• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Barát vagy ellenség a zöld béka?

2016.08.31. /

Miközben rohamosan terjed, a Rainforest Alliance fenntarthatósági minősítést az utóbb időben rengeteg kritika érte. Vajon tudatos vásárlóként megnyugodhatunk, ha ilyen terméket választunk?

A fenntarthatóság menő, és ezzel a világmárkák is tisztában vannak. Egyre többen bővítik kínálatukat minősített fenntartható termékekkel, és igyekeznek a legtöbbet kihozni a pozitív „zöld imidzsből”.

A fenntarthatóság elméletének és gyakorlatának alkalmazása alapelvárás lett. Nem meglepő, hogy a nagy szupermarketláncok is egyre gyakrabban használják marketing és kommunikációs célokra a különböző fenntarthatósági szempontok alapján minősített termékeket. Ehhez a globális „fenntarthatósági” trendhez kapcsolódóan vált különösen népszerűvé a kis zöld béka logó, azaz a Rainforest Alliance minősítés.

Találkozhatunk vele teásdobozon, kávécsomagoláson vagy akár déligyümölcsökön, például banánon. A Rainforest Alliance logó használatának népszerűségét jelzi, hogy napjainkban mintegy 6 millió tonna banán kap ilyen minősítést. Ez a mennyiség 2014-ben a világ banán-exportjának 5,5%-át tette ki, miközben a Fairtrade minősített banánok aránya csak 0,4%.

  Olvass tovább!
  Cikkek, videók, tanulmányok a méltányos kereskedelemről >>>


Csak minősített banán lesz! Na, de milyen?

Kizárólag Rainforest Alliance vagy Fairtrade minősített banánt fog árulni az összes nagy-britanniai és németországi egységében – jelentette be idén az egyik legnagyobb európai szupermarketlánc, a Lidl. Ezt a jövőben várhatóan kiterjesztik az összes európai unión belüli Lidl boltra. A németországi szupermarketek egyre gyakrabban hirdetik a déli gyümölcsöket fenntarthatósági termékcímkékkel. Hirdetéseik központi eleme, hogy az összes forgalmazott banán és ananász „fenntartható”, azaz a Rainforest Alliance minősített banánok aránya 92%, az ananászé 100%.

Az itthoni szupermarketláncok kommunikációjában még nem, de a kínálatukban már megjelentek ezek a termékek. Sokszor az adott termékkategórián belül jelentős hányadot képviselnek. A Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE), támogató tagjaival közösen felmérést végzett az ország különböző pontjain lévő szupermarketekben, hogy utánajárjon, milyen fenntartható termékkínálattal rendelkeznek. Az eredmények azt mutatják, hogy bizonyos termékkategóriáknál a fenntartható termékkínálaton belül a hazai szupermarketláncok is előnyben részesítik a Rainforest Alliance termékeket, szemben például Fairtrade minősített termékekkel. Főleg a banánnál és a filteres és szálas teáknál láttuk, hogy a minősített termékek többsége a Rainforest Alliance logóját viseli.

 

A lelkiismeretünket nyugtatjuk?

Fogyasztóként még örülhetnénk is annak, hogy a nagy márkák és kereskedelmi láncok kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy fenntartható forrásból származó termékekkel bővítik a kínálatot. Ám a Rainforest Alliance minősítés körüli botrányok és ellentmondások árnyalják a képet. Az utóbbi időben egyre több kritika éri a minősítést, több oknyomozó cikk és tanulmány is beszámolt a minősített farmokon uralkodó borzalmas munkakörülményekről, az ott dolgozók kizsákmányolásáról. A beszámolók létminimum alatti fizetésekről, a megfelelő munkavédelmi ruházat hiányáról és a szakszervezeti tevékenységek ellehetetlenítéséről szólnak.

Többek között a németországi Oxfam 2016 májusában publikált „Sweet fruit, bitter truth” című tanulmánya, amely az ecuadori banán-ipar és a costa rica-i ananász termesztést helyzetét vizsgálta, is hasonló problémákra és megkérdőjelezhető gyakorlatokra világított rá.


 

 

Mit ígér a zöld béka?

A zöld béka története 1987-ben kezdődött, egy amerikai fiatalemberrel, aki tenni szeretett volna valamit az esőerdők és különleges élőhelyek védelméért. Mára a minősítési rendszer 100 kritériumot foglal magába, amelyeket ökológiai, menedzsment és társadalmi terület szerint csoportosítanak. A 100 kritériumból 16 számít „kritikusnak” azaz különösen fontosnak, ezt kell teljesíteni ahhoz hogy egy gazdaság megkapja a minősítést.

Kritikus környezeti feltételnek számít például, a farmon lévő ökoszisztéma védelme és van egy lista azon vegyszerekről, amelyek alkalmazása nem megengedett. A kritikus társadalmi feltételek közé tartozik, hogy

  • a farmokon nem alkalmazhatnak 15 év alatti gyereket,
  • a munkavállalók részére biztosítani kell a szabad szerveződés jogát
  • a vegyi anyagokkal dolgozó munkásoknak megfelelő védőruhát kell biztosítani
  • a fizetéseknek meg kell felelniük a regionális átlagnak vagy a hivatalos létminimum összegének. 

Az ellenőrzések közel 84%-át az a Rainforest Alliance -Cert végzi, amely közvetlenül a Rainforest Alliance -hoz kapcsolódik a SAN ( Sustainable Agriculture Standard – Fenntarható Mezőgazdasági Szabvány) vezető tagszervezeteként. A minősítő rendszer kritikusai sokszor bírálják, hogy ebben az esetben a kritériumokat felállító szerv azonos az ellenőrző szervezettel, ami  bizalmatlanságra adhat okot.

A minősítő rendszer gyengeségének tartják azt is, hogy a "kritikus feltételek" nem tartalmaznak többet, mint azok az egyébként nemzetközi szinten minimálisan szabályozott előírások ( például: GlobalGAP) amiket megkövetelnek azoktól a kereskedelmi láncoktól, akik az Európai Unió piacára banánt, és egyéb déligyümölcsöt importálnak.

 

Mit teljesít valójában?

A németországi Oxfam, májusban publikált „ Sweet fruit, bitter truth” című tanulmányához különböző ecuadori és costa rica-i banán és ananász ültetvényeken végzett terepkutatásokat. Olyan gazdaságokban is, amelyek Rainforest Alliance minősítettek. Több, mint 200 dolgozóval és szakértővel beszélgettek, hogy képet kapjanak a banán- és ananásziparról. A jelentés szerint a Rainforest Alliance által hirdetett fenntarthatósági elvek a gyakorlatban sajnos nem teljesülnek.

A németországi kereskedelmi láncok számára termelt déligyümölcsnek súlyos környezeti és társadalmi költségei vannak. A felmérésben résztvevő ültetvényeken, amelyek egyébként a nagy kereskedelmi láncok fő beszállítói, súlyosan sérülnek a dolgozók emberi jogai.

A Rainforest Alliance minősített gazdaságokban az Oxfam munkatársai mérgező vegyszerekkel, diszkriminációval, a szakszervezeti emberek „fekete listájával” és ellehetlenítésével, és létminimum alatti fizetésekkel szembesültek.  Az Oxfam szerint egy ecuadori Rainforest Alliance minősített farmon az ott dolgozók több mint fele számolt be arról, hogy kisrepülővel permetezték az ültetvényt, miközben ők a szabad ég alatt dolgoztak. Costa Rica-i farmokon pedig gyakran használnak olyan veszélyes vegyszereket, mint az Oxamyl, amely a WHO szerint kis mennyiségben is súlyosan káros hatású.

 


A profit fontos, az ember nem

„A szupermarketek a legapróbb részletekig kontrollálják az import gyümölcsök kinézetét, és egész szállítmányokat selejteznek ki a legkisebb hiba miatt is, de azt megengedik, hogy az ültetvényen dolgozó emberek mérgezést kapjanak” így összegezte röviden Franziska Humbert, a riport szerzője a rendszer hibás működését. 

A szakszervezetek elnyomása jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a munkások nem tudják érvényesíteni jogaikat. A vizsgált 20 banánültetvény egyikén sincs független munkásképviselet. Van viszont feketelista, szakszervezeti tagok nevével. A riport szerint egy ecuadori Rainforest Alliance minősített farmon a dolgozók azért nem csatlakoznak a szakszervezethez, mert félnek a megtorlástól. Costa Rica-n azokat a munkásokat, akik részt vesznek a szakszervezetben, elbocsájtják.

 

Az akció ára

Kétkedésre adhat okot a banán árának alakulása is. Míg a fogyasztói ár csökkent, a termelési költségek folyamatosan emelkedtek az utóbbi évtizedekben. Ez alól a Rainforest Alliance  minősített banán ára sem kivétel, amelyet ugyanolyan alacsony áron kínálnak, mint a minősítés nélküli banánokat.

A TVE és támogató tagjainak felmérése is azt mutatja, hogy az itthoni nagy szupermarketláncoknál (pl. Lidl, Spar, Tesco) a Rainforest Alliance minősített banán kilóra vetített egységára gyakran megegyezik a minősítés nélküli banán árával. Ez már önmagában felveti a kérdést, hogy az olcsó déligyümölcs valós termelési költségeit vajon ki fizeti meg? 

 

 

Hogyan tovább?

A 2016 májusában megjelent riportra reagált a Rainforest Alliance, melynek nyomán elindult egy együttműködés az Oxfam-mal. A riport hatására az érintett farmokat a hivatalos eljárás szerint egy felülvizsgáló audit alá vonta a Rainforest Alliance, és dolgoznak a farmok fejlesztésén. A riport kutatási módszerének és a minősítési eljárás módszerének különbségéből adódó eltérő megközelítések és eredmények ellenére születtek közös álláspontok.

A két szervezet megállapította és elismerte, hogy a minősítő rendszereknek csak korlátozott lehetőségei vannak. Rengeteg olyan probléma merülhet fel az ültetvényeken és az ott dolgozók életében, amelyet nem lehet önmagában minősítéssel megoldani, kizárólag együttműködéssel és minden érintett fél bevonásával. 

A Tudatos Vásárlók Egyesülete, a németországi Oxfammal és 18 civil szervezettel a Méltányos Gyümölcsöt! nemzetközi projekt keretében azon dolgozik, hogy a nagy európai kereskedelmi láncok ne éljenek vissza vevői erejükkel és tisztességes feltételeket biztosítsanak beszállítóiknak. A riporthoz kapcsolódóan júniusban kampány is indult, amelyben arra szólítják fel a Lidl szupermarketláncot, hogy ideje lenne valóban felelős vállalatként működni. 

 

A fotókat külön köszönjük a TVE önkénteseinek és támogató tagjainak. A fordításban nyújtott segítséget köszönjük Csikos Ferencnek, a TVE önkéntesének. 

 

Tetszett a cikk, szeretnél még több akciót? Nyomd meg a lenti gombot és támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!

 

Legyél Te is a Tudatos Vásárlók Egyesülete büszke támogatója!

A TVE éves támogatói díja 3000 forint. És ezért kapsz egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is.

Kattints ide, ha szeretnél 5-15% kedvezménnyel vásárolni a TVE által minősített helyeken.

 

 

   

Ezt a projektet az Európai Unió finanszírozza.

 

 



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében