fbpx

| Jurecska Laura

Életmódváltással csökkenthető a rák kockázata

Genetika vagy életmód? Megelőzhetők a daganatos betegségek? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Dr. Láng Istvánnal, az Országos Onkológiai Intézet osztályvezető főorvosával.

Melyek a leggyakoribb rákos megbetegedések nálunk? Hogy állunk más európai országokhoz viszonyítva?

A leggyakoribb rákos betegség Magyarországon a tüdőrák. A világnak azon a részein, ahol gyakori a dohányzás, általában a tüdőrák a leggyakoribb. A nőknél emellett az emlőrák fordul elő leginkább.

A férfiaknál a tüdőrákot a vastagbél- és végbélrák követi, gyakoriságát tekintve. A szeszesitalt mértéktelenül fogyasztóknál kiemelkedően gyakoriak a fej- és nyakdaganatok is.

A fejlődő országokban a rosszabb higiénés viszonyok miatt sok a májrákos megbetegedés, elsősorban a gyakoribb krónikus májgyulladás miatt.

 

Nagyobb a rákos megbetegedés kockázata, ha a családban már előfordult ilyen, vagy ez leginkább az életmódtól függ?

A rákok döntő többsége nem örökletes. A mell- és vastagbélrák esetében genetikai alapon mindössze 5%-ban öröklődik a betegségre való hajlam. A betegségek többsége „szerzett”, életünk során ugyanis mindannyian találkozunk rákkeltő hatásokkal. Szerencsés esetben ezeket immunrendszerünk ölő sejtjei (killer sejtek) kiküszöbölik.

 

Melyek a rákos megbetegedés kialakulását leginkább fokozó tényezők, amelyeket életmódváltással el lehet kerülni?

A legtöbb ráknál kockázati tényező a túlsúly, valamint a mozgásszegény életmód. Már egy jó levegőjű helyen tett séta vagy egy kis kocogás is jótékony hatású lehet. A táplálkozás szorosan összefügg az előző két tényezővel. A nyers zöldségben, gyümölcsben gazdag étrend követendő, mert ezek vitaminokban, antioxidánsokban és nyomelemekben gazdagok. A húsok közül inkább a fehér hús fogyasztása javasolt.

Legfontosabb a dohányzás minden formájának a kerülése. Tíz tüdőrákos halálozásból kilencért a dohányzás a felelős! A fej-nyak daganatok és más rákfajták kialakulásának kockázatát is növeli a dohányzás. A passzív dohányzás majdnem ugyanolyan káros, mint az aktív. Ezért igyekeznünk kell kerülni az olyan helyeket, ahol sok a dohányos. Társadalmi szinten kívánatos lenne a dohányzás betiltása a zárt éttermekben, szórakozóhelyeken. Olaszországban ezt már megtették, és már mutatkoznak ennek kedvező hatásai.

A mértéktelen alkoholfogyasztás is hajlamosít a daganatokra, különösen a májrákra.

Kerülendő a hepatitis B és C fertőzés, mivel ez idült májgyulladást okoz, amit rákos megbetegedés is követhet. Hepatitis B ellen már van védőoltás.

Fiatal hölgyeknek ajánlott a HPV (human papilloma vírus) elleni védőoltás, amely akkor igazán hatékony, ha a szexuális élet megkezdése előtt adják. Minél több szexuális partnere van valakinek, annál nagyobb a HPV-fertőzés veszélye, és ezáltal a méhnyakrák kialakulásának a kockázata.

 

Teljes biztonságot jelent a védőoltás?

Mivel nem minden méhnyakrákot HPV vírus okoz, a HPV-oltás mellett szükség van méhnyakrák szűrésre is.

 

Vannak az egyes rákbetegségeknek figyelmeztető jelei? Milyen vizsgálatokra érdemes rendszeresen eljárni?

Vannak szűrhető és nem szűrhető rákfajták. A 45-65 év közötti hölgyek 2 évenként személyre szóló meghívót kapnak emlőrák-szűrésre. Segít ezen kívül a mellek és a hónalj önvizsgálata is, ez megtanulható, de kérhetjük orvos vagy onkológiai nővér segítségét is az elsajátításához.

A méhnyakrákot a nőgyógyász egy egyszerű kenettel szűrni tudja.

Jól szűrhető a vastag- és végbélrák, ezt a székletmintában megtalálható rejtett vér kimutatásával szűrik. Az erre a ráktípusra veszélyeztetett csoportoknál endoszkópiás (béltükrözéses) szűrést is érdemes végezni. Mivel ez a rák nagyon lassan alakul ki, fokozott kockázat hiányában 10 évente elegendő a vizsgálatot elvégezni. Ötven év fölötti férfiaknál, különösen, ha hajlamosító tényezők is vannak, érdemes gyakrabban tükrözést végeztetni (pl. ha a családban korábban előfordult ilyen betegség, vagy ha valaki idült bélgyulladásban szenved). Az endoszkópia során eltávolítják az észlelt a polipokat, ezáltal megelőzhető azok későbbi esetleges rákos elfajulása.

Tüdőszűréssel szerencsés esetben a tüdőrák korai stádiumban észlelhető. Az időben észlelt gyomorrák is eredményesen kezelhető, a korai felismeréshez jól működő gasztroenterológiai hálózat szükséges.

Az idősödő férfiaknál elvégezhető prosztataszűrés során egy ún. prosztataspecikfikus antigént mutatnak ki a vérből. Ennek a szűrővizsgálatnak a javallata egyelőre vitatott.

 

Melyek a nem szűrhető daganatos betegségek?

Sajnos ilyen például a hasnyálmirigy rák és az epehólyag rák.

 

Nőtt a hajlandóság az elmúlt években a lakosság részéről a megelőző lépésekkel kapcsolatban, vagy még mindig csak “tűzoltás” történik, ha már megjelent valakinél a betegség?

Sajnos a magyar lakosság egészség tudatossága még nem elég fejlett. Az emberek, főleg fiatalon, nemigen foglalkoznak azzal, hogy tegyenek a daganatos betegségek megelőzéséért. A civil szervezeteknek fontos szerepe van abban, hogy felhívják a lakosság figyelmét a hajlamosító tényezőkre. Józan tudatosság tekintetében nagy javulásra lenne szükség.

A rákban megbetegedettek között már jó a kommunikáció, klubokat alakítanak. Egyik főnővérünk kezdeményezésére például emlőrákos operált betegek sikeresem működő hastánc klubot alapítottak.

 

Elsősorban honnan tájékozódnak az emberek?

Ma már leginkább az internetről. Fontos, hogy az elsődleges orvosi ellátást végző háziorvosi szolgálat is részt vegyen ebben, de a civil szervezeteknek illetve egyházaknak is fontos szerep juthat a tájékoztatásban.

 

Az interneten és nyomtatott formában is rengeteg információ elérhető a daganatos betegségekről. Honnan tudhatja az érdeklődő, hogy melyik a hiteles információ?

Meg kell nézni, hogy kié a honlap. A Magyar Onkológusok Társasága honlapján például biztosan hiteles információkhoz juthatunk. Javasolnám még az Országos Onkológiai Intézet honlapját, angolul beszélőknek pedig az NCI (National Cancer Institute) weboldalát. Utóbbi az USA Nemzeti Rákintézetének honlapja, itt a legtöbb daganatos betegség precíz diagnosztikai és kezelési protokollja megtalálható laikusok számára fogalmazva.

Tartózkodjunk mindenféle „csodadoktoroktól”. Sajnos nagyon sokan visszaélnek a betegek bizalmával. A természetgyógyász kiegészítő kezelést adhat, segíthet az immunrendszer erősítésében, de erről az onkológust is tájékoztatni kell!

 

Mit tehet a háziasszony annak érdekében, hogy a főztjében minél kevesebb legyen a rákkeltő anyag?

A legjobb, ha ismert, megbízható forrásból szerezzük be az élelmiszert, ha erre lehetőségünk van. A vegyszer- és adalékmentes táplálékokban kisebb eséllyel fordulhatnak elő rákkeltő anyagok.

 

Mire kell odafigyelni akkor, ha kisgyermek is van a családban?

A gyerekkori rákok leggyakrabban vérképzőszervi rákok, ezek megelőzésére jelenleg nincs módunk. Amit tehetünk, az az, hogy a gyermeknek jó példát mutatunk. A szülők ne dohányozzanak. Ha mégis, akkor ezt ne ott tegyék, ahol a gyerek tartózkodik. A gyermekeket egészséges táplálkozáshoz kell szoktatni, vagyis kerüljük a cukros üdítőket és a szénhidrátban és zsírban dús, hizlaló, egészségtelen étkezést. A rendszeres testmozgás szintén kulcsfontosságú.

Ha már előfordult a családban rákbetegség, konzultáljanak szakemberrel arról, hogy milyen szűrővizsgálatot milyen korban érdemes majd elvégeztetni.

Az egészséges mentálhigiénés környezet biztosítása szintén fontos, a stresszes élethelyzet ugyanis közvetve szerepet játszhat a betegségek kialakulásában.

 

Hogyan védekezhetünk a háztartásban előforduló elektromos eszközök által keltett mágneses tér hatásai ellen? Mi a hazai tudományos álláspont ezek rákkeltő hatását illetően?

Tudomásom szerint ezeknek nincs bizonyítottan rákkeltő hatásuk. Ésszerű mértékkel nyugodtan használjuk ezeket az eszközöket.

 

Mi a jelenlegi hazai tudományos álláspont a klórozott víz fogyasztásának ügyében?

Szerintem az az ideális, ha csak annyi klórt tartalmaz a víz, hogy ne legyen fertőző. Vannak már jó minőségű víztisztító szűrők, ezekkel még jobb minőségű lehet az ivóvíz.

 

Számos hír látott napvilágot az azbeszt, az égésgátlók és a teflon rákkeltő hatásáról. Ön szerint ezek közül melyik a legnagyobb veszélyforrás?

Ezeken a területeken kevéssé vagyok járatos.

 

Mit tesz Ön a saját életében annak érdekében, hogy megelőzze a rákot, hogyan alakítja az életmódját?

Odafigyelek arra, hogy mit és mennyit eszem és iszom, vigyázok arra, hogy ne hízzak el. Rendszeresen sportolok, teniszezem, úszom, kocogok. Esti híradót például úgy nézem meg, hogy közben a futópadon futok. Kerülöm a dohányzást, füstös étterembe be sem teszem a lábamat. Igyekszem minél több embert az egészségesebb élet irányába terelni.

 

A cikk a KvVM Zöld Forrás támogatásával valósult meg.

Kép [cc] lapart

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás