A rendezvényt a Leuven-ben működő Harmadik Világ Tanács hívta életre, és megalakulásának idején a Harmadik Világ megsegítésére alakult szervezetek találkozója volt. Mára a rendezvény országos rangú fesztivállá nőtt, amely ugyan tartja magát eredeti missziójához, de egyben érdekes programjaival és koncertjeivel sokkal szélesebb réteget szólít meg. A fesztivál szervezői számára rendkívül fontos a fenntarthatóság gyakorlatba való átültetése is és igyekeznek a rendezvényt ennek megfelelően lebonyolítani.

Marad a szegénység, éhínség?

A fesztivál meghatározó mondanivalója az évekkel mit sem változott, a fő hangsúly most is a társadalmi szervezetek és a harmadik világ problémáinak a reflektorfénybe helyezése. Minden évben kiemelten kezelnek egy adott témát. Most a Milleniumi Fejlesztési Célokra helyezték a hangsúlyt, amelynek kitűzött határideje idén jár le. A szegénység és éhínség visszaszorítása mellett többek között fő cél az alapfokú oktatás kiterjesztése, a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, a gyermekhalandóság csökkentése és a környezeti fenntarthatóság biztosítása is.

Mivel a kitűzött célok elérése jócskán várat magára, így az Action2015 aláírásgyűjtésbe kezdett az év elején, hogy felhívja a politikusok figyelmét az egyre égetőbb problémára. Az aláírások gyűjtése a fesztiválon fejeződött be, így a mozgalom petíciója készen áll a benyújtásra.

A rendezvényen ismert társadalmi szervezetek mellett, szociális mozgalmak, környezetvédelmi kezdeményezések és a társadalmi integrációt elősegítő csoportok is aktívan hozzájárultak a közönség tájékoztatásához. A rendezvény résztvevői közül nem hiányozhattak olyan fontos társadalmi szervezetek, mint az Oxfam, az Amnesty International, az UNICEF vagy éppen a Greenpeace.

Az Amnesty International ezúttal a tengerekbe veszett menekültekre kívánta felhívni a figyelmet, míg a Greenpeace a felelős étkezés mellett a méhek pusztulására. A társadalmi szervezetek sora azonban ennél jóval tágabb és specifikusabb.

• A Takrist Maliban élő tuaregeket segít, hogy kutat építsenek és ezzel a megfelelő ivóvíz biztosítása mellett, növénytermesztésbe kezdjenek.
• A Side-by-Side Szervezet indiai árva gyermekeket támogat, hogy megfelelő oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és egyáltalán lakhelyhez jussanak.
• A Congodorpen Szervezet kongói gyermekek oktatásban segédkezik, de emellett környezetvédelmi és egészségügyi projekteket is támogat.
• A Fifala Maliban segíti elő iskolák építését és a gyermekek oktatását.
• A rendezvényen több szervezet is felhívta a figyelmet Palesztina helyzetére.
• A Let Us Change program Etiópában élő utcagyerekek életét igyekszik megkönnyíteni, a lakhatás megoldása mellett az iskoláztatás finanszírozásával, munkakereséssel és munkahelyteremtéssel is.
• A Hart boven Hard városi mozgalom társadalmi szervezeteket fog össze a politikusok mozgósítására, hogy a pénz-központú társadalom helyett egy ember-központú közösséget építsenek.
• A Bouworde és a YFU (Youth for Understanig) önkénteseket küld a fejlődő országokba, hogy tanulói programban vegyenek részt, vagy akár munkájukkal segítsék a helyieket.
• A fesztivál állandó résztvevője a Bereklauw – alternatív „lakóközösség” is, amely szabad teret ad a személyiségfejlődésnek, és egyben lehetőséget is, hogy a lakók minél jobban megismerjék önmagukat. A 30 éve működő közösség jelszavai az önfenntartás, a permakultúra, a kreatív alkotás és az újrahasznosítás.

A társadalmi szervezetek bemutatkozása mellett két vitára is sort került a fesztiválon, amelyek aktualitása nem kérdéses. A TTIP (Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Megállapodás) szükségességét, jelentőségét, veszélyeit és lehetséges következményeit társadalmi szervezetek vezetői és neves újságírók vitatták meg. Másik kiemelt témáként jelent meg a szociális biztonság kérdése, amelynek horderejét adja az a tény, hogy a világ lakosságának csupán 27 % részesedik maradéktalanul ebből az alapvető jogból.

Zöldáram, komposztálható evőeszközök

A fesztivál szervezése során igen erős hangsúly kerül a fenntarthatóságra, amely több aspektusban jelent meg. A hulladék csökkentését, illetve újrafelhasználhatóságát kiemelten kezelik, ennek köszönhetően sikerült elérniük, hogy a nagyjából 10 000 látogató fejenként csupán 21 gramm nem újrahasznosítható szemetet termelt.

Mindez betudható annak is, hogy az étel- és italstandokon kizárólag komposztálható evőeszközöket, poharakat és tányérokat használtak és a keletkező hulladékot szelektíven gyűjtötték. A rendezvényen tilos volt szórólapot osztogatni, csupán a standokon adhattak a látogatóknak.

Csak csatornára köthető, nem kémiai WC-t használtak és az energia ellátást kizárólag zöldárammal biztosították. Napelemekkel sajnos nem találkozhattunk a fesztiválon, mivel azok bérlését és szállítását csupán 200 km-es távolságból tudták volna megoldani. Miután ebben a tekintetben is igen körültekintőek akartak lenni, így olyan szolgáltatótól (Ecopower) vásárolták az áramot, mely kizárólag zöldáramot termel (szél-, nap-, földenergia).

A világkonyha remekeit kínáló standokon is kiemelkedő a fenntarthatóság eszménye. Ennek érdekében két társadalmi szervezettel is együtt dolgoznak; a Vredeseilanden a világ élelmiszer ellátási problémáinak megoldásán munkálkodik, míg a Voedselteam a helyi gazdákat segíti, hogy termékeiket helyben tudják értékesíteni.

Fenntartható étkeztetés

Az utóbbi két évben minden ételstand képviselőjének részt kellett vennie egy fenntarthatósági képzésen, ahol továbbképzést kaptak pl. alapanyag beszerzése, fairtrade, bio, vegán, hulladékkezelés, csomagolás témában is. Minden standnál kötelezően legalább egy „fenntartható” ételt kellett készíteni, és a szervezők segítséget nyújtottak az árusoknak, hogy a felhasznált zöldségeket helyi termelőktől szerezzék be.

A tavalyi év során a standok több mint fele élt ezzel a lehetőséggel. Az árusok igyekeztek a gyakorlatba is átültetni a kurzuson tanultakat, és bár az ételkínálat nem teljesen vegetáriánus, de egyre inkább előtérbe kerülnek a húsmentes fogások is.

Az italkínálat a fair trade vonalon mozgott (bor, kávé, tea, gyümölcslé – mellőzve minden kommersz üditőt), vagy bio volt, vagy helyi kistermelőktől érkezett, mint például a sörök.

Összességében egy rendkívül tudatosan megszervezett és jó hangulatú fesztivál résztvevői lehettünk, amely a felhőtlen szórakozás mellett lehetőséget biztosít a tájékozódásra és képes a fenntarthatóságot a gyakorlatba is átültetni.

Köszönjük a cikket és a képeket Gerstmayer Dórának, a TVE önkéntesének! 

Tetszett a cikk? Nyomd meg a lenti gombot és támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!

   

Legyél Te is a Tudatos Vásárlók Egyesülete büszke támogatója!

A TVE éves támogatói díja 2500 forint. És ezért kapsz egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is.

Kattints ide, ha szeretnél 5-15% kedvezménnyel vásárolni a TVE által minősített helyeken.

 

A cikk a Making cities resilient: chance of urban areas in Central European Countries programunk keretében készült. A projektet az International Visegrad Fund támogatja.