fbpx

| Tudatos Vásárló

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Elromlott a fénykardod? Ne hagyd, hogy az eladó gumikacsát sózzon rád helyette!

Elromlott az mp3 lejátszóm. A boltban azt mondták, nem cserélik, de levásárolhatom az árát. El kell ezt fogadnom? Vettem egy cipőt, de fél év múlva levált a talpa. Visszakérhetem a vételárat? A Fogyasztó Barát válaszol.

Fogyasztó Barát sok kérdést kap a „garanciára” vonatkozóan, ezért a következő hetekben felderítjük, mi is a jótállás (garancia), a termékszavatosság és a kellékszavatosság.

A hibás teljesítés

A szerződések azért jönnek létre, hogy a megegyezés szerint teljesítsük azokat. Ha az eladó nem azt adja, amit ígért, vagy az általa adott dolognak utóbb – bizonyos időn belül – kiderülő rejtett hibája volt, akkor az eladó hibásan teljesít, és ezért helytállni tartozik. Ezt a helytállást nevezzük kellékszavatosságnak és jótállásnak. Szép jogi nyelven a hibás teljesítés az, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.

Ha például rendelünk egy webshopból egy bögrét, de az törötten érkezik meg hozzánk, akkor az eladó hibásan teljesített, hiszen mi egy ép bögrét rendeltünk: ezért az eladót helytállási kötelezettség terheli (hogy ez a helytállás kellékszavatosságot vagy jótállást jelent, azt későbbi cikkünkben bemutatjuk).

Ha egy kék bögrét rendeltünk, de pirosat kapunk, akkor – noha maga a bögre egyébként hibátlan, nem törött – az eladó ismét hibásan teljesített, mert nem azt adta, amit ígért: ezért helytállási kötelezettség terheli.

Látható tehát, hogy a hibás teljesítés nem feltétlenül a termék hibáját jelenti, hanem adott esetben hibátlan termék is okozhat hibás teljesítést, mert maga a szolgáltatás hibás.

Sorozatunkban a Fogyasztó Barát képregényének segítségével mutatjuk be a fontos fogyasztói jogokat.

További vásárlási joggal kapcsolatos kérdések és válaszok a Fogyasztó Barát Facebook oldalán

 

A hibás teljesítés esetén érvényesíthető jogaink

A törvény pontosan meghatározza, hogy hibás teljesítés esetén mihez van jogunk, sőt azt is megmondja, hogy szavatossági jogainkat milyen sorrendben tudjuk érvényesíteni.

 

Első lépcső

  1. javítás
  2. csere

Második lépcső

  1. árleszállítás
  2. javíttatás az eladó terhére 
  3. elállás

A levásárlás

Sokszor találkozhatunk azzal, hogy az eladó nem akar, vagy nem tud javítani, vagy cserélni, és azt ajánlja fel, hogy a hibás termék árát levásárolhatjuk, és ha ezt nem fogadjuk el, széttárja a kezét… Ilyen esetben bátran álljunk ki az igazunkért: látható, hogy a „levásárlás” nem tartozik a szavatossági jogok közé, ilyen kategóriát a Ptk. nem ismer, ezért hiba esetén ezt az opciót nem vagyunk kötelesek elfogadni!

A másik véglet: amikor egyből vissza akarjuk kapni a pénzünket

Gyakori, hogy hiba esetén a – kevésbé tudatos – vásárló hallani sem akar a javításról vagy a cseréről, hanem egyből kéri vissza a vételárat, azaz jogi nyelven szólva eláll a vásárlástól. Tudnunk kell azonban, hogy hibás teljesítés miatt elállásra csak kivételes esetben van jogunk, a főszabály szerint első körben csak kijavítást vagy cserét kérhetünk

 

 

Két lépcsős szabály

A fenti öt szavatossági jog ugyanis két lépcsőben érvényesíthető.

 

Első lépcső

Az első lépcsőben a vevő csak a  javítás vagy kicserélés között választhat, és nem kérhet egyből árleszállítást, illetve nem állhat el a vásárlástól! Az első lépcsőn belül ugyanakkor a vevő választási joga korlátozott; nem választhatja azt a szavatossági jogot, amelynek teljesítése lehetetlen vagy aránytalan terhet jelentene a kötelezett eladó számára.

 

Második lépcső

Csak ha a kijavítás vagy kicserélés lehetetlen, vagy az eladó ezeket nem vállalja, akkor választhatjuk a második lépcsőben

  • a vételár megfelelő csökkentését,

  • vagy dönthetünk úgy, hogy a dolgot kijavíttatjuk az eladó költségére,

  • vagy a pénzünket kérjük vissza

A választás joga mindkét lépcsőn belül a bennünket (a jogosultat, vevőt) illet meg. 

 

 

Fogyasztó Barát a következő cikkében azt vizsgálja meg, hogy akciós/leértékelt termék esetén is megilletnek-e bennünket a szavatossági jogok.

 

 

Tetszett a cikk, szeretnél még több akciót? Nyomd meg a lenti gombot és támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!

Legyél Te is a Tudatos Vásárlók Egyesülete büszke támogatója!

A TVE éves támogatói díja 3000 forint. És ezért kapsz egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is.

 

Kattints ide, ha szeretnél 5-15% kedvezménnyel vásárolni a TVE által minősített helyeken.

 

  Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a fogyasztók érdekében. A cikk a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium FV-I-15. 15-2015-00014 jelű pályázat keretében készült. 

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás