• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Bankbetétbe vagy állampapírba fektessünk?

2010.05.07. /
Mi a különbség a bankbetét és az állampapír között? Mikor melyikbe érdemes fektetni?

Sorozatunk előző részéből megtudhattad, hogy milyen életkorban milyen típusú megtakarítás ajánlott. Most a bankbetétekkel ismerkedhetsz meg. Bankbetéthez első lépésként általában bankszámlát kell nyitni. Ha a bankszámládon lévő pénz egy részére bizonyos ideig nincs szükséged, azt bankbetét formájában érdemes lekötni. Ez a legegyszerűbb rövid távú megtakarítási forma, amely már kisebb forint vagy devizaösszegek elhelyezésére is alkalmas. 

 

Bankbetét

Állampapír

Befektetési idősáv

1-12 hónap

3 hónap - 10 év

Kockázat

Alacsony

Alacsony

Előnyök

*Betétbiztosítás 50 ezer
euróig (kb. 13-14 millió Ft-ig)

*Könnyű hozzáférés

*Egyszerű

*Állami garancia

*Alacsony kockázat

*Egyszerű

*Azonnal készpénzre váltható

*Előre kalkulálható biztos hozam lejáratkori visszaváltás

esetén

Mérlegelendő

*A betéti kamat jellemzően elmarad más befektetési lehetőségek esetén elérhető hozamtól.

*Lejárat előtti felvétel esetén kevesebb lehet a nyereséged.

Lejárat előtti eladás esetén a hozam eltérhet az eredetileg megadott kamattól. Az aktuális piaci helyzet függvényében

ugyanis az eladási ár(folyam) a vásárláskorinál alacsonyabb is lehet, ami csökkenti nyereségedet.

 

Amit a bankbetétről tudni érdemes...

  • Pénzed betétként történő lekötésével lemondasz arról, hogy az adott összeget bármikor felhasználd, ezért cserébe a bank magasabb kamatot ajánl.
  • Szinte bármikor hozzáférhetsz, de fontos tudnod, hogy a lejárat előtti pénzfelvételnél a bank általában nem, vagy csak alacsony kamatot fizet.
  • Egyik legfőbb előnye, hogy biztonságos, hiszen védelmét - jelenleg 50 ezer eurónak (kb. 13-14 millió forint) megfelelő összegig - az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) garantálja. A részletekről tájékozódj a www.oba.hu honlapon.

 

Miről kell döntened betétlekötéskor?

  • A különböző futamidőkre a bank általában eltérő kamatokat fizet. A kamat mértéke gyakran függ a lekötött pénz nagyságától is: minél több pénzt helyezel el, annál magasabb a kamatláb.
  • A különböző betéttípusok kamatlábának összehasonlításában az EBKM (egységesített betétikamatláb-mutató) lehet segítségedre, amely éves szinten százalékban határozza meg a betétek tényleges hozamát.
  • Betétlekötésre lehetőséged van személyesen a bankfiókokban, vagy - amennyiben bankod erre lehetőséget ad - az interneten vagy telefonon keresztül is.

 

Mielőtt döntenél, kérdezz meg több szolgáltatót is, és nézz utána az ajánlatoknak az internetes oldalakon, illetve a PSZÁF honlapján.

Figyelj arra, hogy

  • akciós betétek esetében a magasabb kamat általában csak az első időszakra és gyakran csak a bankhoz újonnan érkező megtakarításokra vonatkozik,
  • az EBKM nem tartalmazza a pénz elhelyezésének vagy felvételének költségét,
  • „kombinált" betétek esetében a kamat mértéke attól is függ, hogy igénybe veszel-e más terméket (pl. életbiztosítás, befektetési alap). E termékeknek külön költségei is vannak, és magasabb kockázatúak is lehetnek, mint a bankbetét.
  • a betétből származó kamatjövedelmet jelenleg 20%-os kamatadó terheli,
  • Ha elfeledkezel a betét lejáratáról, és nem rendelkezel újra lekötésről, a bank nem, vagy csak alacsony kamatot fizet. Ha megbízod a bankodat, hogy a betétet (az addigi kamatokkal együtt) - azonos időtartamra - automatikusan ismét lekösse, a bank az új lekötés első napján érvényes kamatot fizeti, ami lehet magasabb és alacsonyabb is, mint az előző időszaké.

 

Amit az állampapírokról tudni érdemes...

Az állampapírok a kötvénypiac legnagyobb és legismertebb szereplői. Amikor állampapírt vásárolunk, tulajdonképpen az államnak adunk kölcsönt. Az állam által kibocsátott értékpapírok a világon mindenhol a biztonságos befektetés jelképei, hiszen a befektetett tőke és a kamat visszafizetéséért az állam garanciát vállal. 

Hogyan juthatsz hozzá?

Állampapírt a nagyobb bankokban és a Magyar Államkincstár fiókhálózatában vásárolhatsz, ezek a banknál e célra megnyitott számlára kerülnek. A részletekről bankodnál vagy a www.allampapir.hu honlapon tájékozódhatsz.

Az állampapírokat több szempont szerint lehet csoportosítani, ezek közül a legfontosabb a futamidő és a kamatozás szerint történő megkülönböztetés.

 

Futamidő:

  • Rövid, azaz egy évnél rövidebb lejáratú állampapírok (pl. kamatozó és diszkont kincstárjegy).
  • Közép- és hosszú, azaz egy évnél hosszabb lejáratú állampapírok (pl. államkötvények).

 

Kamatozás:

Diszkont értékpapírok

Nem kamatot fizetnek, hanem névértékük alatt (pl. 95%-on) vásárolhatók meg, és lejáratkor a névértéket (100%) fizetik ki. A kettő közötti különbség a befektető nyeresége. Pl. diszkont kincstárjegy.

Fix kamatozású állampapírok

Előre rögzített összegű kamatot fizetnek. Pl.: fix kamatozású államkötvények, egyéves lejáratú kamatozó kincstárjegyek.

Változó kamatozású állampapírok

A kamatozás a futamidő alatt időről időre, előre meghatározott feltételek szerint változik. Pl.: változó kamatozású államkötvények, kincstári takarékjegy.

 

A cikk a PestiEst Megtakarítások különszámában jelent meg 2009 októberében a GVH, MNB és a PSZÁF közös gondozásában. Átvéve engedéllyel.

 

Kép [cc] daniel



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében