• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Fényvédelem: a napkrém nem elég

2006.07.11. /
Nyáron különösen aktuális téma a nap káros sugárzása elleni védelem. Ezért érdemes áttekinteni, hogy mi mindenre kell odafigyelnünk bőrünk, egészségünk védelme érdekében.

Az Amerkai Rák Társaság nemrég közzétett tanulmánya szerint a 11-18 éves amerikai fiatalok kevesebb mint egyharmada védekezik megfelelően a nap káros hatásai ellen. Ez különösen aggasztó, figyelembe véve, hogy 18 éves korunkra az összes - egész életünkre vonatkozó - napon töltött idő 80%át már magunk mögött tudjuk. Ugyanebben a tanulmányban olvasható az is, hogy a gyerekek 72%-a legalább egyszer leég a nyári hónapok alatt.

Az Amerikai Dermatológiai Akadémia szerint idén több mint egy millió bőrrákos megbetegedést fognak diagnosztizálni, a legveszélyesebb fajta, a melanóma pedig 7910 életet fog kioltani - ami gyakorlatilag óránként egy emberéletet jelent. Végül, az Amerikai Orvos Szövetség folyóirata azt állítja, hogy a 40 év alattiak körében 1976 és 2003 között megduplázódott a bőrrákban szenvedők száma.

A megbetegedéseknek számos oka lehet, de a legjelentősebb minden bizonnyal a nap sugarainak káros hatása. Ezért kell különösen odafigyelni a megfelelő fényvédelemre. Ehhez azonban nem elegendő a hagyományos napozó- és fényvédőszerek használata, mivel ezek nem tudják megvédeni a bőrt, csak csökkentik a megbetegedés valószínűségét. Komplex védekező stratégiára van szükség.

Kétféle sugárzásról szokás beszélni a napozással kapcsolatban: egy egyik az UVA sugárzás, amely nem okoz leégést, viszont a bőr mélyebb rétegeit károsítja (sokáig úgy tartották, hogy nincs rákkeltő hatása), a másik pedig az UVB sugárzás, amely a leégésért felelős, és a bőrrák elsőszámú előidézője.

S ami a jótanácsokat illeti: először is, a legjobb fényvédelem, ha délelőtt 10 és délután 4 óra között kerüljük a napot. Ha erre nincsen mód, óvjuk bőrünket megfelelő ruházattal és fényvédőszerrel.

 

Megfelelő Ruházat

A megfelelő ruházat fontos része a fényvédelemnek. A napszemüveg és a széles karimájú fejfedő önmagukban nem elegendőek, az egész testet óvni kell az ártalmas sugárzástól. A fényvédő ruházattal kapcsolatban az a probléma, hogy egyelőre még nem történt meg az ilyen jellegű termékek átfogó vizsgálata. Van azonban, amire így is érdemes odafigyelni:

  • legyen minél sűrűbb szövésű a ruhánk anyaga;
  • a sötét színek kevesebb fényt engednek át, mint a világosak;
  • a vastag anyagok nagyobb védelmet nyújtanak, mint a vékonyak;
  • kerüljük a nyúlós, rugalmas darabokat.

Leginkább Ausztráliában elterjedtek az UV szűrő anyagból (UPF) készült ruhák, amelyek az UV sugárzás akár 98%-át is ki tudják szűrni, de léteznek olyan mosópor adalékok is, amelyek a sugárzással szemben ellenállóbbá teszik a kimosott ruhákat.

 

Kerülendő összetevők

A fényvédőszerek többnyire két hatásra épülnek, egyrészt kémiai úton elnyelik, vagy visszaverik a káros sugárzást, másrészt fizikailag megakadályozzák, hogy a sugárzás behatolhasson a bőrbe (cinkoxid és titániumdioxid segítségével). Fényvédőszer választásakor lehetőleg kerüljük a következő anyagokat tartalmazó készítményeket:

  • PABA (Para-amino-benzoe sav): Viszonylag ritkán használt anyag, amely erősen bőrirritáló.
  • Benzofenon (benzofenon-3), homoszalát, okti-metoxicinnamát: Hatással van a hormonháztartásra és a nemi szervek működésére.
  • Paraben (butil-, etil-, metil- és propil-): Itt is a hormonokra ható anyagról van szó, amelyet azonban nehéz elkerülni, mivel a gyártók nagy része használja.
  • Padimát-O és Parsol 1789 (avobenzon): Ezek az anyagok a bőr felületén szűrik az UV sugárzást, de a bőrbe szívódva, fény hatására reakcióba lépnek és rongálják a sejteket, így a DNS-t is.

 

Fényvédők

A bőr felületére kent cinkoxid, amennyiben nem szívódik fel, teljesen biztonságos. Ugyanígy a titániumdioxid, amely hatékonyan gátolja a káros sugarak behatolását a bőrbe. Fényvédőszerek választásakor érdemes tehát ezeket keresni.

Környezettudatosság szempontjából továbbá szintén fontos, hogy a napozószerek nagy része viszonylag hamar belekerül az élővizekbe - tó-, folyó-, vagy épp tengerparton a napfürdőt rendre lubickolás, mártózás követi. A korszerű napozószerek a környezetbe (tó, tenger) kerülve általában lebomlanak, mégis vannak gyártók, akik a környezetre veszélyes termékeket készítenek, ezeket lehetőleg kerüljük (ilyenek például az ásványolaj-származékok - pl. parafinolaj, valamint a fentebb már említett hormonhatású adalékanyagok).

 

A fényvédők helyes használata

Sokan azt hiszik, hogyha megfelelően bekenik a bőrüket, több időt tölthetnek a napon. Ez azonban tévedés, a naptej nem biztosít megfelelő védelmet, csak csökkenti a bőr károsodásának valószínűségét, amikor nem tudjuk elkerülni, hogy a nap érje. A legfontosabb szabályok a következők:

  • bőségesen kenjük be a bőrünk sugárzásnak kitett részeit;
  • ne feledkezzünk meg a fülekről, a térdhajlatokról, a kezekről és a lábfejekről sem;
  • már azelőtt kenjük be magunkat, hogy kimegyünk a szabadba;
  • felhős időben is használjuk naptejet;
  • úszás, fürdőzés után mindenképp, de egyébként is minimum kétóránként kenjük be magunkat.

 

Végül: 6 hónapnál fiatalabb babákat egyáltalán ne vigyünk napra, és idősebbeket is csak megfelelő védelemmel. Gyerekek esetében fontos a fényvédőszerek napozás utáni letisztítása.

Ha egyszer-egyszer elfelejtjük bekenni magunkat, akkor sem történik tragédia, hiszen napi 15 perc napfény heti három alkalommal egészséges, sőt szükséges a D-vitamin feldolgozásához, na meg a jókedvünkhöz is.



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében