• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Bírság öko mosogatószer használatáért

2010.06.03. /

Egy budapesti kávézó-antikváriumot nemrégiben megbírságolt az illetékes élelmiszerbiztonsági hatóság, mivel az általa használt öko mosogatószert nem tartották megfelelőnek. Utánajártunk, hogyan történhetett ez.

Bármilyen meglepő is, történetünk az 1960-as években, az űrkutatási programnál kezdődik. Ekkor körvonalazódott ugyanis az az élelmiszerbiztonsági rendszer, amellyel garantálhatták, hogy az űrhajósok ételei a lehető legjobb minőségűek és szennyeződésmentesek legyenek. A módszer hamar elterjedt az élelmiszeriparban, és ma már Magyarországon - uniós tagságunknál fogva - is kötelezően alkalmazandó az élelmiszer-előállítás és felhasználás valamennyi területén.

 

Mi az a HACCP?

A HACCP néven ismert rendszer (Hazard Analysis and Critical Control Points - Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pontok) alapja az, hogy nem csupán az előállított terméket, de az egész előállítási folyamatot vizsgálni kell. A HACCP nem egy szabálykönyv, egy élelmiszerbiztonsági biblia, hanem egy rugalmas módszer, amit minden üzem, vendéglátó-ipari egység vagy éppen kávézó számára külön kell kidolgozni, az adott egység sajátosságait szem előtt tartva.

Konkrét esetünknél maradva: amikor egy kávézót megnyitnak, egy szakembernek vagy éppen az üzlet tulajdonosának kell felmérnie és meghatároznia, a kávézója működésében hol vannak az élelmiszerbiztonság szempontjából kritikus pontok, melyek a potenciális veszélyek. A mosogatás ilyen értelemben „kritikus pont", a megfelelő mosogatószer megválasztása pedig lényeges eleme a HACCP rendszernek.

 

Élelmiszerbiztonság és környezettudatosság

Kérdésünkre, milyen mosogatószerek sorolhatók az elfogadható eszközök közé, Oravecz Márton, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának igazgatója adott választ.

Megtudtuk, hogy nem létezik kanonizált mosogatószer-lista. Az elfogadható szerek vállalkozásonként eltérőek, attól függően, milyen felületre, milyen szennyezés és technológia mellett, milyen hőmérsékletű vízzel stb. alkalmazzák.

Hogy melyik mosogatószer a megfelelő, azt az adott vállalkozás - esetünkben kávézó - tulajdonosának a feladata kiválasztani. Legfeljebb csak bízhat abban, hogy hatósági ellenőrzéskor nem derül ki, hogy rosszul választott, hiszen ami a HACCP-rendszerben egyik vállalkozásnál megfelel, az a másiknál talán nem.

 

Nem kaptunk értelmezhető választ a szakhatóságtól arra vonatkozólag, hogy egy-egy konkrét esetben mégis milyen szempontok alapján döntik el, hogy az adott mosogatószer megfelelő-e vagy sem. Nem nehéz belátni, hogy ezen információ hiányában bizony nincs könnyű helyzetben az a vendéglátással foglalkozó vállalkozás, amelyik a környezetvédelmi szempontokra is szeretne figyelni.

Az uniós csatlakozást megelőzően a tisztítószereket az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézetnél kellett engedélyeztetni a forgalomba hozatalt megelőzően, az utóbbi években már nincs szükség engedélyeztetésre. Jelenleg az élelmiszeriparban és a konyhahigiéne területén alkalmazott fertőtlenítőszereket csupán az Országos Kémiai Biztonsági Intézethez kell bejelenteni.

 

Választás kérdése

Ha nincs olyan tisztítószer, amit mindenhol, minden körülmények között alkalmazhat a vendéglátó, és mindig az adott körülményekre szabottan kell kiválasztani a megfelelőt, hogy létezik, hogy egyes szereket HACCP-minősített termékként hirdetnek a gyártóik?

„Erre már mi is felfigyeltünk - mondja a szakhatóság vezetője. HACCP-minősítés a jogszabályban és a szakmai fogalomtárban nincs. A különböző, tisztítószereket forgalmazó cégek - de más, az élelmiszeriparban használt eszközök forgalmazói is - szakszerűtlenül, üzleti reklámfogásként használják a "HACCP-minősítés" fogalmát, portékájuk kedvezőbb megítéléséhez."

Úgy tűnik, hogy az élelmiszerbiztonságnak és a környezettudatosságnak - legalábbis ami az előírásokat illeti - nincs köze egymáshoz, és egyértelműen az előbbi élvez kiemelt figyelmet. A szabályok megszegése nem kis anyagi áldozatot jelent: legalább tizenötezer, legfeljebb tizenötmillió forint bírságra számíthat az a vállalkozó, aki rosszul választja meg a konyhába való mosogatószert.

 

Makacs szennyeződés, még makacsabb tisztítószer

Sajnos általános tapasztalat, hogy sem az otthoni, sem az üzemi felhasználásban nincs ösztönzője az öko mosogatószerek használatának. Kisebb településeken nem is lehet kapni, nagyvárosokban is elenyésző a vásárlók száma, elsősorban a magasabb árfekvés miatt.

A reklámokban is csak a szennyeződések rajzfilmfigurái visszataszítóak, pedig hasonlóképpen lehetne ábrázolni a mosogatószerek összetevőit is. A mesterséges, zsírtalanító anyagok, színezékek, foszfátok ugyanis még nagyobb veszélyt jelentenek a környezetre és szervezetünkre, mint az ételmaradékban tenyésző baktériumok.

A környezetre nézve a foszfátot kell kiemelni a mosogatószerek összetevői közül, ez az, ami a tisztítóhatás mellett azt is megakadályozza, hogy a baktériumok lebontsák a szennyvízbe kerülő anyagokat. A vegyszerek a szervezetünkbe kerülve sem fejtenek ki jótékony hatást: hosszabb távon elősegítik az asztma vagy egyes allergiák kialakulását.

Az öko mosogatószerek ezzel szemben klór- és foszfátmentesek, csupán növényi olaj- és zsírszármazékokat tartalmaznak, amelyek a szennyvízbe kerülve teljesen lebomlanak, és a szervezetünkbe jutva sem károsítják az egészségünket.

 

Kép [cc] frash

 

A cikk az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával készült.



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében