A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából hamarosan elkészül a Környezetbarát Iroda kézikönyv frissített, legújabb kiadása. A kiadvány megjelenése szervesen illeszkedik a KÖVET iroda-zöldítési programjába: a tavasz folyamán megújul a www.kovet.hu távoktatása, június első hetében országos szintű „Zöld Iroda hét” lesz, és szeptemberben indul az Európai Uniós szintű „Energiabajnokság”. Az alábbi cikk a készülő kézikönyvre épül, és őszintén reméljük, hogy kedvet csinál irodáink környezet- és emberbarátabbá tételéhez.

Energia-takarékosság: méréssel pénzt takaríthatunk meg!
Az energiafelhasználás csökkentése kétféleképpen érhető el:
• szokásaink megváltoztatásával,
• vagy energiatakarékossági beruházásokkal, pl. szigeteléssel, új ablakok beszerelésével.
Mielőtt bármibe fognánk, érdemes elgondolkodni azon, hol és miképp takaríthatunk meg energiát. Pusztán az energiafogyasztás figyelésével jelentős mértékű megtakarítás érhető el (5-10%).

Az energiafogyasztás nyomon követésével hasznos információkhoz juthatunk. A fogyasztás indokolatlan változása jelzi a rendszer meghibásodását vagy a nem megfelelő energiagazdálkodást, a kiugróan alacsony fogyasztás pedig fényt deríthet eddig rejtett fogyasztáscsökkentési lehetőségekre. Ha a fogyasztási adatok nincsenek összhangban az épület kihasználtságával, az időjárással – azaz munkaidőn kívül, melegebb időben is változatlan a fogyasztás -, meg kell vizsgálni, hogyan lehet változtatni az energetikai rendszer működésén.

A fogyasztás nyomonkövetése megkönnyíti azon területek kiválasztását, ahol megtérülnek az energetikai beruházások (pl.: az ablakokat cseréljük, illetve szigeteljük, a tetőn változtassunk vagy a világítást cseréljük ki) vagy érdemes energiatakarékossági intézkedéseket bevezetni.

Néhány ötlet az energiafelhasználás csökkentésére

1. Fűtés

Szubjektív hőmérséklet: a hőérzet a fontosabb!
Az irodák nagy részében a legtöbb energiát a fűtés fogyasztja. A tapasztalatok szerint szellemi munkát végzők esetében – és a magyar szabvány előírásai szerint – az ideális hőmérséklet télen 18-20 °C, nyáron 23-24 °C. A hőmérő által mutatott hőmérsékletet azonban különböző emberek eltérően érzékelik, vagyis „szubjektív” hőérzetünket több szempont befolyásolja. A végzett munka jellege, (ülőmunka, vagy némi mozgással is jár), a rajtunk lévő ruházat, életkorunk, fizikai állapotunk, a levegő relatív nedvességtartalma, a belső légáramlat intenzitása, iránya, a bútorok, falak színe, hőmérséklete. Így ugyanabban a helyiségben egyes helyeken (pl. ablak mellett, fűtőtest közelében, huzatosabb helyeken) eltérő lehet a hőmérséklet. Ezért fontos, hogy – főleg nagyobb termekben- egyénileg állítható legyen a fűtés.
Az alacsonyabb nedvességtartalmú levegőt hűvösebbnek érezzük – így főleg télen fordul elő, hogy emiatt magasabbra állítjuk a fűtést, ez azonban tovább csökkenti a levegő relatív nedvességtartalmát. Télen 17-21 °C, nyáron 19-24 °C hőmérséklet mellett 30- 70 %-os relatív nedvességtartalom biztosít jó közérzetet. Vagyis, ha száraznak és hűvösnek érezzük a levegőt, először párologtassunk, illetve növények elhelyezésével teremtsünk kedvezőbb klímát, és csak ezután állítsuk a fűtést magasabb fokozatra.
A környezet színe is befolyásolja az ott dolgozók hőérzetetét. Az igényeknek megfelelő színek választásával “növelhetjük” vagy “csökkenthetjük” a belső hőmérsékletet.

Ablakok
A megszökő hő 10-30-%-a (lakóházaknál) az ablakon át távozik, ezért érdemes figyelmet szentelni a megfelelő szigetelésnek. Az olcsó filc vagy gumiszigetelés hatékony, de érdemes lehet megfontolni az ablakok cseréjét is.
Miért? A korszerű, „hőszigetelő” üvegablakok 40-75%-al kevesebb hőt engednek át, mint a hagyományos ablakok!
A szigetelés mellett nyáron külső árnyékolással (zsaluk), télen sötétítő függönyökkel tehetjük kellemesebbé a belső hőmérsékletet. A függöny ne takarja az ablak alatti fűtőtestet, ezzel csak a meleget tereljük kifelé. Télen nap közben engedjük be a napfényt a szobába, éjszakára viszont húzzuk be a sötétítő függönyt, így kevesebb hő szökik ki az ablakokon keresztül.

A fűtőtesteket polcok alá is állíthatjuk, ezzel a szoba belseje felé tereljük a meleg levegőt, amely egyébként fölszállna a plafon irányába.
Gondoskodjunk róla, hogy éjszaka illetve hétvégén csökkentett hőmérsékleten működjön a fűtés. Jó megoldás erre az időkapcsoló használata. Az épület fűtése/hűtése akkor működjön legnagyobb hatásfokkal, amikor a legtöbben tartózkodnak az épületben, tehát munkaidőben. A takarítást közvetlenül a munkakezdés előtti vagy a munkaidő utáni időszakra tegyük, így nem kell néhány ember kedvéért az egész épületet fűteni és kivilágítani.
A fapadló, a parketta, a szőnyeg hőszigetelő. Egy-egy munkahely komfortosságát is növelhetjük az asztal alá helyezett szőnyeg segítségével.
A fűtés 2 fokkal való lejjebb állításával 12%-os energia-megtakarítást érhetünk el!
Magyarország éghajlata kedvező a napenergia felhasználás szempontjából, de tudomásunk szerint még nem alkalmaztak napelemes fűtést irodaházakban, csak szállodákban. Napkollektorok mellett a napenergia passzív hasznosítása, nagy üvegfelületek kialakítása is jelentős megtakarítást jelent.

2. Légkondicionálás

A légkondicionálót akkor használjuk, ha az valóban szükséges. Nyáron jó szolgálatot tesz a levegő hűtésében, de télen fűtés céljára, ha lehet, ne ezt a berendezést használjuk: télen a kinti levegő beáramoltatása és fűtés céljából történő felmelegítése akár 50%-kal is növelheti fűtési költségünket!

3. Világítás

Az Energiagazdálkodási Rt. munkatársai szerint, ha Magyarországon a lakosság többsége fénycsöveket használna a hagyományos izzók helyett, egy közepes település energiaigényét ki lehetne váltani!

Az irodai energiafogyasztásnak csak kis részét adja a világítás, de szinte egész évben szükség van rá, ezért is ajánlott új iroda építésénél minél racionálisabban tervezni a világítási rendszert. Egy-egy iroda megfelelő megvilágításának kialakítása komoly tervezői feladat, bár csak a drágább, igényesebb irodák kialakításánál fordítanak erre külön figyelmet. A tervezőnek többféle, néha ellentmondó-szempontot kell figyelembe vennie: a természetes fény hiánya rontja az ott dolgozók hangulatát, így – ha erre lehetőség van – energiatakarékossági és “emberi” szempontból is jó erre hagyatkozni, és a munkahelyeket ennek megfelelően kialakítani.  A számítógép képernyője ugyanakkor legjobban sötétben látható, ekkor viszont a munkához szükséges iratokra nem vetődik elég fény, szükség van tehát az egyénileg irányítható fényforrásokra.
Törekedjünk egyenletes, kis fényű háttérvilágításra, amelyet helyi fényforrások egészítenek ki!

Néhány szó az izzókról, fénycsövekről
A megvilágítás erősen befolyásolja hangulatunkat – nem véletlenül örülünk a napos időnek. A megvilágítás erőssége mellett a fény színe is hat ránk: a különböző mesterséges fényforrások által kibocsátott fény különböző mennyiségben tartalmazza az egyes színeket. Az izzólámpák fényében nagy a vörös részaránya, a fénycsövek egy része pedig csak egészen kevés vöröset tartalmaz, ezért látjuk sápadtnak, kékesnek az ott tartózkodókat.
Bármilyen lámpát is használjunk, ne felejtsük el: a hosszabb ideig nem használt lámpákat kapcsoljuk ki, ne használjuk feleslegesen az energiát.
A hagyományos izzólámpák a felhasznált energia mindössze 3%-át hasznosítják fény formájában, mivel a felhasznált energia nagy része az izzószál felmelegítésére fordítódik.  Hatékonyabban használja az energiát és hosszabb élettartalmú a halogén izzólámpa, amelyben a jód megakadályozza az elgőzölgő volfrám izzószál lecsapódását az üvegburán, így nem homályosodik el az izzó.

A fénycsöveket főleg nagyobb területek olcsó megvilágítására használják. Ezek előnye a hosszú élettartam (kb. 8000 óra), alacsony energiafogyasztás, és az erős megvilágítás. Ugyanakkor a hagyományos fénycsövek villogása, zúgása zavaróan, fárasztóan hathat, a fénycső által kibocsátott fényt sokan nem kedvelik, az ilyen helyiségekben való tartózkodást fárasztónak találják. Elektronikus előtét alkalmazásával megszűnik a fénycsövek zúgása, villogása, és az energiafelhasználás is csökken.
A fénycsövet csak olyan helyre ajánlott beszerelni, ahol legalább 15 percig égve marad, az ennél gyakoribb ki-bekapcsolás csökkenti a lámpa élettartamát.
Fontos! A fénycsövek higanyt tartalmaznak, ezért veszélyes hulladéknak számítanak – elhasználódásuk után gondoskodjunk ártalmatlanításukról!
Ha energiatakarékos, kellemes fényű megvilágítást szeretnénk, válasszuk a kompakt fénycsöveket. Ezek kisméretű fénycsövek, amelyek fényhasznosítása ötször jobb, élettartamuk pedig 8-10-szer olyan hosszú, mint az izzólámpáké. A kompakt fénycsövekre is igaz, hogy élettartamukat csökkenti a gyakori ki-bekapcsolgatás, ezért olyan helyeken használjuk, ahol hosszabb ideig (több mint 15 perc) van szükségünk a világításra!

Antal Orsolya / KÖVET

A cikk megjelent a Zölden és Nyereségesen c. KÖVET Hírlevél 20. számában 2004-ben.