Ajándékozni márpedig muszáj. Családtagjainkat sem árt néha meglepni, ám az üzleti világban mindenképpen elvárás karácsony környékén egy ízléses csomag átnyújtása. A cégek, úgy tűnik, egyre inkább keresik a felelős gondolkodást tükröző lehetőségeket, a Fruit of Care pedig erre az igényre ad Magyarországon egyedülállónak mondható megoldást: értelmi sérültek és hátrányos helyzetű emberek által előállított, dizájnerek által tervezett termékeket értékesít. Katalógusukból a díszpárnától kezdve az illatgyertyán és a társasjátékon át az aszalt meggyes biomézig számtalan tárgy közül választhat az ajándékozni vágyó. Ennél azonban jóval többről van szó.

A Fruit of Care társadalmi vállalkozásként működik. Nem kizárólag a nyereségszerzés érdekében, hanem civilszervezetek és cégek között átmenet képezve egy társadalmilag hasznos cél eléréséért tevékenykedik.

„A társadalmi vállalkozás azért lehet sikeres, mert pont olyan, mint egy jól működő cég, de közben felelősen is gondolkodik. Ma ezt a kettőt általában szembeállítjuk egymással: vagy profitot hajszolsz, vagy valamilyen társadalmi célért küzdesz. Annak örülnék, ha több felelősen gondolkozó vállalkozás lenne az üzleti szférán belül is” – véli Jakab Áron iparművész ötletgazda, a Fruit of Care egyik tulajdonosa, aki szerint az üzleti és a nonprofit gondolkodásmód közelítése nemcsak egyre fontosabb, de számos előnnyel is jár. 

„Mindig is fontosnak tartottam a társadalmi elkötelezettséget, ugyanakkor nagyon jó volt megismerkedni az üzleti logikával, világgal, mert az sokkal racionálisabb, rendet teremt a káoszban, és világos célokat fogalmaz meg. Én nem azért szeretnék civil lenni, hogy civil legyek. Nem életformaként élem meg, hanem azt szeretném, hogy bizonyos célok teljesüljenek, sikerélményeim legyenek, és persze meg is éljek belőle” – mondja.

Praktikus dizájn

Jakab Áron már az iparművészeti egyetemen úgy érezte, volna mit tenni az értelmi sérültek által előállított termékek fejlesztése terén. „Azt láttam, hogy hihetetlen különbség van az oktatás és a valóság között: az oktatás elsősorban a luxust helyezte előtérbe, míg szerintem a dizájnernek elsősorban problémamegoldónak kell lennie. A dizájn általában a luxushoz kapcsolódik, holott van egy nagyon praktikus, embereket segítő vonulata is, amely a kezdetektől fogva fontos volt a dizájn történetében. A sérült vagy akár az idősebb emberek igényeit előtérbe helyező dizájnoktatás ritka, mi most tervezünk a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel közösen egy termékfejlesztő kurzust indítani” – vázolja a terveket.

Jakab Áron több éve dolgozik értelmi sérülteket alkalmazó műhelyekkel. Pár évvel ezelőtt egy civilszervezetnél kezdett el üzleti tervet készíteni, ekkor vált világossá számára, hogy egyedül egyetlen hasonló cég sem lehet fenntartható, a befektetéshez, a hatékony piacépítéshez több szervezet együttműködésére van szükség. Ezért hozta létre a Fruit of Care-t, amely tavaly vált nonprofit kft.-vé. 

Felelős nagyüzem

A modell, úgy tűnik, sikeres. Tavaly a karácsonyi szezonban az előzetes tervekhez képest háromszor annyit értékesítettek a cégeknek, a forgalom ebben a szegmensben elérte a 14 millió forintot. A lényeg, hogy a Fruit of Care nemcsak értékesíti a termékeket, hanem a termékfejlesztésben és az anyagbeszerzésben is közreműködik, hamarosan pedig az árképzésben is segítséget nyújt a szervezeteknek, hogy az összes műhelyben egységes rendszer működjön. Az árrés termékenként változik. Fontos szempont viszont, hogy a piac a normál árnál nem fizet többet ugyanazért a termékért, ha azt egy értelmi sérült az átlagos előállítási időnél hosszabb idő alatt állítja elő. 

„Olyanok vagyunk, mint egy nagy amőba: a szervezeteknek hiányoznak bizonyos képességeik, például a gazdasági ismereteik ahhoz, hogy a piacon megjelenjenek. Mi ezekben a hiányosságokban segítünk nekik” – mondja. A vállalkozás a termelt nyereséget, mivel nonprofit cégről van szó, visszaforgatja a társadalmi szférába. „A Fruit of Care piacot épít, és nemcsak magának, hanem valamennyi védett műhelynek, hiszen a velünk való együttműködés nyomán tevékenységük és termékeik is piacképesebbé válnak, a vásárlók pedig jobban megismerik a fogyatékkal élő emberek munkavégző képességét” – teszi hozzá Jakab Áron.

Az állami támogatás szerinte függőséget okoz, így a Fruit of Care elsősorban nagyobb cégek alapítványaihoz pályázik. Jakab Áron tavaly „Vodafone angyal” lett, a cég alapítványa fizette a bérét a Fruit of Care-nél végzett munkájáért. 

Két évvel ezelőtt pedig a Fruit of Care üzleti tervével az amerikai Nesst nonprofit szervezet és a Citibank közös pályázatán 10 ezer dollárt nyert el. Állami támogatást a sérülteket foglalkoztató intézmények kapnak, ebből fizetik a béreket a nappali foglalkoztatásban részt vevőknek. A tavalyi karácsonyi szezonban igazi nagyüzem volt a partnerszervezeteknél, hiszen a cégek részéről óriási igény volt a jó üzenetet közvetítő ajándéktárgyakra.

Jakab Áron becslése szerint ma körülbelül 200 olyan nonprofit szervezet van, amelynek égisze alatt védett műhely létezik és értelmi sérült emberek dolgoznak. A Fruit of Care hat szervezettel van kapcsolatban, ez körülbelül 100-150 értelmi sérült embert jelent. A Fruit of Care munkája nagy részét a szervezetekkel, műhelyekkel való kapcsolattartás, illetve az új szervezetek megismerése köti le. A civilszervezetek ugyanis sokszor nem akarják feladni önállóságukat, nem látják, hogy egyedül kevéssé eredményesek a piacon. Pedig az együttműködés eddig sikeresnek tűnik.

Műhely az egykori Gátőrházban

A Budapesttől harminc kilométerre lévő Százhalombattán működik a Fruit of Care egyik partnere, a Sérültekért Alapítvány, amely két éve végez intézményen belüli foglalkoztatást. A szövő-, kosárfonó- és varróműhelyből álló üzemen Czuppon Gabriella vezető kalauzolt végig.

Ebéd után érkezünk, a munka már javában folyik: a kosárfonóban a vesszőket áztatják, a szövőműhelyben pedig éppen a sátoraljaújhelyi börtönből származó ágyneműket és zoknivégeket készítik elő a színes rongyszőnyegekhez. Itt arra is figyelnek, hogy a termékek természetes vagy újrahasznosított anyagokból készüljenek, a gyapjúszőnyegekhez használt festéket például minden nyáron ők főzik különböző növényekből és természetes anyagokból, céklából, bodzából, diólevélből, gesztenyelevélből – hogy csak párat említsünk.

Kapcsolatuk a Fruit of Care-rel 2009-ben kezdődött. „Megfogott a honlapjukon látható termékkatalógus, a termékek esztétikus tálalása, az igényesség. Mindenképpen szerettem volna, ha a mi termékeink is e márkanév alá kerülnek” – mondja Czuppon Gabriella.

A folytatás egy jól működő, bizalomra épülő, rugalmas együttműködés lett, mely folyamatos megrendelést biztosít a műhelyeknek. Karácsonyra fonott kis kosarakat és faceruzákat készítettek nagyobb mennyiségben, de bíznak benne, hogy több termékük is bekerül a katalógusba. Fontos viszont, hogy folyamatosan egyeztetessenek a Fruit of Care-rel, hiszen a munkákat előre meg kell tervezniük. Ők eddig elsősorban intézményen belül, illetve vásárokon értékesítették a náluk készült, valóban gyönyörű szövött termékeket, kosarakat, nemezelt, gyöngyfűzött ékszereket. Számos helyi cég is rendel tőlük ajándéktárgyakat, a Fruit of Care révén pedig újabb piac nyílhat meg előttük. A termékek eladásából származó bevétel egyelőre nem számottevő, de mindenképpen növekszik.

Az intézményben huszonnyolc, a százhalombattai térségben lakó értelmi, illetve halmozottan sérült felnőtt részesül nappali ellátásban, közülük tizennégyen az intézményen belüli, 2007 óta működő szociális foglalkoztatóban dolgoznak. „Sajnos a támogatások megszigorításával az utóbbi években sokkal kevesebb embernek tudunk szociális foglalkoztatásban munkát adni, mint korábban” – mondja Czuppon Gabriella. Az, hogy kit vesznek fel a foglalkoztatásba, a képességeken túl attól is függ, hogy van-e az illetőnek egyéb bevételi forrása, segítsége. A munkaviszonyba kerülő sérült emberek a munkájukért bért kapnak, amely a mindenkori minimálbérhez igazodik.

A cél itt a munkára való alkalmassá tétel, és lehetőség szerint a nyílt munkaerőpiacra való felkészítés az önállóbb élet és az integráció érdekében. A fejlesztések elsősorban a mentális és pszichoszociális készségek javítását célozzák, de figyelmet fordítanak a koncentrációs képesség és a kézügyesség javítására, valamint a fizikai állapot szinten tartására is. Az ugyancsak lényeges, hogy a szakma ismeretéhez szükséges tudást el tudják sajátítani és a gyakorlatban is használni tudják – az itteniek eddig kosárfonó, szőnyegszövő és kerti munkás/parkgondozó képzéseken vettek részt.

De a legfontosabb talán az, hogy a sérült emberek azt érezzék, hogy értékteremtő munkát végeznek. Az itt készült tárgyak valóban piacképesek, mert a hangsúly a minőségen van, nem pedig azon az üzeneten, hogy sérült emberek készítették azokat. Czuppon Gabriella hozzáteszi: „A vásárlók, termékeinket látva, gyakran meglepődnek azon, hogy mire is képes egy fogyatékkal élő ember”.