• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Felújítás és energiatakarékosság

2009.03.25. /
Jó, ha otthonunk megkímél az éghajlatváltozás okozta szélsőségesebb időjárástól, illetve a dráguló energiaárak kellemetlen hatásaitól. Cikkünkben körbejárjuk, kisebb-nagyobb felújításokkal milyen módon javíthatunk lakásunk energiahatékonyságán.

Gépészeti korszerűsítést követően hatékonyan állíthatjuk elő belső tereink fűtési, hűtési stb. energiaigényét, ugyanakkor építészeti eszközökkel ezek az igények jelentősen csökkenthetők. Így alacsonyabb lesz a gépészeti beruházás költsége (pl. kisebb kazán is elegendő), és komfortérzetünket is javíthatjuk. A szigetelt falak nem sugározzák a hideget/meleget, a jól záró ablakok a zajt és a port is kívül tartják. Családi házaknál a sok lehűlő külső felület miatt elsősorban a falak, födémek hőszigetelésére, a nyílászárók cseréjére van szükség. A társasházak energetikai előnye, hogy kisebb a lehűlő felületük: az alsó és felső szinti lakások kivételével csak falak és nyílászárók határolják; itt általában a fűtési rendszer, a szabályozás hiánya jelenti a legfőbb gondot.

 

Ablakok

A nyílászárók a leggyengébb láncszemei az épület szigetelését biztosító buroknak, három útvonalon jöhet be rajtuk télen a hideg, nyáron a meleg: a nyílászárók résein, az üvegezésen keresztül, valamint a tokokon és a nyílószárnyak keretein át. A légzárást házilag is biztosíthatjuk; az üvegen keresztüli hőveszteséget újabb üvegréteg vagy árnyékoló segítségével javíthatjuk; a tok és a szárny rossz hőszigetelésén azonban csak az ablakcsere segít.

A fa nyílászárók légréseinek tömítésére többféle házilagos megoldás létezik. A ragasztócsíkok olcsók, de 1-2 év alatt tönkremennek, ráadásul ablakmázolás esetén el kell távolítani őket. Tartósabb és hatásosabb, legalább 5 évre megoldást jelent az ablakszárnyba mart résbe, horonyba helyezett szilikoncsík, szakszerűen szilikonprofil. A Magyar Energiabrigádok (MEB) országos hálózata segítségével házilag is elkészíthetjük az ablak szigetelését.

Azokban a helyiségekben, ahol nyílt égésterű gázkészülék (tűzhely, kazán, bojler, kályha stb.) üzemel, gondoskodni kell a megfelelő szellőzésről a szénmonoxid- vagy széndioxid-mérgezés elkerülése érdekében, ezért az ilyen helyiségekben légzáró csíkok, profilok felszerelése csak akkor ajánlott, ha a légcsere más módon biztosított.

Az üveg hőszigetelését javíthatjuk, ha az egyrétegű üvegezésű, de jó állapotú faablakot újabb üvegréteggel látjuk el. Az éjszakai hőveszteség csökkenthető légzárással ellátott, hőszigetelő spaletták segítségével is. A nyári hőterhelést elsősorban állítható külső árnyékolókkal tudjuk csökkenteni: a szórt fényt beengedő lamellás megoldás mellett nem szükséges nappal is égetni a villanyt.

Nyílászáró cseréjénél, új nyílászárók vásárlásánál célszerű szabályozható résszellőzővel ellátott ablakot választani, amellyel a szükséges légcsere az ablak kinyitása nélkül is biztosítható. Terjed a műanyag nyílászárók beszerelése, elsősorban alacsony áruk miatt. Mivel ezek kemény PVC-ből készülnek, beltéri károsanyag-kibocsátásuk ugyan nem jelentős, vetemedésre is kevésbé hajlamosak, de a tok vagy a szárny esetleges sérülése esetén a fával ellentétben nem javíthatóak. További problémát jelent, hogy a PVC bontás utáni újrahasznosítása nem megoldott.

A nyílászárók szigetelését, cseréjét követően a rosszul szigetelt falszakaszokon, áthidalóknál a páralecsapódás miatt penészfoltok jelenhetnek meg, ezért érdemes az ablakcserével együtt a falak, födémek utólagos hőszigetelését is elvégezni.

 

Falak

Utólagos szigetelésnél a szigetelőanyagot a külső oldalon kell elhelyezni, különben a kialakuló páralecsapódás a falszerkezet roncsolása mellett penészesedéshez is vezethet. Az utólagos hőszigetelés 8 cm-nél vékonyabb hőszigetelő réteggel nem gazdaságos, hiszen a hőszigetelő anyag ára az egész rendszer kivitelezési költségének legfeljebb a 20%-át teszi ki. Sok gyártó kínál vékonyvakolatos, ún. „dryvit" hőszigetelő rendszereket; ezeknél drágább, de tartósabb megoldást jelentenek a szerelt rendszerek, mivel ebben az esetben a burkolat mögött a pára kiszellőztethető.

 

Házon belül

A fűtőtest hatékonyságát jelentősen, akár 40%-kal is befolyásolhatja a függöny és a könyöklő kialakítása. A könyöklő lehetőleg nyúljon a radiátor fölé, a függöny pedig semmiképpen se  takarja le a radiátort. A fűtőtest mögött elhelyezett alumínium kasírozású, ún. hőtükörrel ellátott szigetelés visszaveri a fűtőtest hőjét, így biztosak lehetünk benne, hogy valóban a lakást fűtjük, nem a falat.

Háztartási gépeink is hőt termelnek, ami télen jól jöhet, de nyáron vagy a kamrában zavaró lehet. Ezért lehetőleg ne tegyük a kamrába a hűtőszekrényt, amely a hűtés során elvont hőjével fűti a helyiséget.

Az épület felújításakor is keressük a minősített termékeket! A nemzeti és európai környezetbarát termék címkék mellett faanyagú termékek esetén a fenntartható erdőgazdálkodásból való származást igazolja az FSC (Forest Stewardship Council - Felelős Erdőgazdálkodás Tanácsa) logó. Érdemes figyelni. A német nyelvterületen elterjedt „NaturePlus" minősítést kifejezetten az építőanyagokra fejlesztették ki.

 

Engedélyek, támogatás

Építési engedélyt kell kérnünk a meglévő épület tartószerkezetét, külső megjelenését vagy rendeltetését érintő felújításhoz, átalakításhoz: pl. a kültéri klímaberendezések felszereléséhez vagy az erkélyek beüvegezésekor. Társasházaknál a szomszédok hozzájárulására szükséges a külső falak, födémek szigetelése esetén is.

Az iparosított technológiával épült (panelos, blokkos stb.) társasházak energetikai korszerűsítéséhez a Panel-program keretében kaphatunk 30-70%-os állami és önkormányzati támogatást. A többi társasház, családi ház korszerűsítésére csupán 15 %-os állami támogatás igényelhető. Az önrészhez kedvezményes hitel felvételére nyílik lehetőség. Az igénybe vehető támogatásokról az Energia Központ Kht.-nál tájékozódhatunk.

 

Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 13. számában.

Kép [cc] robokov



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében