Az utóbbi hetekben arról cikkeznek az újságok, hogy csomagol a Danone, megy a Győri Kekszgyár. Többen felvetették az újabb bojkott lehetőségét. A bojkott valóban hatékony érdekérvényesítési eszköz, ha van lehetőség a változtatásra.

A 2001-es bojkott óta eltelt években a Danone fokozatosan telepítette ki kekszgyártását Magyarországról. Ha megnézzük, több Győriként futó termék külföldön (pl. a Győri Édes, vagy a Jó reggelt! termékcsalád Csehországban, míg a Kismackó Franciaországban) készül. A fő gyártókapacitást pedig Székesfehérvárra telepítették át. Idővel kiderült, a győri üzemet valóban leépítik, a gyártást azonban nem külföldre, hanem Székesfehérvárra telepítik.

Mielőtt bojkottba kezdenénk, győződjünk meg arról, hogy ami ellen szót emelünk, az valóban úgy van-e! Mindenesetre érdemes feleleveníteni, miért volt a 2001-es Danone-bojkott sikeres.

Sikeres a bojkott, ha minél többen csatlakoznak hozzá, hatékony, ha eléri a célját. Mint láttuk, a 2001-es Danone bojkottja nem volt hatékony, viszont számos eleme van, amely jó példa lehet sikeres bojkottok szervezéséhez. Reméljük, a Rába szennyezése miatt indított osztrák termékek bojkottjának sikeréhez is hozzájárul az esettanulmány.

A kezdet

A Danone vezérigazgatója, körülbelül fél évvel a Győri Kekszgyár felvásárlása után 2001 márciusában bejelentette a vállalat – a Danone több más, európai, méghozzá többségében francia üzemével egy időben történő – bezárását. A bejelentés heves indulatokat váltott ki a patrióta érzelmű fogyasztókból, majd nem sokkal a bejelentés után egy titokzatos szerzőpár, Viktor és Janó aláírásával keringett a következő e-mail az internetezők körében: „Kedves Mindenki! A Danone bezárja a Győri Keksz- és Ostyagyárat. Elismerték, hogy »csak« piacszerzés volt a céljuk. A gyár magyarországi piaci részesedése 60 %-os volt. Neve az egyik legismertebb cégnév Magyarországon. Bezárása azonban számunkra már többet jelent a közgazdasági értelemben vett veszteségeknél, ugyanis a jövőben már nem élvezhetjük a Balaton szeletet, a Vaníliás karikát, vagy a Pilóta kekszet. Mi elhatároztuk, hogy nem fogunk danone terméket vásárolni. Ezt ti is fontoljatok meg! Üdv: Viktor, Jano U.i. Egy dolgot kihagytak a számításból a franciák: a piac válaszát, ami reméljük nem késik. Küldjetek el a lehető legtöbb helyre ezt a levelet. Nehezítsük meg egy kissé a dolgukat.”

Ezzel egy időben több internetes portál fórumában is megjelent a bojkott-felhívás. Az egyik leglátogatottabb híroldal, az index.hu fórum rovatában „Győri Keksz: Bojkottálom a Danone-t” címmel nyitottak topikot, április elején. SMS-ben is terjedt a hír.

Neves támogatók

A Danone-ügyben szinte mindenki részt vett. A bojkott sikeréhez minden bizonnyal hozzájárult, hogy több neves személyiség (elsősorban politikusok) csatlakozott a bojkotthoz, illetve nyilatkozott az ügyben. Balogh József, Győr ellenzéki polgármestere például arra kérte a győrieket és az ország lakosságát, valamint a közintézményeket, hogy ne vásároljanak Danone termékeket, amíg a vállalat vezetősége nem vonja vissza a gyár bezárására vonatkozó döntését. Matolcsy György, a kormány gazdasági minisztere úgy nyilatkozott, hogy „Nem fogjuk tűrni, hogy egy nagy múltú, több mint százéves gyárat bezárjanak; arra törekszünk, hogy megvédjük munkakultúráját és azokat a tradicionális termékeket, melyeket a lakosság megszeretett”.

Sőt, a Gazdasági Minisztériumban tényfeltáró munkacsoportot hoztak létre az ügy kivizsgálására a Gazdasági Versenyhivatal, a szakszervezet és nemzetközi nagyvállalatokat tömörítő Joint Venture Szövetség képviselőinek részvételével. A szakszervezet amellett, hogy a tárgyalásos megoldás híve volt, április végén tüntetést szervezett, csakúgy, mint a kormányzaton lévő Fidesz ifjúsági tagozata, a Fidelitas. Az ügyben több kormánypárti és ellenzéki politikus is felszólalt a parlamentben.

Újabb támogatók: civil szervezetek

Bár a bojkottot ugyan eredetileg nem civil szervezet, hanem néhány „civil személy” kezdeményezte, és az interneten valamint a sajtón keresztül vált ismertté, az akciót társadalmi mozgalmak is támogatták. A magyar környezetvédő mozgalom legfőbb egyeztetési fóruma, a Környezet- és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója résztvevői például elsöprő többségi támogatással állásfoglalást fogalmaztak meg, amelyben szolidaritásukról és támogatásukról, valamint aktív közreműködésükről biztosították a bojkott szervezőit, illetve megállapodtak egy munkacsoport alakításában „a további hasonló esetek megelőzése, a hatékonyabb mozgalmi koordináció és a sokoldalú fellépés érdekében”.

A győri székhelyű Reflex Környezetvédő Egyesület beadvánnyal fordult a Gazdasági Versenyhivatalhoz, melyben megtámadta a GVH döntését a Győri Keksz felvásárlásának engedélyezéséről, illetve a Danone versenyhivatali határozatban foglalt hosszú távú fejlesztési és piackiépítési vállalásait firtatta. A beadványt a hivatal elutasította, nem vizsgálta ki.

Eredmény?

A gyár sorsáról végül is 2001 októberében döntöttek. A civilek kezdeményezése átmeneti sikerrel járt: nem zárták be a gyárat, igaz, leépítésre, átszervezésre azért sor került, és mára az eredetileg „Győri” termékek többségét külföldön gyártják. A döntés után több sajtó-összefoglaló is megjelent a témában, amelyek azt firtatták, vajon mekkora szerepe volt a döntésben a Danone-ra nehezedő gazdasági nyomásnak. Egyes források szerint 50 millió frankkal csökkent a vállalat forgalma, más források 10%-ot említenek.