• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Fair trade narancsot vegyenek!

2015.09.29. /

Magasabb életszínvonal, stabilabb piaci helyzet, biztos értékesítési csatornák. Többek között ezek a hozadékai, ha a brazíliai narancstermesztők csatlakoznak a minősített fair trade rendszerhez. 

A FairTrade International méltányos kereskedelmi minősítő szervezet ezúttal a kávé, kakaó és a banán után, a fair trade narancstermesztés helyzetéről készített körképet.

A piaci koncentráció és a szupermarketek erőfölénye miatt a fair trade csoportok az üzletben maradásért küzdenek. Leginkább a termelőknek kedvez ez az alternatív kereskedelmi rendszer, de a munkások helyzete is jobb, mint a „hagyományos” termelésben.

  • A termelők 84%-a érzi úgy, hogy jobb lett az életszínvonala, míg 13% szerint nem változott a helyzete a fair trade-nek köszönhetően. 71% szerint javult a gazdasági helyzete, míg 28% szerint stagnált és csak 1% szerint romlott.
  • A munkások 52%-a érzi úgy, hogy jobb lett az életszínvonala, míg 47% szerint nem változott a helyzete a fair trade-nek köszönhetően. 46% szerint javult, míg a megkérdezettek 42%-a szerint nem változott a gazdasági helyzete.

Tudtad-e?

  • A világ narancs termesztésének döntő részét Brazília és az Egyesült Államok adja. Brazíliában Sao Paulo, az Egyesült Államokban Florida a két fő termőhely. A két régió a világ teljes narancstermesztésének 70-80%-ért felelős.
  • Csak Sao Paulo adja a teljes termés 53%-át.
  • A termés 86%-át feldolgozzák narancslének.
  • A legnagyobb felvásárló az Európai Unió a teljesen import több mint 80%-val. Ennek nagy része Brazíliából érkezik, mivel az amerikai termesztés nagy része belföldi piacra kerül.
  • A narancslé a világon legnagyobb mennyiségben fogyasztott gyümölcslé. A világpiaci forgalom 34%-at adja.

Méltányos gyümölcsöt! Csatlakozz Te is a nemzetközi petícióhoz!

Jelenleg a brazil narancsipar 3 nagy hagyományos (nem méltányos) cég kezében összpontosul, ám kialakult már 37 fair trade minősítésű termelő szervezet, 8 kisebb fair trade termelőcsoport is, akik lének való gyümölcsöt termesztenek. A két rendszert az alábbi táblázat hasonlítja össze:

 

Hagyományos brazil narancstermesztés

Fair trade brazil narancstermesztés

Indulás

 

A II. világháború után találták fel a narancsfeldolgozási eljárásokat, majd a termesztés az 1950-es években indult robbanásszerű fejlődésnek.

 

 

Az ezredfordulón egy marketingkampány keretében hívták fel a német és osztrák vásárlók figyelmét a hagyományos narancstermesztés méltánytalan helyzetére, különösen a gyerekmunkára.

 

Árazás és átláthatóság

A feldolgozók olyan áron veszik meg a termelőktől a narancsot, hogy az nem fedezi a termelési költségeket, majd saját maguknak adják el egy offshore cégbe. Innen már sokkal drágábban adják el, de ebbe a beszállítók már nem látnak bele. Ráadásul ugyanannyi pénzt kapnak, mint öt éve. Vagyis hagyományos úton nem éri meg narancsot termeszteni Brazíliában, vagy akár ebbe fektetni.

 

Sok termelő próbálja hazai piacon gyümölcsfogyasztásra eladni a narancsot, mert ott jobb árat kap, ám oda csak a hibátlan minőségű terméket lehet értékesíteni.

 

Sok termelő pedig  elszegényedik vagy átáll cukornád-/zöldségtermesztésre.

 

Sajnos a hagyományos narancstermesztés rendszere nem valószínű, hogy a jövőben változna, hiszen a feldolgozóüzemek nem csekély összegekkel járulnak hozzá a politikai pártok kampányaihoz.

Gazdasági növekedés és magasabb bevétel a termelők nagy részének.

 

Jobb életkörülmények, mivel többet költhetnek a lakatási viszonyaik és az oktatásuk javítására.

 

Létezik egy kialkudott minimum ár, amely védi a termelőket a világpiaci ár ingadozásától, ám azoknak így is csak 70%-ánál fedezi a bevétel az előállítási költséget.

 

A felvásárlói ár fölött még van egy prémium összeg is, amelyet a szövetkezetek csak a termelők/munkások egészségügyi ellátására, oktatására, ivóvízellátására stb. vagy a termelés fejlesztésére fordíthatják.

Ugyan eleinte a szociális ellátás/infrastruktúra fejlesztésébe injektálták ezt a pénzt, mára már sajnos beigazolódott, hogy nem képesek az önfenntartásra, ha az összeg jelentős részét nem a termelésbe forgatják vissza.

 

Hátrány az is, hogy a termelők sokszor eltekintenek attól, hogy a felvásárló előre fizessen, mert félnek, hogy ilyen feltételekkel a partner eláll az üzlettől.

 

Azonban a szilárd üzleti kapcsolatok és a minimálár olyan vonzó tényezők, amelyek nem csak újabb termelőket csábítanak a kooperatívákba, hanem el is gondolkodtatják a következő generációt, hogy átvegyék-e a családi üzletet az elvándorlás helyett.

 

Munkakörülmények

A narancsszedés nagyon kemény fizikai munka, ráadásul forróságban végzik. A ruházatnak az egész testet el kéne takarnia, hogy védje a bőrt a naptól, növényektől, permetszertől és néha kígyómarástól. Azonban a munkások gyakran nem kapnak védőruhát.

 

A messziről jött idénymunkásokat megalázó színvonalú barakkokban szállásolják el.

 

Ha az eső miatt a munkások nem tudnak dolgozni, a kiesett időt levonják bérükből.

A fair trade egyik kulcspontjának tartják a gyermekmunka kiiktatását.

 

A betakarítási munka egészségügyileg kevésbé káros, mivel a fair trade termelők kevesebb vegyszert használnak, illetve a bánásmód általánosan humánusabb.

 

A fair trade termelőket szúrópróba szerűen ellenőrzik, hogy betartják-e a fair trade követelményeket a munkások felé is!

 

Környezetvédelem

A monokulturás növénytermesztés sérülékenyebbé teszi a növényeket a kártevőkkel szemben, így többet kell permetezni. Ráadásul az elmúlt években a termésátlag növelés érdekében még sűrűbben ültetik a fákat, mint korábban.

 

A nagyobb termelékenység elérése végett jelentős a műtrágyahasználat is.

 

A természetet viszont nem lehet a végsőkig kizsákmányolni, a fák termőképességének visszaesését jósolják!

A kevesebb rovarirtószer-használat hozzájárul a tisztább környezethez és jobb munkaegészségügyi viszonyokhoz.

 

Gazdagabb biodiverzitás: Újra megjelentek az ültetvényeken a rovarok, amik odavonzották az őket fogyasztó madarakat. A termelők olyan madárfajok visszatértét figyelték meg, amelyeket már 6-8 éve nem láttak a környéken.

 

Kérdés, hogy a kevesebb vegyszerhasználat mennyire csökkenti a termelékenységet, így a profitot.

 

Bár ha legközelebb narancslevet veszünk, nem valószínű, hogy fair trade minősítésű lesz szimplán a magyarországi hozzáférhetetlensége miatt, viszont h Nyugat-Európában jársz és narancslevet iszol, választhatod a fair trade-et. Kávéból, csokiból és banánból már itthon is van fair trade kínálat 

Kép: healtheatingfood.com

 

Tetszett a cikk, szeretnél még több akciót? Nyomd meg a lenti gombot és támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!

 
   

 

Legyél Te is a Tudatos Vásárlók Egyesülete büszke támogatója!

A TVE éves támogatói díja 2500 forint. És ezért kapsz egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is.

 

Kattints ide, ha szeretnél 5-15% kedvezménnyel vásárolni a TVE által minősített helyeken.

 
 

 

Ezt a projektet az Európai Unió finanszírozza.

 

 



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében