A déligyümölcsökkel nem csak sok vitaminhoz jutunk, de héjuk elfogyasztása esetén veszélyes vegyi anyagok is a szervezetünkbe kerülhetnek. A biotermék vásárlástól eltekintve teljes mértékben nem, legfeljebb csak részben védhetjük ki ezeket.
A déligyümölcsök hosszú utat tesznek meg, míg elérnek a fogyasztóhoz, így fokozottan ki vannak téve a penészgombák támadásának. Ezért bevett módszer, hogy szüretelés után különböző gombaölőszereket tartalmazó viasszal kezelik a felületüket. Innen tehát az általunk ismert narancsok és a mandarinok csillogó fénye.
Cikkünkben körbejárjuk, milyen egészségügyi következményekkel kell számolnunk, ha ezeket a gyümölcsöket - különös tekintettel a leginkább érintett héjat - fogyasztjuk. Mit tehetünk az ártalmak kiküszöbölése, illetve csökkentése érdekében.
Milyen veszélyes anyagokról van szó?
A kérdéses gombaölőszerek egy csoportja az aromás szénhidrogénekhez tartozik: ilyen a bifenil (E230), az orto-fenil-fenol (E231), és a nátrium-orto-fenil-fenolát (E232). Gyakran használják még a célra a tiabendazolt (E233).
Közös bennük, hogy emberi egészségre gyakorolt - főleg a kumulatív - hatásukról mindez idáig nincsenek kielégítő vizsgálati eredmények. Viszont állatkísérletekben, továbbá a szerekkel nagy mennyiségben érintkező munkásoknál megfigyeltek különböző negatív reakciókat, elsősorban bőrreakciókat.
Ennél komolyabb probléma is lehet velük. Egy 2001-es japán tanulmány szerzői azt találták, hogy a tiabendazol egereknél vesekárosodást, a húgyhólyagban pedig hiper- és metapláziát okozott (jóindulatú szövetfelszaporodás, amely a rák megelőző állapotának számít). Egy másik, 2002-ben publikált, szintén japán vizsgálat szerint pedig, amely 39 különböző élelmiszeradalékra terjedt ki, a bifenil, a nátrium-orto-fenil-fenolát, és a tiabendazol is károsította a kísérleti egerekben a gyomor-béltraktus szerveinek DNS-ét.
Szintén szüret után kezelik a déligyümölcsöket az imazalil nevű növényvédőszerrel, amelynél állatkísérletekben libabőrösséget, izomkoordinációs zavarokat, remegést, émelygést, hányást figyeltek meg. Egy 2001-es angol toxikológiai értékelés szerint a szer patkányoknál a máj kóros megnagyobbodását okozta, és megzavarta a pajzsmirigyműködést. Embereknél kontakt dermatitiszről (a bőrrel közvetlenül érintkező idegen irritáló anyagok által kiváltott bőrreakció) találhatók adatok.
Megemlítendő még a prokloráz nevű gombaölőszer, amelyet a brüsszeli Comité Scientifique de Toxicologie, Ecotoxicologie et l'Environnement (Toxicitási, Ökotoxicitási és Környezetvédelmi Tudományos Bizottság) egy 2004-es jelentésében „a belső elválasztású mirigyeket potenciálisan zavaró" hatású növényvédőszerek közé sorolt.
A képet bonyolítja az a tény, hogy ezeket az anyagokat általában kombinálva alkalmazzák, így hatásuk összeadódhat. Több helyen megemlítik például, hogy a tiabendazol és a bifenil, illetve a tiabendazol és az orto-fenil-fenolát kombinációja esetében fokozott a hólyagrák kialakulásának esélye.
Mely gyümölcsök és gyümölcsrészek érintettek?
Nem csak a narancsot, a mandarint, a citromot és a grépfrútot, de a banánt is kezelik az említett tartósítószerekkel. Az előbbieknél azonban a helyzet azért kritikusabb, mert ezeknek héját is felhasználjuk, mind iparilag, mind házilag: lekvárba, italba, teába, süteménybe kerül belőle. Szerencsére - egy potenciálisan allergizáló természetes anyag, a limonén miatt - a citrusokból iparilag előállított termékeken kötelező feltüntetni, hogy van-e bennük héj.
Szennyezett vagy sem?
Az érvényben lévő szabályozás szerint a citrusfélék felületi kezelésére használt gombaölőszerekről a vevőt tájékoztatni kell. Ennek előnyét persze legkönnyebben akkor élvezhetjük, ha olyan terméket vásárolunk, amely eredeti csomagolásban van. Máskülönben el kell kérnünk a szállítmányra vonatkozó hivatalos papírokat a forgalmazótól, ami könnyen belátható, hogy elég lehetetlen helyzetet teremthet vásárlás közben.
Az aromás szénhidrogének régen az engedélyezett élelmiszeradalékok kategóriájába tartoztak, ennek köszönhetően rendelkeznek E számmal. Egy 2003-as EU-ajánlás azonban megváltoztatta a státuszukat, és a növényvédőszerek közé sorolta őket. A gyakorlatban egyelőre mindez mit sem változtat a helyzeten: mivel a citrusgyümölcsök felületi kezelése továbbra is engedélyezett, a fogyasztók tájékoztatására új jelölést azonban még nem vezettek be, a csomagoláson ma is gyakran élelmiszeradalékként és E számmal tüntetik fel őket.
Mivel az imazalil és a prokloráz egyértelműen a növényvédőszerek kategóriájába sorolható, és E számuk soha nem is volt, a nevükkel szerepelnek. Egyedül a banán lehet kivétel: ott például nem kötelező feltüntetni, hogy tiabendazollal kezelték, valószínűleg azért, mert ennek a gyümölcsnek a héját nem szokás elfogyasztani.
Mielőtt azonban illúzióink lennének, hogy egykönnyen találunk kezeletlen déligyümölcsöt, álljon itt néhány adat egy 2005-ös hivatalos kormányzati jelentésből az Egyesült Királyságból.
A Government Pesticides Residue Comittee (növényvédőszer-maradványokat vizsgáló kormánybizottság) minden vizsgált narancsban talált szermaradványokat. Ezek mennyisége az esetek több mint egyharmadában túllépte az EU és az Egyesült Királyság által engedélyezett határértékeket. Az imazalil esetében például a minták 79%-áról állapították meg ez utóbbit.
Nálunk se jobb a helyzet, ugyanis 2007-ben az összes Magyarországon vizsgált citromban és grapefruitban találtak szermaradványt.
Ennek ellenére a bizottság által kibocsátott állásfoglalás szerint nem kell aggódni az esetleges negatív egészségügyi hatások miatt. A PAN (Pesticide Action Network) nevű szervezet erre azzal a figyelmeztetéssel válaszolt, miszerint a kormányzati álláspont mögött az a nyilvánvaló feltevés áll, hogy az emberek nem fogyasztják el a narancsok héját, amelyben a mérgező vegyszerek nagy része felhalmozódik.
Mit tehetünk?
- Vásároljunk bio terméket! A legkézenfekvőbb megoldás. „Mindössze" annyi vele a probléma, hogy bio déligyümölcsöket általában nehéz és költséges beszerezni, hiszen épp a hosszú szállítási idő és a fokozott penészesedési hajlam miatt elég kényes a minőségmegőrzésük.
- Mossuk meg jó alaposan! Ez a tanács nem csak akkor áll, ha a héjat is el akarjuk fogyasztani, hiszen a hámozásnál könnyen a kezünkre, vagy a gyümölcs húsára kerülhetnek a szermaradványok. Akár citrusról, akár banánról legyen tehát szó, bármilyen furán hangzik is, evés előtt mossuk meg jó alaposan a gyümölcsöt, majd a kezünket is! Ha bevállaljuk, hogy felhasználjuk a nem ökológiai termesztésből származó citrus héját, ez a művelet még fontosabb. Egy amerikai kutatás szerint például a tiabendazol 50-75%-a volt eltávolítható a citromokról habzó anyaggal történő lemosással. Külföldön kaphatóak kifejezetten zöldség- és gyümölcsmosásra kifejlesztett lemosószerek. Ezek hiányában megteszi a következő házi praktika is: 2 percre áztassuk be a gyümölcsöket almaecetes vízbe, majd sikáljuk le egy kefével. Végül folyóvíz alatt jó alaposan öblítsük át. Tudnunk kell azonban, hogy mivel a kérdéses anyagok fokozatosan beszívódnak a héjba, sőt, még a gyümölcs húsába is, teljes eltávolításukra nincs lehetőség.
- Dobjuk ki a csomagolópapírt! Mivel a jobb hatás érdekében a legtöbbször ezt is átitatják a szerekkel, ne használjuk fel, és főleg ne engedjük, hogy a gyerekek játszanak vele. Dobjuk ki, és mossunk kezet utána!
- És végül: ha teljesen biztosra akarunk menni: ne használjuk fel, ne együk meg a héjat!
Kép [cc] 96dpi jakobsmayer
Hozzászólások
Nem tudom,muszáj a vegyi gombaölőszerekkel telirakni mindent?
Pl a legjobb erre a természetes ECET,
ja, persze,akkor a vegyigyárak elhalnak,ha mi ilyeneket használnánk csak? Egye fitty,de mi élnénk egészségesebben.
Ja,és mi van a jó kis természetes citrus-olajokkal,azok is csupa gombaölőszeresek?Mert azok a héjból vannak....
Ekkora hülyeséget, hogy a banán héját is mossuk meg! Ha megesszük, akkor persze, de ha nem, akkor minek. Ennek a gyümölcsnek a legjobb az eredeti csomagolása, kezet se kell mosni hozzá, meg magát a gyümölcsöt se.
Én is megmosom dörzsszivaccsal, mintha edény lenne. Hogy mennyi mosószer szívódik be közben, az teljesen lényegtelen, mert egyrészt nem sok ideje van rá, továbbá nem is akarom megenni a héját. Cél csak annyi, hogy kézre kerülve ne kenődjön mindenfelé a méreg.
Banánnal viszont én sem bohóckodom, fogyasztás során a belső rész nem érintkezik a külső felülettel, utána kézmosás, túlzásba nem kell vinni, szerintem.
Csak azt nem tudom, a citrushéjat tartalmazó különböző árucikkeknél mennyire vigyáznak ezzel, esetleg az ebédszállító cég mit csinál ilyen esetben? (Vagy nem kell ilyen kaját rendelni).
Gyerekek, ha a szervezetünk ímmunizál ,és amaddig bírja nincs gond,ezeket a vegyszereket nem tudjuk kivédeni,ha minden óra minden percében foglalkozunk vele, már nagyon régóta a levegő vétellel is a mérget szívjuk,KÉZ MOSÁS, MÉREGTELENÍTÉS,EZEK nagy segítségünkre vannak,ameddig az immunrendszerünk bírja,NEKEM VAN NAGYON JÓL BEVÁLT TÁPLÁLÉK KIEGÉSZITŐM AMI KIKÜSZÖBÖLI,HA ÉRDEKEL.huszka margit iwiw
Ezüst kolloidos vízzel permetezzük be a megvásárolt zöldségeket és gyümölcsöket.
Megöli a baktériumokat és sokkal tovább friss marad. Évek óta használom már, nagyon sok dologra kíváló és eredményes.pl: gyógyításra, tartósításra, lemosásra, fertőtlenítésre. Csak ajánlani tudom mindenkinek.
Ez így van Bali, de ha az alma beszívja a nedvességet(mosószerrel együtt) azt nem lehet lemosni.
Szerintem a porcelán "vízhatlan". Egy máznélküli már biztosan szív be vizet bőven. De a máz lényege a vízzárás. Melegvizes öblítéssel pedig jól eltávolítható a mosószer (90-100%). Hideg vízzel kb 50-60%-a.Valahol hallottam, mert méregették, hogy mosogatószer hogyan távolítható el.
Molly, a mosószert így simán megeszed. Lehet, hogy jó ötletnek tűnik, de gondolj bele, hoyg a porcelán mennyi mosószeres vizet szív be magába mosáskor a pórusain keresztül és mennyit egy alma?
Livetta, wc után kezet mos? Ne is álmodj róla, hogy a citrom-narancsszedők részére kézmosó van rendszeresítve. Én eddig is mosogatószeres vízzel mostam meg a déligyümölcsöket és ezután is úgy fogom. Volt, aki csodálkozott ezen, hogy hogy lehet pl. almát is így mosni. Erre én megkérdeztem, a tányért is abban mosod, mégis megeszed a levest, nem? Hát le kell öblíteni utána folyó vízben és kész.
3. megoldás: támogassuk a hazai ipart,piaconvásárolt alma, körte, barack ,szőlő, szilva,stb hazai termelőktől.Finom, egészséges, vitamindús
A dolog ott kezdődik, hogy a gyümölcs leszedése, csomagolása, stb. során első sorban emberek kezétől -remélhetőleg WC után mos kezet- szennyezett. Már csak ezért is alapos tisztitásra van szükség. Eddig is ajánlatos volt.Ezentul
fokozottabban. Mindenesetre azt is érdemes lenne megtudni, hogy hőhatásra miben változik a permetszer, pl sütés alkalmával ?
A boltokban a sütéshez kapható kandírozott déligyümölcshéj akkor valószínűleg egy permetszer-bomba? Gondolom azt is import, vegyszerrel kezelt gyümölcsből nyerik. Ráadásul kandírozott gyümölcsnek árusítják, csak az összetevőket olvasva derül ki a turpisság...