Cégmérce: Gyümölcsjoghurtok

Mivel vásárlásunk során nem csak egy termék, vagy íz mellett tesszük le voksunkat, hanem egy gyártót, vállalatot is támogatunk, úgy gondoltuk, nem árt utánajárni, hogy kik is valójában a gyümölcsjoghurt piac képviselői, hogyan értékelhető működésük környezeti, társadalmi és néhány egyéb szempont szerint.

Egyre népszerűbb termék Magyarországon a gyümölcsjoghurt. A gyümölcsjoghurt piacának mérete 2007 és 2008 tavasza között 6%-kal, 26 milliárd Forintra növekedett. Az értékesített mennyiség meghaladta az 50 ezer tonnát (ez több, mint négy és félszerese a natúr joghurténak).

Környezeti szempontok

A környezeti jelentés célja, hogy egy vállalat bemutassa, milyen erőfeszítéseket tesz a tevékenysége során keletkezett környezeti problémák, károk megoldására. Az általunk megvizsgált cégek közül sajnos nem volt olyan, amely közzétett volna a honlapján ilyen jelentést, ezért minden esetben pontlevonás járt.

Ennek ellenére szerettünk volna képet kapni a vizsgált gyártók által okozott szennyezésekről, környezeti károkról, ezért más forrásokat is megvizsgáltunk, például, hogy a hatóságok mely cégekre szabtak ki környezetvédelmi bírságot. Ilyenre - jelenlegi információink szerint - két esetben került sor:

• a Friesland Hungária Zrt. 2007-ben többször is kapott csatorna bírságot, mivel több tejüzeme is káros anyagokat bocsátott a szennyvízhálózatba;
• a Sole-Mizo Zrt-t pedig zajvédelmi határérték túllépése miatt, hulladék-nyilvántartás vezetésének elmulasztása miatt és Frieslandhoz hasonlóan, csatornaszennyezés miatt marasztalták el.

Egyéb környezeti hatásokat (pl. környezetközpontú irányítási rendszer, környezetbarát/bio termék, ózonkárosító vagy biológiailag felhalmozódó vegyi anyagok használata, nem fenntartható erőforrás-használat stb.) vizsgálva pozitív eredmények is születtek:

• a Varga Ökogazdaság és a Virágoskút Kft. minden terméke ökológiai termesztésből származik;
• a Sole-Mizo, a Naszálytej, az Andechser és a Kärntnermilch pedig gyártanak bio termékeket.
• Utóbbi és a Danone rendelkeznek egyedüliként ISO 14001-es környezetközpontú irányítási rendszerrel.
• A Danone ennek ellenére pontlevonásban részesült, ugyanis a világ számos pontján erősen környezetkárosító tevékenységet folytat.

Társadalmi szempontok

Megvizsgáltuk azt is, hogy az egyes cégek milyen eszközöket használnak a fogyasztók meghódítására. Negatív eredmény három cég esetében született:

• a Zott hazai forgalmazóját fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartás miatt a GVH többször megbírságolta;
• a Friesland pedig a nemzetközi porondon került szembe a hatóságokkal, mivel több esetben is megsértette az anyatej-pótlékok marketingjét szabályozó nemzetközi egyezményt.

• A legtöbb problémára a Danone-nal kapcsolatban bukkantunk, a cég hazai és nemzetközi viszonylatban is kirívóan sok kritikát kapott a sajtótól és a hatóságoktól egyaránt.

Értékeltük amennyiben egy gyártó termékpalettáján sok a magyar termék, illetve azt is, ha egy cég hazai tulajdonban van. Ebből a szempontból maximális pontszámot egyedül a Tolnatej Zrt. ért el, amely minden termékét Magyarországon állítja elő, és több mint 90%-ban magyar tulajdonú. A legnagyobb pontlevonásban a Zott részesült, mivel gyártási tevékenységet itthon nem folytat, termékeit importálja.

A munkavállalókkal kapcsolatos magatartást vizsgálva a munkaügyi felügyelőségek adatait vettük szemügyre. Kisebb bírsággal sújtották a Naszálytej, Virágoskút, Tolnatej, Alföldi Tej és Minna Zrt. vállalatokat. Nagyobb és többszöri bírságot a Sole-Mizo és a Friesland kapott.

Az egyéb társadalmi szempontok számbavétele során olyan tényezőket értékeltünk, mint pl. az etikai kódex megléte, off-shore cégek használata vagy érdekeltség elnyomó rezsimekben. Ebben a kategóriában - sajnos rossz értelemben - nagyon egységes volt a mezőny, minden céget pontlevonásban részesítettünk.

A cégek honlapjain ugyanis nem találtunk magyar nyelvű etikai kódexet, és legtöbben írásos levelünkre sem válaszoltak (a Magyarországon működő cégek). Nem éppen átlátható tulajdonosi szerkezetről tanúskodik, hogy a Sole-Mizo egy off-shore cégen keresztül Csányi Sándor tulajdona, a Danone és a Friesland pedig több, a TVE által elnyomónak ítélt rendszerben (pl. Szaúd-Arábia, Irán, Thaiföld, Kína) is működtet leányvállalatokat.

Egyéb szempontok

Az állatjólétet értékelve egyedül a Naszálytej kapott egy teljes pontot: a cég kínál vegán termékeket, és a biokészítmények gyártása során is követi az állatjóléti előírásokat. Hasonló megfontolásból még négy gyártó kapott fél-fél pontot. A vállalatok többsége azonban pontlevonásban részesült, mivel honlapjaikon nem találtunk állattartással kapcsolatos nyilatkozatot. Ezek a cégek, illetve beszállítóik feltehetően nagyüzemi állattartást folytatnak.

További pontlevonás jár még a Danone-nak, mivel nem zárható ki egyértelműen, hogy a gyártás során génmódosított alapanyagokat is használ. Utóbbi igaz a Frieslandra és a Müllerre is.

Mindezek alapján az abszolút győztes 10,5 ponttal a Varga bio, valamint 10-10 ponttal a Zöldfarm bio és a Virágoskút gyümölcsjogurtok lettek. Felhívnánk azonban a figyelmet, hogy a Cégmércében az egyes márkák sorrendje az egyes szempontok kihagyásával, illetve előtérbe helyezésével át is rendezhető, attól függően, kinek mi a fontosabb. Jó böngészést kívánunk!

Tovább a Cégmérce gyümölcsjoghurt szekciójához >>>