.

 

A falak és padlók szigetelésére leginkább üveg- és ásványgyapotot használnak. Az üveggyapot homokból vagy újrahasznosított üvegből készül, mészkő hozzáadásával. Kötőanyagként módosított fenol-formaldehid gyantákat használnak, amelyek használatuk során alacsony szinten formaldehidet bocsátanak ki magukból – folytatja a sort Filep Zoltán.

Lényeges beltéri forrás a hőkezelési technikák és égési folyamatok révén légtérbe került formaldehid. A Föld népességének fele – főleg a fejlődő országok – energiaszükségletük kielégítése érdekében egyre több biomasszát használnak fel és égetnek el. A szén-dioxid, a nitrogén-oxidok, a kén-dioxid és a policiklusos aromás szénhidrogének mellett a formaldehid az egyik fő összetevője a biomassza-üzemanyagból származó füstnek. A konyhákban történő főzést is a formaldehid-források közé sorolták, és számottevő beltéri forrás a cigarettafüst is.

Az egyéb lehetséges formaldehid-források között említhetjük az elektronikus használati tárgyakat, a papírt, a textilfestékeket, a tintákat, a kozmetikumokat. Végül, de nem utolsó sorban érdemes megemlíteni, hogy a formaldehid nyomait felfedezték az emberi metabolikus folyamatok végtermékeként is: a formaldehid az ember által kilélegzett levegő egyik összetevője.

Filep Zoltán elmondta, hogy a beltéri levegőminták vizsgálatát ma már rutinszerűen végzik nagy érzékenységű műszerekkel: egy óra alatt 180 komponenst is ki tudnak mutatni.

Tiltott vagy sem?

Az Európai Unióban 2007. szeptember 22. óta tilos a formaldehid használata tartósító- és balzsamozószerként, ugyanakkor egyéb felhasználása megengedett. A közhiedelemmel ellentétben a formaldehid nem szerepel az EU import- és exporttilalmi listáján, nem minősül különösen veszélyes vegyi anyagnak.

A felhasználás mértéke szabályozott, így az előállított termékek esetében a formaldehid-koncentráció nem haladhatja meg a 0,2%-ot, illetve minden olyan termékre, amelyben az anyag mértéke túllépi a 0,05%-ot, az előállító köteles figyelmeztetést elhelyezni.

Az IKEA környezeti fejlesztéseinek keretében két évtizede elkezdte csökkenteni a formaldehid használatát az általa előállított és forgalmazott bútorok esetében. Céljuk az volt, hogy a formaldehid mértéke ne haladja meg a természetes felületkezelő anyagokét, ezek legalább azonos mértékben jelenjenek meg a bútorokban. Elsőként a lakkokban csökkentették jelentősen a formaldehid-felhasználás szintjét, majd a ragasztóanyagokból kezdték kivonni. Ezzel, bevallásuk szerint, lényegesen jobb arányt értek el az Európai Unió által előirányzott megengedett mértéknél. Egy tanulmány szerint az IKEA-bútorokban átlagosan 0,05 ml/köbméter a formaldehid szintje, ami az európai szabályozás mintegy felének felel meg. A német Öko Test 2013-ban elismerően szólt a bevizsgált IKEA-bútorok – főleg a Billy polccsalád – formaldehid-kibocsájtásáról, ami lényegesen jobbnak bizonyult az áruházlánc korábbi eredményeinél.

Mit tehetünk?

Az Öko Test ajánlása szerint, ha új bútort vásárolunk, de leginkább, ha összeszerelünk (ami főleg az IKEA-bútorokra jellemző), akkor pár napig mindenképpen érdemes szellőztetni az adott helyiséget, így a felszabaduló formaldehid gázok távozni tudnak a lakásból. 

Valószínűleg költségesebb, de biztosabb megoldás, ha öko-bútorokban gondolkodunk. Készíttethetünk egyedi bútorokat, helyi mesterekkel, olyan helyen, ahol meggyőződhetünk arról, hogy az asztalos milyen összetevőket, ragasztó- és lakkanyagokat használ, ha egyáltalán használ ilyeneket. Előre gyártott bútorok esetén érdemes nézni a felhasznált anyagok listáját, és kerülni az olyan összetevőket, amelyeket nagyon ellenálló festékként vagy felületkezelőként hirdetnek. Kerülendők a mesterséges anyagok, illetve mindenképpen érdemes figyelni magára a ragasztóanyagra. A fém- és üvegbútorok jó eséllyel kevesebb kritikus összetevőt tartalmaznak, mint a nagyipari fából készült társaik.

Kép: rgbstock, pixabay

 

A cikk a Vidékfejlesztési Minisztérium PTKF/1329/2013-as számú Zöld Forrás pályázat keretében készült. 

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás