• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Az élelmiszerekben lévő vegyszerektől félünk leginkább

2010.12.07. /

Az Eurobarométer új felmérése szerint az európaiakat jobban aggasztja az élelmiszerek vegyi szennyezettsége, mint a bakteriális szennyezés vagy az egészségügyi és táplálkozástani kérdések.

A 2010-ben végzett közvélemény-kutatásban a válaszadók többsége jelentős mértékben összefüggésbe hozta az étkezést az élvezettel, például a friss és ízletes élelmiszerek kiválasztásával (58%) vagy a családi és baráti körben való étkezés örömével (54%). A válaszadók kevesebb mint fele (44%) tartotta fontosnak a megfizethető árat és az éhség csillapítását. Még kevesebbeket foglalkoztat az élelmiszer-biztonság (37%) vagy az olyan táplálkozástani kérdések, mint a kalória- és tápanyagtartalom ellenőrzése (23%).

Sokak szerint a gazdasági válság (20%) és a környezetszennyezés (18%) nagyobb valószínűséggel gyakorol hatást az életükre, mint az élelmiszer által okozott egészségkárosodás esetleges kockázata (11%).

A válaszadók többsége magától nem említett egyetlen élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatokból fakadó problémát sem; 19%-uk a vegyi anyagokat, peszticideket és egyéb anyagokat nevezte meg fő problémaként, míg minden tizedik megkérdezett szerint az élelmiszerrel semmiféle probléma nincs.

Zárt kérdésben (az élelmiszerekkel kapcsolatos esetleges problémákat felsoroló listán) a megkérdezettek 31%-a „rendkívül aggasztó” kockázatként említette a gyümölcsökben, zöldségekben és gabonafélékben előforduló vegyianyag-maradványokat; 30%-uk a húsban előforduló antibiotikumokat vagy hormonokat és az élelmezési célra szánt állatok klónozását, 29%-uk a szennyezőanyagokat, például a halakban előforduló higanyt vagy a sertéshúsban található dioxint tartotta nagyon veszélyesnek. Mindegyik esetben enyhe (3 százalékpontos) növekedés figyelhető meg a 2005. évi adatokhoz képest.

Ezzel szemben kevesebben – a megkérdezettek 23%-a - tartják „rendkívül aggasztó” kockázatnak az élelmiszerek bakteriális szennyezését és még ennél is kevesebben (15%) a táplálkozástani kockázatokat, például az elhízást vagy az egészséges/kiegyensúlyozott étrend hiányát.

 

Az orvosokban bízunk leginkább

A felmérés megállapította, hogy a lakosság legmegbízhatóbbnak az orvosoktól és egyéb egészségügyi szakemberektől (84%) kapott információkat tartják, ezt követik család és a barátok (82%), a fogyasztói szervezetek (76%), a tudósok (73%) és a környezetvédelmi csoportok (71%).

A nemzeti és európai élelmiszer-biztonsági ügynökségek, valamint az uniós intézmények iránti bizalom szintje is meglehetősen magas, 64%, illetve 57%, míg a nemzeti kormányok iránti bizalom szintjének értéke 47%.

A válaszadók fele úgy nyilatkozott, hogy a médiában megjelenő tájékoztatásokat figyelmen kívül hagyja, illetve, hogy ezek aggasztják ugyan, de étkezési szokásain nem változtatnak.

A résztvevők hajlamosabbak figyelmen kívül hagyni a táplálkozástani és egészségügyi kérdéseket (29%), mint az élelmiszer-biztonsági kockázatokat (24%).

 

A gyártók nyomása befolyásolhatja a hatóságokat

Átfogó egyetértés mutatkozik a tekintetben, hogy a közigazgatási szervek sokat tesznek az európai élelmiszerek biztonságáért, hogy a hatóságok gyorsan intézkednek, döntéseiket tudományos ismeretekre alapozzák és megfelelően tájékoztatják az embereket az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatokról. Az egyetértés szintje magasabb, mint 2005-ben.

A vélemények a tekintetben oszlanak meg inkább, hogy a tudományos tanácsokat és a közigazgatási szerveket nem befolyásolják-e egyéb érdekek. A válaszadók 46%-a egyetért azzal, hogy az európai uniós hatóságok számára fontosabb a polgárok egészsége, mint a gyártók nyeresége (2005-höz képest 7 százalékpontos emelkedés), 42%-uk viszont nem ért egyet ezzel az állítással, 12%-uk pedig úgy nyilatkozott, hogy nem tudja a választ.

 

Forrás: MEBIH

Kép [cc] windy



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében