• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Az édes-keserű cukornádtermelés

2016.08.12. /

Több ezer munkás dolgozik Malawiban cukornád ültetvényen, ahol kihasználják és alulfizetik őket. A cukorfelvásárló cégek nem érdekeltek.

A cukornád előállítása során a munkások és közösségek jogai gyakran sérülnek – derül ki a SOMO nemrég megjelent kutatásából. A nagy cukorfelhasználók, mint például az szupermarket láncok nem foglalkoznak a problémával. „ Egy tanulmány arról számolt be, hogy Malawiban a gazdákat kilakoltatták, elküldtek a földjeikről, hogy a területeket bevonják az ipari cukornád ültetvényekbe. A dolgozókat cégek közvetítik ki az ültetvényekre, ahol a munkakörülmények kritikán aluliak” – nyilatkozta Sanne van der Wal a SOMO egyik vezető kutatója.

A Bittersweet című riport szerint, a cukornádtermelés számos szempontból nem felel meg  a fenntarthatóság alapelveinek. A cukornádtermeléshez kapcsolódó munkák bizonytalanok, rosszul fizetettek és az egészségügyi és biztonsági előírásokat gyakran nem tartják be. Néhány országban beszámoltak gyerekmunkáról és kényszermunkáról is. Emellett a cukornádtermelés gyakran kapcsolódik káros környezeti hatásokhoz és földek kisajátításához is.

 

Cukorfogyasztás és cukortermelés

Az világon előállított cukor 80%-át cukornádból nyerik és csak 20%-át állítják elő cukorrépából. Az alábbi táblázatban látható, hogy a legnagyobb cukortermelő országok Brazília, India és Kína. India és Kína közel azonos mennyiségű cukrot termel, mint amit fogyaszt, míg Brazíliában lényegesen többet termelnek a fogyasztásnál. 


 


A cukorfelhasználó cégek nem érdekeltek

Annak ellenére, hogy a világ cukorfelhasználását 80%-ban a cukornád biztosítja, világviszonylatban a cukornádtermelés csupán 4.5%-a minősített fenntarthatósági szempontok szerint. Az európai cukorfelhasználás 20%-át adja a cukornád, amit importálnak, hogy el tudják látni az európai cukor keresletet. A legnagyobb európai cukorfinomító cégek szerint a felhasználó cégeket nem érdekli a cukor eredete. Annak ellenére, hogy a legnagyobb holland szupermarketek (Albert Heijn, Aldi, Lidl, Plus and Jumbo) szabályozzák, hogy beszállítói láncaik minél fenntarthatóbban működjenek, egyedül a Plus rendelkezik a cukornádra vonatkozó előírásokkal.

A cukor felhasználók általában nem nevezik meg a cukor eredetét és azt sem, hogy milyen mennyiségekben szerzik azt be. Egyedül a Coca-Cola tett ígéretet arra, hogy 2016-ban nyilvánosságra hozza a legnagyobb cukorbeszállítói nevét. Amikor a kapcsolat nem ismert a vásárló és előállító cégek között, a kutatók nem tudják felmérni, hogy pl. a cukrot felhasználó cégek irányelvei milyen hatással vannak az előállítás körülményeire.

Az alábbi ábrán látszik, hogyan jut el a termelőtől a szupermarketekbe a nádcukor. Mivel más-más végzi a betakarítást, a feldolgozást a finomítást, a végső felhasználók, a szupermarketek már a többszörösét is kifizetik a nyers nádcukor árának.

Malawi- esettanulmány

Malawiban a cukornád az egyik legfontosabb exportcikk és jelentős beszállítója az EU-nak. Az ország egyetlen cukortermelő cége az Illovo Sugar Malawi nevű cég, mely a brit ABF (Associated British Foods) multinacionális cég leányvállalata. Az Illowo cégcsoport egyébként Afrika legnagyobb cukor előállító cége, Malawin kívül még jelen van Mozambikban, a dél-Afrikai Köztársaságban, Szváziföldön, Tanzániában és Zambiában is. A cég nyers és finomított cukrot termel, mellyel Európa mellett ellátnak Afrikai piacokat is, és beszállítanak az Egyesült Államokba is.

A SOMO 2013-ban és 2015-ben készített interjúkat a cég Nchalo-i ültetvény dolgozóival. A kutatásuk során az alábbiakra derült fény a munkásokkal és munkakörülményekkel kapcsolatban: 

  • A cég közel 10 ezer ember foglalkoztat melyből 5500 fő állandó, 4500 fő szezonális munkás. Az állandó munkások munkakörülményei jónak mondhatók (ingyenes szállást, orvosi ellátást és ebédet kapnak még a tanulmányaikat is támogatják).  A szezonális munkások hasonló körülmények között dolgozhatnak, de csak egy 8 hónapos időszakban, majd annak leteltével elbocsátják őket. Van, aki már 8 éve dolgozik így a cégnek és mindig bizonytalan, hogy a következő évben újra szerződtetik-e.

  • Az Illowo a mezőgazdasági munkák nagy részét alvállalkozókkal végeztetni, ahol ügynökségeken keresztül kiközvetített munkások dolgoznak. Az ő pontos számuk nem ismert, de több mint 10 ezren lehetnek. Ők nem tartoznak a szakszervezethez és semmiféle jutatásban nem részesülnek. Ha például a munka során megsérülnek, bemehetnek a cég kórházába, de az ellátás költségeit maguknak kell fedezniük, amit nem tudnak kifizetni. Nincs szerződésük és semmilyen szabályozás, ami védené őket.

  • Malawiban 48 órát dolgoznak egy héten és a 2013-ban megkérdezett munkások vasárnap is dolgoztak. Igaz ez túlórának számított, de volt rá példa, hogy aki nem akart vasárnap dolgozni, azt kirúgták. A 2015-ös interjúk szerint az elmúlt időszakban változott a helyzet. Már nem várják el a dolgozókat, hogy vasárnap is dolgozzanak és a túlórával együtt megszűnt a túlóra pénz is, és ezzel párhuzamosan jelentősen csökkent a havi fizetésük. A munkások továbbra is 6 napot dolgoznak és a munka egy részét átszervezték az ügynökségen keresztül dolgozó munkásokhoz.

  • A szezonális munkások általában több mint napi 8 órát dolgoznak és ahhoz, hogy megkapják a fizetésüket, el kell érniük a napi célokat. Például le kell vágniuk egy 40x35 méteres területen a cukornádat, ahhoz hogy megkapják a 0,88 eurós napi bérüket. Ha nem érik el a célt tovább kell dolgozniuk, amíg be nem fejezik, vagy hozzáadódik a másnapi célhoz, vagy akár el is bocsáthatják őket.

  • Az állandó és szezonális munkások 2015-ben napi 1.43 eurót keresnek, ami havi szinten 50 Euró, ami meghaladja a nemzeti 23 eurós minimálbért.  Az ügynökségeken keresztül dolgozó munkások napi 0,88 eurót keresnek (havi szinten 23 eurót), ami ugyan megfelel a nemzeti minimálbérnek, de ők általában többet dolgoznak, mint napi 8 óra. Nekik nem biztosítanak szállást, általában 3-5 km-re laknak az ültetvényektől és havi 3.5 eurót fizetnek a szállásukért.

  • Az ültetvényeken dolgozó nők gyakran szexuális zaklatásnak vannak kitéve, és ahhoz hogy megkapjanak egy munkát bizonyos szívességet kell tenniük a feletteseiknek.
     

Forrás: SOMO

Képek: SOMO

 

Tetszett a cikk, szeretnél még több akciót? Nyomd meg a lenti gombot és támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!

Legyél Te is a Tudatos Vásárlók Egyesülete büszke támogatója!

A TVE éves támogatói díja 3000 forint. És ezért kapsz egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is.

Kattints ide, ha szeretnél 5-15% kedvezménnyel vásárolni a TVE által minősített helyeken.

 

A cikk a Making cities resilient: chance of urban areas in Central European Countries programunk keretében készült. A projektet az International Visegrad Fund támogatja.

 

 



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében