• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Fogyasztói jogaink a fogászaton

2011.09.28. /

Fogorvoshoz járni senki nem szeret, mégis muszáj. A szájtátás közben jó, ha tudjuk, hogy mi jár és mi nem a fogászati kezeléseknél, hová fordulhatunk panaszunkkal, és mit csinál a betegjogi képviselő.

Tény, hogy az ápolatlan fogak a legszebb embert is visszataszítóvá tehetik. Szerencsére a tétel fordítva is igaz, ezért megéri rendszeresen felkeresni fogorvosunkat. Ennek ellenére a fogászati kezelésekre való igény Magyarországon finoman szólva is alacsony. Az emberek zöme csak panasz esetén keresi fel a rendelőt, legtöbben évek óta nem jártak fogorvosnál, a rendszeres ellenőrzésekre, szűrővizsgálatokra pedig kicsi a hajlandóság, noha az államilag támogatott kezelések köre igen széles. De a pénztelenségen, az általános érdektelenségen, na meg a fogászati kezelésekkel szembeni zsigeri ellenálláson túl a tájékozatlanság is komoly visszatartó erő lehet.

 

A garancia kulcsa: dokumentáció

Magán vagy állami? – merül fel a kérdés, ha már egyszer elszántuk magunkat. Hiszen a magánorvos drága, az államitól meg a kötelező iskolai fogászatok óta a legtöbben irtózunk. A magánorvosi rendelőkben minden beavatkozásért az árlistában meghatározott térítést kell fizetnünk, de az állami rendelőben is fizetni kell az OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) által támogatott beavatkozásokon kívül eső ellátásért. Kevesen tudják, hogy a szabad orvosválasztásra itt is megvan a lehetőség.

Az állami fogászatokon igénybe vehető ingyenes szolgáltatások 
Az állami alapellátás keretében a fogorvos feladata a fog- és szájbetegek vizsgálata, kezelése, gondozása; szűrővizsgálatok elvégzése, góckutatás, a terhes nők fogászati gondozása, sürgősségi ellátás, szakellátásra irányítás. Szükség esetén a fogorvos is igazolhatja a beteg keresőképtelenségét, és betegszabadságra, majd táppénzre utalhatja.
A fogtechnikai költségek kivételével az alap- és szakellátás térítésmentes a tizennyolc éven aluliaknak, a középiskola, szakképző iskola nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje alatt, a terhesség megállapításától a szülést követő kilencven napig, hatvanéves életkor felett.

A magánrendeléseken folyó kezelésekre az orvos garanciát vállal, amelynek érvényessége rendelőnként változik, de általában egy év. Dr. Birtalan Szilárd, egy Budapest belvárosában található magánorvosi rendelő vezetője azt mondja, kevesen térnek vissza hozzájuk problémával a kezelés után. Számukra nagyon fontos a jól elvégzett munka, így minden beavatkozást dokumentálnak, melyet a beteg aláírásával hitelesít. Tömésre egy, fogpótlásra két év garanciát vállalnak. Biztosításuk is van, tehát minden eshetőségre fel vannak készülve.

A garancia azonban csak akkor érvényes – és ez igaz az állami ellátásra is –, ha a beteg pontosan betartotta az utasításokat, és megjelent az előírt kontrollvizsgálatokon. A garancia érvényesítéséhez fontosak a kezelés során elkészülő tájékoztatók, nyilatkozatok és számlák. A beavatkozások előtt a betegeket például tájékoztatni kell a komplikációkról. Alá kell írniuk egy nyilatkozatot, amelyben tudomásul veszik a kockázatokat. Az is fontos szempont, hogy van-e a páciensnek olyan betegsége, amely befolyásolhatja a kezelés eredményességét. Ha a beteg követte az orvos utasításait, megjelent a kötelező kontrollvizsgálatokon, és mégis problémája adódna, az orvos ingyen vagy anyagköltség fejében köteles kijavítani a hibát.

Pontos dokumentáció hiányában sem az orvos, sem a beteg nem tudja igazolni az eljárás menetét, lehetetlen kideríteni, hogy ki mit rontott el, és hogy kinek van igaza. Ezért lenne fontos mindkét fél érdekében, hogy a kezelés minden lépése pontosan követhető legyen. A betegjogi képviselők elsősorban erre hívják fel a betegek figyelmét, mert sok magánrendelőben sajnos még számlát sem adnak az elvégzett kezelésekről. Az állami intézményekben sokkal szigorúbban fel kell jegyezni minden kezelést, hiszen ez alapján kapják az állami térítést, mondja Nagyné György Boglárka fogászati szakasszisztens. Itt tehát elvileg nagyobb az esély a garancia érvényesítésére.

 

Aki segíthet

Ha kérdés merül fel a garanciával kapcsolatban, a beteg először az intézmény vezetőjéhez fordulhat, aki azonban az esetek döntő többségében nem dönthet a vitás ügyben. A fogorvosok jelentős része ugyanis nem munkavállalói viszonyban, hanem vállalkozóként dolgozik, és az erről szóló szerződést még csak nem is a rendelőintézetekkel kötik, hanem az önkormányzattal. Így az adott intézmény vezetője nem jogosult döntéseket hozni a munkájukkal kapcsolatban.

Az sem mindegy, hogy fogorvosi, fogtechnikusi vagy esetleg gyártói hibáról beszélünk-e. Akár magán-, akár vállalkozóként állami ellátásban dolgozó fogorvosról van szó, probléma esetén a bíróság csak a fővállalkozónak minősülő orvos felelősségét vizsgálja, tehát őt terheli a felelősség az általa szerződtetett technikus hibájáért is. Az ilyen vitás ügyekben a bíróság polgári peres eljárásban dönthet.

Problémás esetekben a betegeknek mindenképpen érdemes betegjogi képviselőhöz fordulniuk, akár magán-, akár állami rendelőről legyen szó. A betegjogi képviselők szolgáltatása mindenkinek ingyenesen jár, elérhetőségeiket pedig minden rendelőben fel kell tüntetni. Az ellátással kapcsolatban egyre több a panasz, mondja Bodnár Ágnes betegjogi képviselő. Ám lehet, hogy ez nem a minőség drasztikus romlását jelzi, hanem azt, hogy a betegek közül egyre többen vannak tisztában jogaikkal.

A betegjogi képviselők vitás esetekben a kérdés eldöntéséhez szakvéleményért fordulhatnak a szakfelügyelő főorvoshoz, aki segít feltárni, hogy megalapozott-e a beteg panasza, és valóban történt-e mulasztás. Fontos azonban tudni, hogy a betegjogi képviselők elsődleges feladata a felek álláspontjának közelítése. Általában a peren kívüli megegyezést szokták szorgalmazni, hiszen egy évekig elhúzódó per sokkal kellemetlenebb mindkét félnek. Mivel az orvosok nagy része ma már széles körű, minden kockázatra kiterjedő biztosítással rendelkezik, ez a megoldás a jellemzőbb. A betegjogi képviselő hatásköre is eddig terjed, a bíróság előtt a peres eljárás során már nem képviselheti a beteget.

Nem túlzás azt állítani, hogy a fogászati ellátásban káosz uralkodik, és a panaszok többsége is ebből fakad. Tipikus visszaélés például, amikor az állami ellátásban a beteg nincs tisztában azzal, hogy melyik rendelés támogatott, és melyik térítésköteles. Pedig a meglepetések és túlszámlázások elkerülése érdekében a beteget még a kezelés megkezdése előtt tájékoztatni kell annak menetéről, várható költségeiről, majd mindezt a kezelőlapra fel kell írni. Ez sajnos a legtöbbször elmarad. A bizonyítási eljáráshoz Bodnár ezért nagyon fontosnak tartja, hogy ha a magánorvost választjuk, mindig kérjünk számlát. Ezen szerepelnie kell a pontosan kifizetett összegnek és az ezért nyújtott szolgáltatásnak. Beültetett eszközök esetében ezeket is listázni kell, mert így hiba esetén akár a gyártó is felelősségre vonható.

 

Megjelent a Tudatos Vásárló Magazin 22. számában.

Kép [cc] sjsanders

 

 



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében