Békéltető testület

A békéltető testületek a fogyasztóvédelmi viták egyezségen alapuló rendezését kísérlik meg, bírósági eljáráson kívül. A fogyasztók között egyre nagyobb népszerűségnek örvendő alternatív vitarendezési fórum gyors, hatékony, egyszerű és olcsó. Területi gazdasági kamarák mellett működő 10-30 főből álló független testület, ahol egyenlő arányban vesznek részt a kamarák és a fogyasztói érdekképviseletet ellátó társadalmi szervezetek képviselői. A fogyasztó maga döntheti el, hogy panaszát békéltető testület előtt próbálja rendezni, avagy bírósághoz fordul. A panaszos kezét nem köti meg a választás, amennyiben úgy gondolja, az eljárás alatt és után is fordulhat bírósághoz.

Eljárás

A békéltető testületi eljárás megindítása előtt a panaszosnak az érintett gazdálkodó szervezetnél kell megkísérelni a vita békés rendezését. Mivel a békéltető testületi eljárásban bizonyítani kell, hogy az egyességi kísérlet megtörtént, az alábbi lépéseket célszerű megtenni:

• A fogyasztónak közölnie kell a gazdálkodó szervezettel, hogy mi a panasza, milyen hibákat észlelt stb.
• Lehetőséget kell biztosítani a gazdálkodó szervezet számára, hogy alaposan kivizsgálhassa a panaszt, megtekinthesse a kifogás tárgyát, szakértővel vizsgáltassa meg a hibát.
• Érdemben kell tárgyalni a vállalkozó megoldási ajánlatáról.
• Amennyiben a gazdálkodó együttműködésre nem hajlandó, érdemes újra felszólítani az ügy rendezésére, és tájékoztatni, hogy ellenkező esetben békéltető testülethez fordul.
• Megkönnyítheti helyzetét, ha panaszát írásban próbálja rendezni, írásos anyagokról fénymásolatot készít, és a postán tértivevényt használ.

A törvény értelmében a vállalkozó együttműködésre köteles. Amennyiben a panasszal nem ért egyet, köteles a fogyasztót erről röviden indokolt írásbeli nyilatkozatban haladéktalanul tájékoztatni. A békéltető testületnél bizonyítani kell, hogy megkísérelte a vita rendezését.

A sikertelen egyezkedés után fordulhat a panaszos a lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye, avagy a teljesítés helye szerint békéltető testület elnökéhez írásban. Az eljárás ingyenes. Az írásos kérelem tartalmazza az alábbiakat:

• címzés a békéltető testület elnökéhez;
• panaszos neve /szervezet neve;
• panaszos lakhelye, tartózkodási helye, székhelye;
• panasszal érintett szervezet neve;
• panasszal érintett szervezet székhelye;
• panasz rövid leírása;
• alátámasztó tények, bizonyítékok;
• fogyasztó nyilatkozata, hogy a szervezetnél megkísérelte a panaszügy rendezését (mellékelten csatolni kell a gazdálkodó szervezet írásbeli nyilatkozatát, ill. ügyfélszolgálatának elutasító nyilatkozatát);
• tanács döntésére irányuló indítványt (Pl. kijavítás, csere, a pénzvisszatérítés pontos összege).

Az eljárás során a kérelem bármikor szabadon módosítható ill. kiegészíthető. Azonban ha a gazdálkodó szervezet az eljárás kezdetén úgy nyilatkozik, hogy a testület döntését magára nézve kötelezőnek ismeri el, akár számára kedvező, akár elmarasztaló döntés születik, a panaszos kérelmét nem módosíthatja, ha a gazdálkodó szervezet az ellen tiltakozik. A gazdálkodó szervezet elfogadó nyilatkozatát a kérelem tartalmának ismeretében teszi, ha ez menet közben módosul, az a gazdálkodó szervezettel szemben méltánytalan lenne. (Például eredetileg 10.000 Ft kártérítési kérelmet 100.000-re emeli a panaszos. Ekkora összegért már nem biztos, hogy a cég elfogadta volna a testület döntését.)

A kérelem benyújtása előtt célszerű felkeresni a békéltető testület irodáját, ahol részletes felvilágosítást, formanyomtatványt, és az ezer forintos eljárási díj befizetéséhez csekket adnak a fogyasztónak.

A testület megvizsgálja, hogy az illetékessége alá vagy hatáskörébe tartozik-e a panasz. Amennyiben nem, a kérelmet továbbítja az érintetett testülethez, vagy más szervhez. Amennyiben elindul az eljárás, a testület kitűzi a 30 napon belüli meghallgatás időpontját, valamint az értesítés mellett felhívja a feleket, hogy jelöljék ki a tanács tagját.

Minden békéltető testület rendelkezik egy 10-30 fős listával, melynek felét a testületet működtető kamarák, felét fogyasztóvédelmi civil szervezetek adják. A békéltető testület 3 tagú tanácsban jár el, 1 tagot a panaszos fél, 1 tagot pedig az eljárással érintett gazdálkodó szervezet jelöl ki a listából, ők ketten pedig kiválasztják a tanács elnökét. Kivételes esetben a felek megállapodhatnak abban, hogy a tanács 1 tagú legyen. A felállt tanács kitűzi a meghallgatás időpontját. A meghallgatás mellőzhető, és az eljárás írásban folytatható le, amennyiben mindkét fél beleegyezik.

A tanács elnöke egyezség létrehozását kísérli meg, és ha az megfelel a jogszabályoknak, jóváhagyja. Amennyiben nem születik egyezség vagy nem felel meg a jogszabályoknak, az eljárás folytatódik. Az eljárás során a felek egyenlő elbánásban részesülnek, előadhatják álláspontjukat. Az eljárás a kezdéstől 60 napon belül lezárul, indokolt esetben még 30 nappal meghosszabbítható. A tanács eljárása nyilvános, de bármelyik fél kérheti a nyilvánosság kizárását.

A tanács az alábbi döntést hozhatja:

1. Ajánlás, amennyiben a gazdálkodó szervezet az eljárás kezdetekor magára nézve kötelezőként nem fogadta el a testület döntését;
2. Kötelezést tartalmazó határozat, ha a gazdálkodó szervezet az eljárás kezdetekor előzetesen vagy a határozat kihirdetésekor a döntést magára nézve kötelezőként elismerte (a döntés csak ebben az esetben jogerős és kikényszeríthető);
3. Egyezséget jóváhagyó határozat.

A döntés emellett tartalmaz indoklást, és rendelkezik az eljárási költségekről és azok viseléséről. A tanács határozata ellen fellebbezni nem lehet, de érvénytelenítés kérhető a kézbesítést követő 15 napon belül a békéltető testület székhelye szerinti illetékes megyei bíróságtól. Ha a gazdálkodó szervezet a kötelező határozatot nem hajtja végre határidőn belül, a panaszos kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtását.

Abban az esetben, ha a gazdálkodó szervezet a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testületet működtető kamara, illetve a területileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség, a fogyasztó nevének megjelölése nélkül, jogosult a vizsgált panaszt és az eljárás eredményét nyilvánosságra hozni.

Összegzés

A békéltető testületek 1999 óta működnek Magyarországon, szabályaik összhangban vannak az Európai Uniós rendelkezésekkel. Az egyre népszerűbb vitarendezési fórumot leggyakrabban utazási irodák szolgáltatásaival és építési munkák kivitelezésével kapcsolatos panaszokkal keresik meg. Bár a gazdálkodó szervezetek ritkán fogadják el magukra kötelező érvényűnek a testület döntéseit, a tapasztalat az, hogy az ajánlásnak eleget tesznek, és a megszülető egyezségeket betartják.