• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

A fenyőfáról…

2005.12.16. /
A karácsonyfa-állítás hagyománya hazánkban csupán a XIX. században, a főúri családok köreiből terjedt el. Ám röpke másfél-két évszázad alatt úgy a szívünkhöz nőtt ez a szokás, hogy ma már nem szívesen mondunk le róla. Szerintem nem is kell! Mégis, nem árt, ha karácsonyfát is tudatosan választunk, vásárolunk és díszítünk.

Azt hiszem, a szíve mélyén mindenki érzi, hogy a fenyőfa kicsit kilóg a sorból, ha az ünnepre való hivatkozással összevásárolt fölösleges kacatokat vesszük számba. Talán a fény–fenyő szavak hasonlósága (esetleg a luc és a latin lux rokonsága), vagy épp az életfa, a világfa, az égbevezető létra, esetleg a „szent fa” képe miatt? Akárhogy is, de nagyon közel áll hozzánk. Nehéz döntés elé kerül tehát a környezettudatos ember: a rideg érvekre hallgasson-e, amelyek óvnak a fák fölösleges kivágásától, vagy a szívére, mely szerint nem ünnep az ünnep karácsonyfa nélkül. Azt hiszem, az ellentét nem kibékíthetetlen!

Karácsonyi vendégek

Legfontosabb, hogy a fenyőfa vásárlásakor is betartsuk a legfőbb szabályt: vagyis hogy ne vásároljunk fölöslegesen! Nem kell külön fát állítani a munkahelyre, az iskolába, a nappaliba, a kisszobába, anyukának, apukának, nagymamának, ki tudja még hova és kinek. A karácsony családi ünnep, legyen hát a családnak fája, amely alatt összegyűlhet a rokonság.

És persze az „alát” nem kell szó szerint érteni, hiszen itt sem a nagyság számít. Gondoljunk bele: minél kisebb fát választunk, annál kevesebb területet veszünk el a természettől. Hisz száz hatéves fa ugyanakkora helyet igényel, mint kétszáz hároméves. Ráadásul a gyökeresből is a fiatal fának van több esélye, hogy megélje a tavaszt.

Persze ne csak a méretére ügyeljünk! Vizsgáljuk meg, hogy frissek, rugalmasak-e a hajtásai, s hogyha végighúzzuk kezünket az ágain, nem maradnak-e markunkban a tűlevelei.

Választhatunk gyökeres fenyőfát, de a lakásban lehetőleg minél rövidebb ideig – ha lehet, csak az ünnepek alatt – vendégeskedjék, hisz sem a meleg, sem a szárazság nem tesz jót neki. Állítsuk minél távolabb a radiátortól, és – hacsak nincsenek rajta elektromos égők – gyakran permetezzük vízzel.

Ha ezt a megoldást választottuk, gondoskodnunk kell a fácska vízkereszt után sorsáról is. Aki megteheti, kiültetheti a kertjébe. Fontos, hogy fokozatosan szoktassuk hozzá a hideghez: tároljuk fűtetlen, hűvös helyen, például lépcsőházban vagy pajtában. Fagymentes időben télen is kiültethetjük, csak gondosan takarjuk le körülötte a földet (például szalmával), és ne felejtsük el rendszeresen öntözni.

Hosszú távon azonban ez sem jó módszer, hisz kevesen akarnak fenyvest nevelni az udvarukon. Sok közintézmény (óvoda, iskola, önkormányzat, kórház stb.) ugyanakkor szívesen fogadja az ingyen csemetéket. Mi például tavaly egy alig egyméteres fácskát díszítettünk fel, mely a lépcsőházban húzta ki tavaszig. Akkor cserepestül a kertbe került, idén pedig – újabb ki-be ásás nélkül – ismét karácsonyfa lesz belőle.

Alternatívát jelenthetnek a visszaváltható fenyőfák is. Elsőként a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) és a Rügyecskék Alapítvány rendezett ilyen akciókat Budapesten: a fákat az ünnepek után visszavették, s gondoskodtak azok elhelyezéséről. A Rügyecskék idén is szervez efféle megmozdulást a Deák téren, december 17-22-ig, illetve amíg a készlet tart. (Bővebb információt itt találsz!) Mint elmondták, céljuk elsősorban a figyelemfelkeltés, a jövőben azt szeretnék, ha a fenyőfák kölcsönzésével inkább a kertészetek foglalkoznának, míg ők a karácsonyfák helyettesítésére fektetnék a hangsúlyt.

Próbaképpen felhívtunk pár nagyobb díszfaiskolát, ám legtöbbjük még nem hallott a visszaváltható karácsonyfákról. Igaz, ha másfelől közelítettük meg a kérdést, kiderült, hogy a komolyabb kertészetek mindegyike foglalkozik növények bérbeadásával, s ez akár fenyőfa is lehet, melyet természetesen az ünnepek idejére is bérbe vehetünk.

Egy kis kreativitás

Egyes környezetvédők szerint egyáltalán nem kéne karácsonyfát állítani, hisz felesleges fapusztítás, mire mások azzal érvelnek, hogy ezeket a fákat épp úgy termesztik, mint a búzát vagy a kukoricát. Akárkinek is van igaza, mindenképp említést érdemelnek azok az ötletek, melyek a fenyő helyettesítésére születtek. Azt hiszem, abban a karácsonyfa-pártiak és az azt ellenzők is egyetértenek, hogy a műanyag műfák semmiképp nem jelentenek megoldást. A Humusz e helyett mézeskalácsból, viaszból, filcből készült fácskát javasol, esetleg a kerti vagy a szobafenyő feldíszítését.

Természetesen karácsonykor sem kell gátat szabnunk alkotókedvünknek. Nem csak hogy ízlésesebb fát állíthatunk magunk sütötte mézeskalácsokkal, csuhé- vagy szalmadíszekkel, gyertyákkal, almával, dióval, de a környezetünket is megkímélhetjük az előbb-utóbb szemétbe kerülő giccsektől. Bár a magyar karácsonyfa-hagyomány nem túl nagy múltú, született e területen egy igazi hungarikum: a szaloncukor. Ezt sem kell feltétlenül boltban megvenni, hiszen nincs is finomabb a magunk készítette szaloncukornál - akár vágott, akár cserepes fenyőre akasztjuk.

A cikk a Tudatos Vásárló magazin 4. számában jelent meg.



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében