• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Fogyaszt a vegetáriánus életmód?

2010.06.09. /
A vegetáriánus étkezés nem csak a plusz kilóktól kímél meg, de hozzájárul az egészséges életmódhoz is – legalábbis a brit Vegetáriánus és Vegán Társaság tanulmánya szerint.

A brit Vegetáriánus és Vegán Társaság (Vegetarian and Vegan Foundation, VVF) táplálkozási ajánlása az egészséges fogyás lehetőségét kínálja az érdeklődőnek. Az általuk „V-Plan Diet"-nek nevezett életmódprogram - ahol a V egyszerre jelent vegetáriánust (veggie), életerőt (vitality) és győzelmet (victory) - eredményességét számos tudományos kutatással támasztották alá.

Tapasztalataik szerint a vegetáriánusok BMI (testtömeg) indexe átlagosan 2 értékkel alacsonyabb. Ennek megfelelően könnyebbek és kevesebb a testzsírjuk, mint a vegyes táplálkozást követőké. Az életmódprogram nemcsak a fogyni vágyóknak jelenthet megoldást, hanem azok számára is, akik koleszterinszintjüket vagy vércukorszintjüket szeretnék csökkenteni.

A vegetáriánus illetve vegán táplálkozás előnyei között a Brit Orvosi Társaság (British Medical Association) hangsúlyozza, hogy a vegetáriánusok között ritkábban fordul elő elhízás, II-es típusú cukorbetegség, székrekedés, köszvény, epekőbetegség, vesekő, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegség, bizonyos daganatos megbetegedések (emlő, tüdő, vastagbélrák). Ebben nemcsak a húsmentes táplálkozásnak, hanem a kiegyensúlyozott életvitelnek is szerepet tulajdonítanak.

A kiadványban hivatkozott számos tanulmány igazolja, hogy a vegetáriánusok karcsúbbak és egészségesebbek, és ennek eredményeképpen a betegségek kialakulásának kockázata alacsonyabb, a várható élettartamuk pedig magasabb, mint a vegyes táplálkozás híveinek.

Mindez annak ellenére igaz, hogy a vegetáriánusok is ugyanolyan mennyiségű élelmiszert fogyasztanak (kb. 1000 kg/év), mint a nem vegetáriánusok. Ebből viszont az következik, hogy a fogyáshoz nem kevesebb élelmiszert, hanem más típusú, vagyis növényi eredetű élelmiszert kell fogyasztani, hiszen utóbbiaknak alacsony a zsír- és energiatartalmuk, viszont magas a rosttartalmuk.

A brit táplálkozási felmérés eredményei azt mutatják, hogy a hús és a hústermékek fogyasztása jelenti a legtöbb ember étkezésében az elsődleges zsírforrást. Ma már a legtöbb táplálkozási szakember és szervezet egyetért azzal, hogy a fejlett világban élő emberek túl sok zsírt, azon belül is túl sok állati eredetű telített zsírt fogyasztanak.

 

Kevésbé környezetterhelő a növénytermesztés

Az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásának csökkentése nem csak egészségügyi szempontból javasolt. A legújabb számítások szerint, ha a jelenlegi vegyes étrendet követők közül 10 % vegetáriánussá válna, akkor az így megmaradó gabona - amit ezáltal nem az állatok etetésére kell felhasználni, hogy húst termeljünk - elegendő lenne a fejletlen világ éhezésének a megállításához.

A London Metropolitan Egyetem kutatója, Prof. Michael Crawford kutatásai szintén elgondolkodtató eredménnyel zárultak. A professzor a csirkecombok vizsgálata során arra a megállapításra jutott, hogy ezek jelenleg több mint kétszer annyi zsírt tartalmaznak - ez kb. 100 kcal-nak felel meg - mint az 1940-es években.

A professzor szerint ennek fő oka a nagyüzemi tartásmód, az ipari állattenyésztés, amely a maximális testtömeg elérésére törekszik. A csirkék esetében ez azt jelenti, hogy a vágásra kerülő állatok kétszer olyan gyorsan érik el a vágási súlyt, mint negyven évvel ezelőtt.

A téma iránt részletesebben érdeklődők a V-Plan Diet" füzet végén egy hetes étrendmintákat illetve recepteket is találnak.

Komplex életmódváltásra van szükség

Az életmódprogram arra is rámutat, hogy nem elegendő egyszerűen csak lemondani a húsevésről, hanem arra is törekedni kell, hogy minél több természetes, tehát minél kevésbé feldolgozott élelmiszert fogyasszunk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy korlátozás nélkül lehet nyers zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani.

Erre a következtetésre jutottak a Harvard Egyetem kutatói is, akik több mint tíz éven keresztül vizsgálták több mint 75 000 nő zöldség- és gyümölcsevési szokásait. Azt állapították meg, hogy a rendszeres zöldség- és gyümölcsevők között sokkal kevesebb volt az elhízott.

Egy másik kutatás arra a következtetésre jutott, hogy már azáltal is fogyás érhető el, ha naponta plusz három almát vagy körtét iktatunk be az étrendünkbe. Ezzel az egyszerű módszerrel könnyebben érhetünk el teltség érzetet úgy, hogy közben kevés extra kalóriát viszünk be a szervezetünkbe.

A zöldség- és gyümölcsfogyasztás szokásának kialakításánál a tanulmány egyrészt kiemeli, hogy nagyon fontos a változatosság. Az étrend követőit arra bíztatja, hogy ne csak a nyers, hanem a fagyasztott, szárított vagy konzervált formában lévő zöldségeket- és gyümölcsöket is fogyasszuk, hiszen ezáltal az étkezés változatosabbá tehető. Természetesen itt nem a kandírozott és cukrozott szirupban lévő készítmények fogyasztásáról van szó.

Másrészt külön hangsúlyozzák a fokozatosság fontosságát, vagyis azt, hogy ne drasztikus változtatással kezdjünk új életmódot kialakítani, hanem fokozatosan és először a rendes étrendünkbe építsük be a zöldség- és gyümölcsfogyasztást. Pl. a tízórait és az uzsonnát helyettesítsük zöldséggel vagy gyümölccsel, úgy hogy aztán a növényi élelmiszerek fogyasztása egy idő után szokásunkká váljon. Így szépen fokozatosan, szinte észrevétlenül alakíthatjuk át az étkezési szokásainkat.

 

Kép [cc] mckaysavage



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében