• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

A Fairtrade magasan üti a Rainforest Alliance-t

2016.10.26. /

Miközben folyamatosan nő a méltányos kereskedelemből származó termékek száma, a fogyasztók, civil szervezetek részéről is egyre nagyobb az igény, hogy rálátást kapjanak arra, ezek a tanusítványok valóban mennyire javítják a dolgozók munkakörülményeit, jogbiztonságát. Egy hiánypótló tanulmányt mutatunk be. 

2015-ben a holland SOMO jelentett meg egy átfogó tanulmányt a fenti kérdésről Goodness guaranted címmel. A tanulmány széles körű szakirodalmi és helyszíni kutatáson alapul:  14 fenntarthatósági minősítő rendszert (pl. Fairtrade, MPS-SQ,  RSPO, UTZ Certified, SA8000, Rainforest Alliance) és azok által minősített összesen 70 ültetvényt, 13 országban vettek górcső alá. A vizsgálatba vont ültetvények 8 külöböző terméket állítottak elő 2006-2013 között.

A jelentéssel kapcsolatban lefolytatott helyszíni vizsgálatok azt mutatják, hogy a tanúsítvánnyal rendelkező társaságoknál általában véve

·         jobbak a munkakörülmények, mint a vizsgált, minősítéssel nem rendelkező cégeknél.

·         a dolgozók magasabb bért kapnak,

·         jobbak a munkahelyi egészségügyi és biztonsági feltételek,

·         magasabb a foglalkoztatási biztonság,

·         kevesebb a probléma a nemi diszkriminációval kapcsolatban,

·         úgy értékelik, hogy az egyesülési szabadsághoz és a kollektív tárgyalásokhoz való jogukat jobban tiszteletben tartják, mint a tanúsítvánnyal nem rendelkező gazdaságokban megkérdezett dolgozók.

 

Ennek ellenére, 70 tanúsítvánnyal rendelkező gazdaságban panaszkodtak a mezőgazdasági dolgozók arra, hogy egyidejűleg több alapvető munkahelyi jogot sem tartott tiszteletben a munkáltató. Az esetek ilyen magas száma azért tekinthető jelentősnek, mert ezeket a gazdaságokat alapvetően és/vagy legnagyobb mértékben a munkavállalói jogok tiszteletben tartása kéne, hogy jellemezze a minősítő tanusítványok miatt.

Ráadásul összesen 207 esetben jelentették ezeken a farmokon a munkavállalói jogok megsértését, ami a rejtve maradt esetek még nagyobb számát sejteti, mivel a fő munkavállalói jogokat az ültetvényeken néha több módon is megsértik, de a jelen kutatásban önálló, egyszeri jogsértésként kerültek rögzítésre.

A kutatók azt feltételezik, hogy a munkavállalói jogsértések sokkal súlyosabbak a valóságban. Erre egyrészt a beérkezett hivatalos panaszok számából és a SOMO tapasztalataiból következtetnek, ez utóbbi két különböző alkalommal, a területen végzett helyszíni vizsgálatra épül.

 

A rendszerszintű problémák tünetei

A vizsgálatok alapján a kutatók arra következtetnek, hogy ezek a jogsértések nem csupán eseti jellegűek, hanem tanúsítvánnyal rendelkező gazdaságokban a tisztességes munkakörülmények kialakításának rendszerszintű problémái.

A szakirodalmi kutatások azt mutatják, hogy jogsértéseket csak a legjelentősebb fenntarthatósági minősítéssel rendelkező helyekről jelentenek. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a felügyelő szervezeteknek több érdeke fűződhet ahhoz, hogy a kevésbé jelentősekkel szemben a fontosabb fenntarthatósági tanúsítványok hatásait kövessék nyomon, illetve tegyenek róluk jelentéseket.

Ebben a kutatásban vizsgált minden egyes fenntarthatósági tanúsítványt azonos megközelítés mentén értékeltek, viszont az a tény, hogy nyilvánosan nem minden esetben tettek jelentést jogsértésről, valószínűleg arra mutat rá, hogy ezek a tanusítványok nem bírnak elég nagy jelentőséggel, és nem pedig azt, hogy jobban teljesítenek más, fenntarthatósági tanúsítványokkal szemben.

A jogsértések száma országtól és ágazattól is függ

Az eredmények azt mutatják, hogy összefüggés van a gazdaságokból jelentett jogsértések száma és az ott készülő árucikk, valamint a működés helyének országa között.

A kávétermelési szektorból érkezett bejelentések száma rendkívül alacsony, míg az indiai tea- és a Costa Rica-i banántermelési ágazatokból kiemelkedően magas. Ez lehet annak az eredménye, hogy a fenntarthatósági minősítés többé-kevésbé sikeres a nemzetközileg elismert standardok szerinti munkakörülmények biztosításában. Valamint a monitorozó NGO-k érdeklődését és jelenlétét is tükrözheti.

 

Különbség van az egyes fenntarthatósági minősítések között  

Az eredmények azt mutatják, hogy a termelő hely által megszerzett minősítés típusa és az az alapján bejelentett jogsértések száma között is összefüggés lehet. Az előzetes várakozásokhoz képest az SA8000 minősítés esetében sokkal több bejelentés történt, és az UTZ Certified minősítés esetében pedig sokkal kevesebb. Ezek az eredmények azzal magyarázhatók, hogy az SA8000 minősítés kivételesen nagy arányú a tea szektorban, az UTZ Certified pedig a kávé ágazatban.

Mi van a szabályzatban?

Az eredmények azt mutatják, hogy a jelentett jogsértések számának alakulásában nagy valószínűséggel szerepet játszik a tanúsítvány szabályzatának minősége. Kevesebb jogsértést jelentettek azokból a vizsgált gazdaságokból, amelyek minősítése jobban kidolgozott szabályzattal, szigorúbb munkajogi előírással rendelkezik. Ez utóbbihoz tartozik a Fairtrade és az MPS-SQ, ezzel szemben relatíve gyengébb standardokat alkalmaz az RSPO, UTZ Certified, SA8000 és a Rainforest Alliance.

A legtöbb bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a fenntarthatósági tanúsítványok kézzelfogható hatást fejtenek ki, a Fairtrade szolgáltatta. A helyszíni kutatás során Kenyában a dolgozók a Fairtade-et a magasabb bérezéssel azonosították egy kollektív szerződés miatt, amelynek elfogadása és aláírása szükséges volt ahhoz, hogy az eredeti minősítési követelményeknek megfeleljenek, és egy bizonyos cég több alkalommal sem tudta megszerezni a Fairtrade minősítést, míg az MPS-SQ minősítést megkapta.

 

Minőséget és dolgozói tudatosságot vizsgáló audit

A szakirodalmi kutatáshoz összegyűjtött összesen húsz jelentés közül nyolc azt mutatta, hogy a szociális audit hiányos volt az érintett gazdaságokban legalább öt fontos fenntarthatósági tanúsítvány vonatkozásában. Ez annyit tesz, hogy legalább ezekben az esetekben a minősítés során nem vizsgálnak meg minden fontos munkavállalói jogokkal kapcsolatos problémát, így megoldani sem tudják azokat.

Általában azért nem derül fény az igazságra, mert a dolgozók félnek szabadon beszélni az auditorokkal. Ugyanakkor sok dolgozó egyszerűen nincs tisztában azzal, hogy munkahelye milyen jellegű tanúsítvánnyal rendelkezik, és az mit von maga után. A minőséget és dolgozói tudatosságot vizsgáló auditok feltehetően hatást gyakorolnak a munkavállalói jogok érvényesülésére a tanúsítvánnyal rendelkező gazdaságokban, és a fenntarthatósági tanúsítvány szempontjából ezért tartják fontosnak.

 

Főbb hiányosságok

Létminimum

Mind a szakirodalom, mind a helyszíni kutatás eredményei azt mutatják, hogy a vizsgált gazdaságokban a fenntarthatósági minősítéssel nem érték el, hogy minden dolgozó legalább a megélhetésüket valóban fedező bérezést kapjon. A szakirodalmi kutatások azt jelzik, hogy a munkavállalók leginkább ezzel a problémával kapcsolatban emelnek panaszt.

A sérelem oka egyszerű: annak ellenére, hogy a minősítéshez kapcsolódó szabályzat esetleg mást ír elő, a tanúsítvánnyal rendelkező ültetvények leginkább a hivatalos minimálbért vagy a regionálisan az iparágban szokásos bérezést biztosítják, amely (jóval) alacsonyabb, mint a dolgozók valós megélhetéséhez szükséges jövedelem.

 

A bérszínvonalra gyakorolt hatás

A legjelentősebb fenntarthatósági tanúsítványt kibocsátók, mint például az SA8000, UTZ Certified, Fairtrade és a Rainforest Alliance sajátos intézkedéseket foganatosítottak a megélhetési minimum biztosítására. Ez világosan azt mutatja, hogy e jog biztosítása érdekében küzdelmet folytatnak a tanúsítvánnyal rendelkező gazdaságokban.

Bár a fenntarthatósági tanúsítványok nem voltak képesek garantálni a megélhetéshez szükséges jövedelmet, és néhány esetben még a minimálbért sem tudták biztosítani, a helyszíni kutatások azt mutatják, hogy a tanúsítvánnyal rendelkező gazdaságokban többet keresnek a dolgozók, mint a tanúsítvánnyal nem rendelkező gazdaságokban.

Egy tanúsítvánnyal rendelkező gazdaságban a magasabb bérezést a dolgozók a Fairtrade-del azonosították, míg egy másik indonéziai gazdaságban legalább a tanúsítvány megszerzésével együtt sor került béremelésre. A Fairtrade által kezdeményezett szakirodalmi áttekintés szintén talált arra néhány bizonyítékot, hogy a dolgozók bérezése javult a nagyobb Fairtrade gazdaságokban.

Ezzel ellentétben két hatástanulmány nem tudott megállapítani semmilyen, a dolgozói bérekre gyakorolt pozitív hatást az etiópiai Fairtrade tanúsítvánnyal rendelkező virágültetvényeken és a brazíliai Rainforest Alliance tanúsítvánnyal rendelkező kávéültetvényeken. Ebből az is világossá válik, hogy a fenntarthatósági tanúsítványok nem mindenhol képesek a bérszínvonal növekedését elérni.

 

Egyesülési szabadság és a kollektív tárgyaláshoz való jog

Mind a szakirodalmi, mind a helyszíni kutatás azt mutatja, hogy a vizsgált tanúsítvánnyal rendelkező ültetvényeken az egyesülési szabadság és a kollektív tárgyaláshoz való jog sérül. Ez azért különösen problematikus, mert ha a dolgozók azt szeretnék elérni, hogy munkakörülményük és a bérük javuljon, képesnek kell lenniük a szerveződésre.

Megállapítható, hogy a bejelentett esetekkel érintett tanúsítványok közül a Fairtrade szabályozása a legjobb és a Rainforest Alliance szabályozása a legkedvezőtlenebb e jog tekintetében. Összességében elmondható, hogy a jobb minőségű szabályzattal rendelkező fenntarthatósági tanúsítványok esetében kevesebb a jogsértéssel kapcsolatos eset is.

A helyszíni vizsgálat azt mutatja, hogy az egyesülési szabadságot és a kollektív tárgyaláshoz való jogot jobban tiszteletben tartják a tanúsítvánnyal rendelkező cégeknél, mint azoknál, amelyek nem rendelkeznek ilyennel.

Egészség és biztonság

A harmadik leginkább sérülő munkavállalói jog a dolgozók munkahelyi egészsége és biztonsága:

·         a munkavédelmi eszközök használatának hiányosságai

·         a rovarirtó szereknek való kitettség.

A helyszíni vizsgálat jelezte, hogy a minősített gazdaságokban pozitív hatást gyakorolt a tanúsítvány a munkahelyi egészségre és biztonságra, azzal, hogy a dolgozókat védőfelszereléssel látták el és munkavédelmi képzésben részesítették őket. Ennek ellenére a védőfelszerelés nem minden esetben áll rendelkezésre és/vagy azt nem megfelelően használják.

 

Diszkrimináció tilalma

A szakirodalom alapján a negyedik leginkább sérülő munkavállalói jog a diszkrimináció tilalma, amely a törzsi megkülönböztetés mellett leginkább nemi diszkriminációban nyilvánul meg. Különböző jelentések is kiemelik, hogy a nőkkel nem bánnak azonos módon az előléptetések során, nem kapnak a férfiakéval azonos juttatásokat és jövedelmet, illetve jellemző a szexuális zaklatás.

Néhány kenyai tanúsítvánnyal rendelkező cég esetében, amelyeket a helyszíni kutatás keretében vizsgáltak, a dolgozók a tanúsítvány hatásának tulajdonították a diszkrimináció csökkenését. Habár a tanúsítvánnyal rendelkező társaságoknál nem olyan hangsúlyos a nemi diszkrimináció, mint a kontroll csoportba tartózó ültetvényeken, de mégis létező probléma. További példaként, a Fairtrade dolgozók helyzetét vizsgáló szakirodalom azt mutatja, hogy a nők tipikusan ritkábban kerülnek szakképzettséget igénylő pozícióba, ami fokozza a nemek közötti különbséget.

 

Foglalkoztatási biztonság

A foglalkoztatási biztonság megsértésével kapcsolatban a leghangsúlyosabb probléma az, hogy a munkásokat folyamatosan alkalmi pozícióban dolgoztatják. Ugyanakkor, a Fairtrade kivételével, egyszerűen nincs kifejezett rendelkezés a vizsgált tanúsítványok szabályzatában annak megelőzésére, hogy a munkáltatók egész évben és határozatlan időtartamra ne alkalmi vagy ideiglenes munkavállalóként foglalkoztassák a dolgozókat.

A helyszíni tanulmány kiemeli, hogy az állandó státuszban dolgozókkal összehasonlítva, az ideiglenes munkaerő

·         kevesebb jövedelemmel rendelkezik,

·         a foglalkoztatási biztonsága alacsonyabb,

·         kevesebb egészségügyi és szociális juttatásban részesül.

Ugyanakkor a tanúsítvánnyal rendelkező cégek dolgozói magasabb foglalkoztatási biztonságot tapasztalnak, mint kollégáik a kenyai helyszíni vizsgálatban részt vevő, tanúsítvánnyal nem rendelkező cégeknél. Ez a következtetést igazolja egy másik hatástanulmány is.

 

Gyerekmunka, túlóra

A tanúsítvánnyal rendelkező gazdaságoknál a gyermekmunka csupán 2%-át teszi ki a bejelentéseknek, kényszermunkáról és túlóráztatásról egyáltalán nem érkezett bejelentés.

Ez arra enged következtetni, hogy a fenntarthatósági tanúsítványok sikeresebben tudták biztosítani ezeket a munkavállalói jogokat. Ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a gyermekmunkát még nem sikerült teljesen felszámolni.

Emellett a helyszíni és szakirodalmi kutatás alapján azt is ki kell emelni, hogy a túlóráztatás olyan terület lehet, ahol relatív értelemben kevesebb a bejelentés a valós helyzethez képest, amely felett tipikusan szemet hunynak a fenntarthatósági tanúsítványt kibocsátók az auditjaik során.

 

A fordítást köszönjük Exner Veronikának, a TVE önkéntesének!

Kép: pixabay.com

 

 

Tetszett a cikk, szeretnél még több akciót? Nyomd meg a lenti gombot és támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!

Legyél Te is a Tudatos Vásárlók Egyesülete büszke támogatója!

A TVE éves támogatói díja 3000 forint. És ezért kapsz egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is.

Kattints ide, ha szeretnél 5-15% kedvezménnyel vásárolni a TVE által minősített helyeken.

 
 

 

Ezt a projektet az Európai Unió finanszírozza.

 



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében