• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Cégmérce: Gyümölcsjoghurtok

2008.10.07. /
Új termékcsoporttal bővült a Cégmérce. Ezúttal a hazai piacon fellelhető gyümölcsjoghurtok 14 gyártóját vettük górcső alá, pontozva, majd rangsorolva teljesítményüket.

Mivel vásárlásunk során nem csak egy termék, vagy íz mellett tesszük le voksunkat, hanem egy gyártót, vállalatot is támogatunk, úgy gondoltuk, nem árt utánajárni, hogy kik is valójában a gyümölcsjoghurt piac képviselői, hogyan értékelhető működésük környezeti, társadalmi és néhány egyéb szempont szerint.

Egyre népszerűbb termék Magyarországon a gyümölcsjoghurt. A gyümölcsjoghurt piacának mérete 2007 és 2008 tavasza között 6%-kal, 26 milliárd Forintra növekedett. Az értékesített mennyiség meghaladta az 50 ezer tonnát (ez több, mint négy és félszerese a natúr joghurténak).

 

Környezeti szempontok

A környezeti jelentés célja, hogy egy vállalat bemutassa, milyen erőfeszítéseket tesz a tevékenysége során keletkezett környezeti problémák, károk megoldására. Az általunk megvizsgált cégek közül sajnos nem volt olyan, amely közzétett volna a honlapján ilyen jelentést, ezért minden esetben pontlevonás járt.

Ennek ellenére szerettünk volna képet kapni a vizsgált gyártók által okozott szennyezésekről, környezeti károkról, ezért más forrásokat is megvizsgáltunk, például, hogy a hatóságok mely cégekre szabtak ki környezetvédelmi bírságot. Ilyenre - jelenlegi információink szerint - két esetben került sor:

  • a Friesland Hungária Zrt. 2007-ben többször is kapott csatorna bírságot, mivel több tejüzeme is káros anyagokat bocsátott a szennyvízhálózatba;
  • a Sole-Mizo Zrt-t pedig zajvédelmi határérték túllépése miatt, hulladék-nyilvántartás vezetésének elmulasztása miatt és Frieslandhoz hasonlóan, csatornaszennyezés miatt marasztalták el.

 

Egyéb környezeti hatásokat (pl. környezetközpontú irányítási rendszer, környezetbarát/bio termék, ózonkárosító vagy biológiailag felhalmozódó vegyi anyagok használata, nem fenntartható erőforrás-használat stb.) vizsgálva pozitív eredmények is születtek:

 

Társadalmi szempontok

Megvizsgáltuk azt is, hogy az egyes cégek milyen eszközöket használnak a fogyasztók meghódítására. Negatív eredmény három cég esetében született:

  • a Zott hazai forgalmazóját fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartás miatt a GVH többször megbírságolta;
  • a Friesland pedig a nemzetközi porondon került szembe a hatóságokkal, mivel több esetben is megsértette az anyatej-pótlékok marketingjét szabályozó nemzetközi egyezményt.
  • A legtöbb problémára a Danone-nal kapcsolatban bukkantunk, a cég hazai és nemzetközi viszonylatban is kirívóan sok kritikát kapott a sajtótól és a hatóságoktól egyaránt.

Értékeltük amennyiben egy gyártó termékpalettáján sok a magyar termék, illetve azt is, ha egy cég hazai tulajdonban van. Ebből a szempontból maximális pontszámot egyedül a Tolnatej Zrt. ért el, amely minden termékét Magyarországon állítja elő, és több mint 90%-ban magyar tulajdonú. A legnagyobb pontlevonásban a Zott részesült, mivel gyártási tevékenységet itthon nem folytat, termékeit importálja.

A munkavállalókkal kapcsolatos magatartást vizsgálva a munkaügyi felügyelőségek adatait vettük szemügyre. Kisebb bírsággal sújtották a Naszálytej, Virágoskút, Tolnatej, Alföldi Tej és Minna Zrt. vállalatokat. Nagyobb és többszöri bírságot a Sole-Mizo és a Friesland kapott.

Az egyéb társadalmi szempontok számbavétele során olyan tényezőket értékeltünk, mint pl. az etikai kódex megléte, off-shore cégek használata vagy érdekeltség elnyomó rezsimekben. Ebben a kategóriában - sajnos rossz értelemben - nagyon egységes volt a mezőny, minden céget pontlevonásban részesítettünk.

A cégek honlapjain ugyanis nem találtunk magyar nyelvű etikai kódexet, és legtöbben írásos levelünkre sem válaszoltak (a Magyarországon működő cégek). Nem éppen átlátható tulajdonosi szerkezetről tanúskodik, hogy a Sole-Mizo egy off-shore cégen keresztül Csányi Sándor tulajdona, a Danone és a Friesland pedig több, a TVE által elnyomónak ítélt rendszerben (pl. Szaúd-Arábia, Irán, Thaiföld, Kína) is működtet leányvállalatokat.

 

Egyéb szempontok

Az állatjólétet értékelve egyedül a Naszálytej kapott egy teljes pontot: a cég kínál vegán termékeket, és a biokészítmények gyártása során is követi az állatjóléti előírásokat. Hasonló megfontolásból még négy gyártó kapott fél-fél pontot. A vállalatok többsége azonban pontlevonásban részesült, mivel honlapjaikon nem találtunk állattartással kapcsolatos nyilatkozatot. Ezek a cégek, illetve beszállítóik feltehetően nagyüzemi állattartást folytatnak.

További pontlevonás jár még a Danone-nak, mivel nem zárható ki egyértelműen, hogy a gyártás során génmódosított alapanyagokat is használ. Utóbbi igaz a Frieslandra és a Müllerre is.

Mindezek alapján az abszolút győztes 10,5 ponttal a Varga bio, valamint 10-10 ponttal a Zöldfarm bio és a Virágoskút gyümölcsjogurtok lettek. Felhívnánk azonban a figyelmet, hogy a Cégmércében az egyes márkák sorrendje az egyes szempontok kihagyásával, illetve előtérbe helyezésével át is rendezhető, attól függően, kinek mi a fontosabb. Jó böngészést kívánunk!

Tovább a Cégmérce gyümölcsjoghurt szekciójához >>>



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében