• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Békéltető testületek: Sokaknak segít a peren kívüli egyezség

2008.04.08. /

Sőt, a magyar igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatban is nagyon pesszimistán vélekedtek a megkérdezettek: 80%-uk gondolta úgy, hogy a vásárlókat félrevezető vagy becsapó kereskedők büntetése hatástalan. A felmérés egy Magyarországon, 2007. októberben indult uniós fogyasztóvédelmi kampány része volt, melynek szlogenje: „Az EU-ban minden fogyasztó élhet jogaival. Legyen tisztában velük!"

Az Európai Unió ajánlásának megfelelően már Magyarországon is működnek békéltető testületek, amelyek segítenek, ha az adott vállalkozással nem tudjuk rendezni problémánkat. Az eljárás gyors és ingyenes.

2007-ben a budapesti békéltető testülethez összesen 989 panasz érkezett, ebből 954-et zártak le határozattal. A beérkezett panaszok 5 csoportba sorolhatók:

  • kereskedelem és szolgáltatás (669),
  • utazási szerződés (135),
  • pénzügyi és biztosítási (99),
  • építőipari szolgáltatás (72),
  • közüzemi és társasházi ügyek (14).

A határozattal lezárt panaszok közül 328 volt ajánlás, 222 egyezség, 10 kötelezés, 177 esetben megszűntették az eljárást, 128 elutasítással zárult (azaz nem a fogyasztónak adtak igazat), 19 esetben a hatáskör hiányát (a békéltető testület nem jogosult eljárni az ügyben), 70 ügyben pedig az illetékesség hiányát (az adott testület területileg nem volt illetékes) állapították meg.

A legjellemzőbb panasztípusok között a békéltető testületnél is a jótállással és szavatossággal, az utazással, a banki szolgáltatókkal és az utazással egybekötött termékbemutatókkal kapcsolatos ügyek szerepelnek.

Gyakori például, hogy az utas nem a prospektusban ígért színvonalú szolgáltatást kapja (tenger helyett tűzfalra néző szoba, 5 perc helyett fél órás út vezet a strandra, olyan fakultatív programokért is fizetni kell, amelyek a prospektus szerint benne foglaltatnak a részvételi díjban stb.).

Ugyancsak egyre több panasz érkezik az utazással egybekötött termékbemutatókkal kapcsolatban, ahol egy kiszolgáltatott helyzetben a fogyasztókat azonnali döntésre próbálják rábírni, majd a törvényi előírások ellenére nem biztosítják a fogyasztók számára a 8 munkanapos elállási lehetőséget a szerződéstől.

 

Mit kell tudnunk a békéltető testületekről?

A fent említett felmérés adatai nem javultak 2007 decemberére sem, a fogyasztók több mint fele nem ismeri jogait, nem tudja hová fordulhat panaszával, kitől kérhet segítséget.

Ezért fontos tudnunk, hogy fogyasztói jogvita esetén bírósági eljárás helyett vagy mellett a lakóhelyünk szerinti békéltető testülethez is fordulhatunk. Békéltető testület minden megyében, illetve a fővárosban működik a kereskedelmi és iparkamara mellett. (Címük a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság honlapján megtalálható.)

Az eljárás lefolytatását - amely ingyenes - írásban kell a testület elnökénél kérelmezni. A testület elnöke az eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghallgatási időpontot tűz ki. Az eljáró tanács egyezséget kísérel meg létrehozni a vitás felek között. Ha nem jön létre egyezség, de a fogyasztó kérelme megalapozott, kötelezést vagy ajánlást tartalmazó határozat születik. A tanács kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a vállalkozás a tanács döntését magára nézve kötelezőnek ismeri el, ellenkező esetben a tanács határozata csak ajánlás. Ajánlás esetén - bírósági végrehajtás helyett -, a nyilvánosságra hozatal a szankció.

Íme két konkrét történet, amely mindenkinek tanulságos lehet:

A fogyasztó panasza a győri békéltető testülethez: az új garanciális autója meghibásodott, mint kiderült, a sebességváltó cserére szorult. A csere megtörtént, majd a következő javítás alkalmával kiderült, hogy a garanciálisan javított kocsiba, a hatályos rendelkezés ellenére, nem gyárilag új sebességváltót szereltek be. A szerviz az NFH-hoz fordult szakvéleményért, ahol azt mondták, a gyári felújított sebességváltó megfelel. A panaszos újra kért szakvéleményt, ami újra megerősítette, hogy helyesen járt el a szerviz. Ekkor a Békéltető Testülethez fordult, mert meg volt győződve arról, hogy méltánytalanság érte. Az eljárás során egyezség született, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a panaszos számára a 20 és 30 ezres szervizelést ingyenesen végzik el. A fogyasztó élt azzal a jogával, hogy békéltető testületi döntést követően bírósághoz fordulhat. Másfél éves pereskedés után ugyan, de számára kedvező ítélet született. A bíróság úgy döntött, hogy igaza van, kártérítés illeti meg. A kártérítés összegét 150 ezer Ft-ban határozták meg.

A fogyasztó által vásárolt férfi félcipő 3 napi rendeltetésszerű használata után betört, illetve az orrészén a bőr gyűrődött. A fogyasztó visszavitte a cipőt a gazdálkodó szervezethez, és kérte annak cseréjét, vagy levásárlási lehetőségét. A gazdálkodó szervezet a cipőt vizsgálatra küldte el az általa választott szakértőhöz, aki megállapította, hogy „a vizsgált cipő felsőrész orrészen a bőr anyag deformálódása, ráncosodása anyag- illetve gyártási hibára nem vezethető vissza. A vevő panasza műszakilag megalapozatlan". A fogyasztó nem fogadta el a szakvéleményt, békéltető testülethez fordult. A gazdálkodó szervezet azzal érvelt, hogy a nyári cipőkbe nem tesznek merevítőt, ezért meggyűrődhetnek, amit elősegített, hogy a fogyasztó egy számmal nagyobb cipőt vett. A fogyasztó ezt nem vitatta, viszont arra hivatkozott, hogy figyelmeztetés hiányában nem számolhatott a gyors gyűrődéssel. A békéltető testület a fogyasztó panaszát megalapozottnak találta. Nem született egyezség, csak ajánlás, amelyet a gazdálkodó szervezet nem teljesített, így felkerült a feketelistára.

 



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében