fbpx

| Duray Zsófia

A felgyorsult világ hatása a gyermekek életére

A felnőttek életmódjának felborult egyensúlya és a megváltozott
szerepek miatt az egészséges fejlődésükhöz szükségesnél jóval kevesebb
figyelem jut a gyerekekre.

Régen a gyerekek javarészt
a szabadban játszottak társaikkal, fantáziajátékokat folytattak, régi
történeteket hallgattak, sok időt töltöttek a nevelőjükkel, a napi feladatok, a
ház körüli munka elvégzése közben beszélgettek. Ma a városi gyerekek idejük
nagy részét oktató-nevelő intézményekben töltik, szabadidejükben tévét néznek (jobb
esetben válogatott filmeket) vagy a számítógép előtt ülnek. Hiányzik életükből
a fantázia, a kreatív időtöltés. Általában passzivitás jellemzi őket. Az aktív
időtöltés a bevásárlóközpontokban, játéktermekben zajlik – az erdőben, mezőn
való csavargás, gombászás, kirándulás helyett. Sem fizikailag, sem szellemileg
nem megfelelő, nem fejlesztő hatású a XXI. századi életmód, ha a nevelők nem
fordítanak kellő energiát a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra.

 

A különböző korosztályok időfelhasználása

A gyerekek idejének
beosztása elsősorban a szülő felelőssége, feladata. Nagyrészt az ő választása,
hogy gyermeke mivel illetve kivel tölti az idejét.

A csecsemő életben maradásához
elengedhetetlen anyja, gondozója közelsége a nap 24 órájában. A szülői feladatok
ellátására ma egyre többen vonnak be külső segítséget, baby sittert, mert az anya
kénytelen korán visszatérni a munkába. De az is gyakori, hogy a karrierépítés
motiválja döntésében. A kötődéselmélet szerint a korai anya-gyermek kapcsolat hatással
van a gyermek későbbi kapcsolataira, párkapcsolatára is.

Óvodáskorban az aktív
játék, a pihenés a meghatározó. Ebben a korban a gyermekek többsége a nap nagy
részét, napi 8-9 órát az óvodában tölti. Fontos kiemelni, hogy a kisgyermek
számára a velük töltött idő jelenti az iránta érzett szeretet legjobb
kifejezésmódját.

A kisiskolás korú gyerek
nyit kortársai felé, egyre több időt tölt velük aktívan, és belép életébe a
tanulás. Az iskolai tevékenységek alapvetően meghatározzák az iskolás gyerekek
napirendjét: mennyi idő jut a kortársakra, hogyan alakul érdeklődési köre;
befolyásolják közérzetét és fáradtságérzetét is. A délelőtti tanítás után a
gyerekek háromnegyed része különórákra jár, ami hasznos időeltöltést biztosít,
viszont tekintettel kell lenni a gyermek terhelhetőségére is. A gyermeke
tanulmányi eredményét fontosnak tartó szülő gyakran túlzásba viszi a különórára
járatást, túlterheli csemetéjét.

Házi feladattal a 3.
osztályosok átlagban napi 1,5-2 órát foglalkoznak, a 7. és 11. osztályosok 2-3
órát. A délutáni tanulás időtartama az életkorral növekszik.

Az iskolai tanórák, a
különórák, a délutáni tanulás és az utazás a 9 éveseknél összesen 8 órát, a 13
éveseknél 9,5 órát, a 17 éveseknél már 11 órát vesz igénybe (Az adatok egy – 150
budapesti 3.,7. és 11. osztályos tanuló körében végzett – felmérésből
származnak.)

 

Szabadidő

Az intézményi nevelés és
a különórák mellett hétköznap nem sok szabadon eltölthető idejük marad a
gyerekeknek. Az óvodásoknak is mindössze napi 2-3 óra. Egy 103 fős, 3-7 éves budapesti
és vidéki óvodás körében végzett felmérés szerint a gyermekek többsége napi
rendszerességgel tévézik. Hétköznap az óvodások 87%-a naponta néz tévét: 54%
kevesebb, 33% több mint 1 órát. Hétvégén a gyermekek 26%-a egy óránál
kevesebbet, 36%-a 1-2 órát, 34%-a ennél is többet ül a tévé előtt. Mindössze 4%-uk
nem néz soha tévét.

Az iskolások szabadidős tevékenységei
között a számítógépes játékok vannak az első helyen, ezután a tévé előtt eltöltött
idő a meghatározó. A 14-15 éves gyerekek napi 2,5 órát néznek tévét. A
hétköznap délutánok időigényes elfoglaltsága a sport, az akár mindennapos
edzések. A gyerekek egyre kevesebb időt fordítanak olvasásra, jórészük
egyáltalán nem vesz könyvet a kezébe.

Az iskolás gyerekek
számára ez az életmód „természetes”, hiszen hasonló példákat látnak maguk
körül. Nincsenek tisztában a későbbiekben jelentkező negatív hatásokkal.

 

Hatások

A felgyorsult világban a
gyerekek nehezen találják meg a helyüket; a megfelelő szerepek, a felelősségteljes
viselkedés elsajátítása is nehézségekbe ütközik. Az okok elsősorban a nem
megfelelő mintákban és a média hatásában keresendők.

A gyermekek részesei a
mindennapi rohanásnak. Igényelnék szeretteik közelségét, a rájuk fordított
időt, a maximális odafigyelést. Ők az egészségtelen táplálkozás, az egymásra
nem figyelés legsérülékenyebb „áldozatai”. Nem csoda, hogy egyre többen kirívó
magatartásukkal próbálják meg felkelteni környezetük figyelmét.

A megsokszorozódott és gyakran nem a megfelelő
életkorban kapott információáradatban kellő szülői iránymutatás, támogatás nélkül
nem képesek eligazodni. A meg nem értett képek, a fel nem dolgozott történések
negatív hatással vannak az egészséges fejlődésükre. Zavarodottságot, szorongást
eredményezhetnek, ezek következménye lehet többek között a magatartászavar, és
hozzájárulhat a tanulási zavar kialakulásához is.

 

Mindennek
megvan a maga ideje

Az ellenőrizetlen információáradat
következménye, hogy a gyerekeknek már fiatalon olyan élményekben van részük, amikhez
még nem elég érettek, és azokat sem megérteni, sem élvezni nem tudják. A figyelem,
az útmutatás, a támogatás hiánya miatt a hallott, látott – sokszor nem
megfelelő – mintákat automatikusan átveszik, mintha „kényszerítve” lennének rá.

Egyre több általános iskolás gyermek
dohányzik, drogozik, fogyaszt alkoholt. A „teljes” szexuális élet kezdete is korábbra
tolódott. Egyre gyakoribb, hogy a lányok már 13 évesen elvesztik a szüzességüket.
A természetes folyamat felgyorsult, a fiataloknak nincs idejük testük változásainak
megismerésére, megértésére, a lelki felkészülésre. Még nem képesek mérlegelni
tetteiket, és nem ismerik azok lehetséges következményeit (tizenéves terhesség).
Gyorsabban történnek az „események” a gyerekekkel, mint amire fel vannak
készülve. Gyakran nem is értik, mi történik velük.

A pihenésre szánt idő nem elegendő, még a
gyermekek életében sem. Pedig számukra különösen fontos lenne az aktív pihenés
a feszültségek, a stressz feldolgozásához. Enélkül a problémák csak halmozódnak,
beindul egy ördögi kör.

 

Sokat hallani arról, hogy a felgyorsult
világ mennyi káros hatással van a felnőttek életére. Elgondolkodtató, hogy ha a
megváltozott életmóddal, a megsokszorozódott követelményekkel még egy érett
felnőtt sem tud megbirkózni, akkor a még önállótlan gyermek hogyan tudna. Neki
sokkal nagyobb szüksége lenne segítségre, hogy teljesítse az elvárt
követelményeket, megtalálja helyét a világban, de a szülőknek gyakran erre már
nem marad idejük, energiájuk.

 

A szerző iskolapszichológus.

Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 8. számában.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás