• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Cégmérce: Szupermarketek

2009.05.06. /

Aktuális cégmércénkben a 21 legnagyobb magyarországi szupermarket, hipermarket, közért-hálózat üzemeltetőit vizsgáltuk meg a már ismert szempontok szerint.

Mivel vásárlásunk során nem csak egy termék vagy íz mellett tesszük le voksunkat, hanem magát a boltot is támogatjuk, úgy gondoltuk, nem árt utánajárni, kik is valójában az élelmiszerláncok képviselői. Hogyan értékelhető működésük környezeti, társadalmi és egyéb szempontok szerint?

A Reál és a GRoby kapták a legtöbb pontot (7,5 pont), őket szorosan a Héliker és a Coop követi (7 pont). A cégek többsége közepes vagy gyenge eredményt ért el, a legrosszabbul a Tesco szerepelt 1,5 ponttal.

 

Környezeti szempontok

A környezeti vagy fenntarthatósági jelentés célja, hogy egy vállalat bemutassa, milyen erőfeszítéseket tesz a tevékenységéhez kapcsolódóan keletkezett környezeti károk enyhítésére, felszámolására. A vizsgálatunkban szereplő cégek honlapján egyetlen esetben sem találtunk ilyen jelentést, ezért minden céget pontlevonásban részesítettünk.

Környezeti jelentés híján is szerettünk volna képet kapni a vizsgált áruházláncok által okozott szennyezésekről, környezeti károkról, ezért utánajártunk, hogy milyen az egyes cégek környezetpolitikája pl. a sajtó vagy a hatósági beszámolók tükrében. Öt vállalattal kapcsolatban bukkantunk ilyen jellegű információra.

Áruházépítésekkel összefüggésben arról olvashattunk, hogy a Spar, a Lidl, illetve a Tesco által épített egyes áruházak a helyi lakosság szerint kedvezőtlenül befolyásolják az ott élők közvetlen környezetét (pl. forgalomnövekedés, városkép rombolása).

A Tescót ezenkívül Kínában környezetszennyezés miatt súlyos pénzbírsággal is sújtották. Az Aldi és a Lidl Hollandiában részesült megrovásban, mivel az általuk forgalmazott zöldségeken 20 éve tiltott növényvédőszerek maradványait találták.

A Spar viszont pontot is kapott, mivel egyedüliként rendelkezik saját biomárkával. Szerény elismerésben még a Cora részesült, mivel fóti telephelye ISO 14001-es környezetközpontú irányítási rendszerrel működik.

 

Társadalmi szempontok

A társadalmi szempontok vizsgálatánál adódtak a legsúlyosabb problémák. A cégek jelentős részénél ugyanis rendszeres gyakorlat a fogyasztók megtévesztése, a minőségi, vagy higiéniai előírások figyelmen kívül hagyása. Az ilyen jellegű törvénysértések ráadásul a hatósági szankciók ellenére is megismétlődnek.

Ebből a szempontból pozitív példának tekinthető a Reál és a GRoby üzletpolitikája. E két céggel kapcsolatban ugyanis semmiféle elmarasztaló információt nem találtunk. Rajtuk kívül a Héliker és a Coop örvendhet viszonylag kedvező eredménynek, utóbbit csupán négy szál szennyezett kolbász választja el az élmezőnytől.

A többi áruházláncnál legalább 6-10 olyan esetet ismerünk az utóbbi évekből, amikor az adott cég megsértette a vonatkozó törvényeket, előírásokat. A sajtó mellett erről tanúskodnak a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) adatai is.

Jellemző és gyakori kihágás, hogy egy üzlet tévesen tünteti fel termékeinek az árát, romlott vagy rossz minőségű árut tart a polcon, valamint megtévesztő információkkal reklámozza termékeit.

A szabálysértések szempontjából jó néhány lánc visszaesőnek számít. Információink szerint a Tescóra ­ magyarországi működése során ­ az említett hatóságok összesen több mint 370 millió forintnyi bírságot szabtak ki, de jelentős bírsággal sújtották az Auchan, a Spar, a Metro és a Cora üzletláncokat is.

Egy cég értékelése során pontoztuk, amennyiben a cég (több mint 95%-ban) magyar tulajdonban van. A Coop, a Reál, a Héliker és a CBA ezért fél-fél pontnak örvendhetnek, a (több mint 95%-ban) külföldi érdekeltségű áruházláncokat viszont ugyanennyi pontlevonásban részesítettük.

A fogyasztókat érintő problémák mellett rendszeresek a munkavállalókkal kapcsolatos szabálytalanságok is. A vizsgált cégek szinte mindegyikét elmarasztalta az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség (OMMF), egyedül a Reálról, a Coopról és a GRobyról nem találtunk erre vonatkozóan információt.

Az elmarasztalt cégek (a Héliker kivételével) a rendszeres bírságok ellenére is évről évre megsértették a foglalkoztatással kapcsolatos szabályokat. Úgy tűnik, a kirótt bírságok nem jelentenek komoly visszatartó erőt, hiszen a csúcstartó Penny Marketet is összesen csak alig több, mint 10 millió forint fizetésére kötelezték.

A cégek leginkább a munkaidő, illetve a szabadságolások terén követtek el szabálytalanságokat. Az Auchan és a Tesco esetében egyéb dolgozói jogokkal, illetve az egyenlő bánásmóddal kapcsolatosan is olvashattunk elmarasztaló beszámolókat. Egyes transznacionális áruházláncok (Tesco, Lidl, Aldi) beszállítóinál rendszeresek a fejlődő országokban tapasztalt visszaélések is. A Lidl ezenkívül a dolgozók megfigyeléséről, zaklatásáról szóló hírekkel került fel 2008-ban az újságok címlapjaira.

Az egyéb társadalmi szempontok számbavétele során olyan tényezőket vizsgáltunk, mint pl. az etikai kódex megléte, offshore cégek használata vagy érdekeltség elnyomó rezsimekben. Ebben a kategóriában - sajnos rossz értelemben - nagyon egységes volt a mezőny, minden céget pontlevonásban részesítettünk.

A cégek többségének honlapjain ugyanis nem találtunk magyar nyelvű etikai kódexet, és a legtöbben levelünkre sem válaszoltak. Az Auchan, a Metro, a Spar, és a Tesco több, a TVE által elnyomónak ítélt rendszerben (pl. Thaiföld, Kína) is működtet leányvállalatokat. Utóbbi két cég pénzügyi tranzakcióihoz offshore cégeket is használ. Korrupcióval kapcsolatban a Metro, az Auchan és az Aldi szerepelt a sajtóban, a Tescót pedig offshore cégek használata miatt kritizálták.

 

Egyéb szempontok

Az állatjólétet értékelve egyedül a Spart jutalmaztuk fél ponttal, mivel kínál saját biotermékeket, továbbá jelezte, hogy bővíteni kívánja az alternatív tartásból származó tojások értékesítését. Noha a Metro is tett ilyen vállalást, ez inkább csak a levonások mértékét csökkentette, ugyanis, ahogy a vállalatok szinte mindegyikénél, a Metrónál sem találtunk az állattartásra vonatkozó irányelveket. Ezek a cégek, illetve beszállítóik feltehetően nagyüzemi állattartást folytatnak.

Fél pont levonás járt minden „versenyzőnek" a génmódosított termékekkel kapcsolatos irányelvek hiánya miatt is. A Tesco és a Lidl további fél pontot veszített, mivel mindkét cég polcain előfordultak már génmódosított összetevőkből készült termékek. A Tesco az ellene hirdetett bojkottok miatt is pontlevonásban részesült.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a Cégmércében a márkák sorrendje az egyes szempontok kihagyásával, illetve előtérbe helyezésével át is rendezhető, attól függően, kinek mi a fontosabb. Sőt, a Cégmérce új funkcióval bővült: mostantól emailben üzenni is lehet az értékelt cégeknek.

 

Jó böngészést kívánunk!

Tovább Cégmérce szupermarket szekciójához >>>

 

Kép [cc] lab, wenzday6

A cikk az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával készült.   



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében