• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Banán – A szupermarketek tisztességtelen sikerterméke?

2007.11.01. /
Van beleszólásuk a magyaroknak abba, hogy milyen banánt esznek?

A legnagyobb és leggyorsabban fejlődő magyarországi szupermarket-hálózatokban kapható banán brit, illetve német kereskedőktől származik. A hatalmas profit, amelyre a bevásárlóközpontok a legjobban jövedelmező gyümölcs eladása révén szert tesznek, visszavándorol a Londonban székelő részvényesekhez - Magyarországról ugyanúgy, mint Thaiföldről vagy Dél-Koreából.

Ha a multik megtehetik, hogy magas haszonnal és alacsony beszerzési árakkal dolgozzanak, félrevezető módon reklámozzanak és általában: nagyhatalmi vállalati gyakorlatot folytassanak, akkor meg is teszik.

A szupermarketek közötti árversenyben a béka feneke alá levitt áraknak azonban megvannak a környezeti és társadalmi hátulütői. Vegyük sorra, hogy egy ilyen hétköznapi termék, mint a banán kereskedelme milyen emberi és környezeti áldozatokkal jár, amelyeket a piac meghatározó szereplői, a szupermarketek természetesen nem szívesen reklámoznak!

 

Mit kell tudni a banánról?

Az utóbbi tíz évben a méltányos kereskedelem (fair trade) és a biomozgalmak több országban jelentős teret nyertek - olyannyira, hogy a Svájcban eladott banánok több mint fele méltányos vagy biokereskedelemből származik, esetleg mindkét rendszer elvárásainak megfelel. Ezzel szemben a kelet-közép-európai piacra szinte az összes banán olyan latin-amerikai ültetvényekről érkezik, ahol a termelés az emberi jogok megsértésével, egészségkárosító és a természeti környezetet pusztító körülmények között zajlik.

Bár a banán a kelet-németek és az oroszok számára a berlini fal leomlása előtt és közvetlenül utána a nyugati típusú demokrácia jelképe volt, a termelőtől a fogyasztóig tartó útja jól szemlélteti: ha a termelők, a kereskedők és a fogyasztók közötti profit elosztásáról van szó, akkor nincs demokrácia. Egy latin-amerikai ültetvény munkásai általában 60-70 órát dolgoznak hetente, a minimális megélhetést biztosító fizetés feléért vagy negyedéért; a világ összes iparágát tekintve az itt dolgozók küszködnek a legborzasztóbb foglalkozással összefüggő egészségügyi problémákkal; ráadásul nincs hatalmukban megfékezni a biológiai sokféleség pusztulását azokon a „faltól falig" ültetvényeken, amelyek minden más növény és a vadvilág számára tiltott övezetté váltak.

A banánültetvényeken dolgozó több százezer nőt és férfit korlátozzák gyülekezési jogukban, ha változásokat próbálnak elérni munkakörülményeikben, a fizetésüket illetően vagy abban, ahogy a cégek a helyi környezettel bánnak. Minden héten rúgnak ki munkásokat azért, mert összegyűlnek, és megpróbálnak javítani a helyzetükön.

Egy átlagos kelet-közép-európai szupermarketben értékesített banán Costa Ricából vagy Ecuadorból érkezik. Egy hondurasi író által „zöld sivatagnak" vagy „zöld börtönnek" nevezett Costa Rica-i banánültetvényen csak keselyűkkel és néhány szívós rovarral találkozhatnánk. Az ültetvények terjeszkedése miatt kivágott erdők pótolhatatlanok. Ha a gyönyörű karibi partok mellett elterülő Tortuguero Nemzeti Park messze földön híres korallzátonyait készülnénk felfedezni, szívszorító élményben lenne részünk, ugyanis csupán alig néhány létezik már. Az elmúlt évtizedek során egyszerűen elpusztította őket az a vegyszerkoktél, amit az „olcsó" banánok termeléséhez használnak. Az utóbbi 30 évben a talaj olyannyira szennyezetté vált az ipari banántermesztés következtében, hogy már semmi más nem terem meg rajta. A felszíni és a talajvíz is évekre elszennyeződött. A banánköztársaságokban élő nők gyermekei gyakran genetikai rendellenességgel jönnek világra, mert szüleik nap mint nap intenzív vegyi anyagokkal dolgoznak. Ugyanakkor a munkásoknak nincs más választásuk, mint ebből az iparágból megélni, hiszen ezeken a területeken nagyon kevés, vagy egyáltalán nincs más munkalehetőség.

Ecuadorban szinte senkinek sincs alkalmazotti munkaviszonya, és még mindig nagyon sok gyerek dolgozik az ültetvényeken, veszélyes körülmények között - azon egyszerű ok miatt, mert a szüleik keresete nem elegendő a család megélhetéséhez.

 

A fogyasztók képesek megváltozatni a helyzetet

Az elmúlt évtizedben Európában rohamosan fejlődő fogyasztói mozgalom kiváló példája annak, hogy minél több a tudatos vásárló - vagyis minél többen megértik: valójában mennyibe kerülnek az ételeink -, annál sikeresebb az új megoldások keresését szorgalmazó mozgalom, és annál valószínűbb, hogy az alternatívák valóban működőképesek lesznek.

Az Európai Unió 25 országában eladott banánok több mint 2%-án szerepel a méltányos kereskedelem védjegye, jelezve a fogyasztónak, hogy olyan terméket vásárol, melynek termelője megkapta a minimális garantált árat, továbbá azt a „szociális prémiumot" amit a helyi közössége érdekében használhat fel. A védjeggyel ellátott banánok ma már 17 országban, több tízezer kiskereskedőnél megvásárolhatók. Az új társadalmi igényeket felismerve, kis arányban ugyan, de szupermarketek is árusítják már a fair trade banánokat.

 

Mit tehet a Tudatos Vásárló?

A banán jellemző példa arra, hová vezetnek a nagy kereskedelmi hálózatok által diktált alacsony árak: súlyos társadalmi és környezetvédelmi problémákhoz. Az áruházak számára azért kényes kérdés a banán, mert az egyik legjövedelmezőbb termékcsoportba tartozik. Mivel ilyen fontos termékről van szó, a fogyasztói döntéseknek meghatározó szerepük lehet a jelenlegi helyzet megváltoztatásában.

Amikor banánt vásárolsz, nézd meg, honnan származik, és kérdezd meg az áruház illetékes vezetőjét, hogy milyen körülmények között termesztették! Ha ezekre a kérdésekre nem tud azonnal válaszolni, keresd fel újra a válaszért!

 

  • Tájékozódj weboldalak segítségével: www.bananalink.org.uk (angol és spanyol nyelven), www.banafair.de (német), www.tudatosvasarlo.hu (magyar)!
  • Ha szeretnél megismerkedni az ügy iránt érdeklődő emberekkel, vagy olyan kérdéseid vannak, amelyekre nem kapsz választ a megkérdezett cégektől, lépj kapcsolatba a Tudatos Vásárlók Egyesületével!
  • Győzd meg barátaidat és családodat arról, hogy a fogyasztói alternatívák, mint a méltányos kereskedelem termékei és a biotermékek, milyen fontosak!
  • Kérd meg az üzletláncot vagy boltot, ahol rendszeresen vásárolsz, hogy tartsanak készletet méltányos kereskedelemből származó vagy biotermékekből!
  • Fontold meg, hogy nem kellene-e fellépni az áruházláncok ellen, akik olyan szintre nyomják le a beszállítóiknak fizetett árakat, hogy ezzel ellehetetlenítik a tisztességes, környezettudatos, és társadalmilag felelős termelést! A www.tescopoly.org (angol nyelven) és a www.attac.de/lidl-kampagne (német nyelven) kampányt folytat a tisztességes banán- és tejárak érdekében.
  • Keress szövetségeseket, akkor is, ha nem értesz egyet teljes mértékben szövetségesed tevékenységével vagy mondandójával! Ha meg szeretnéd változtatni egy nagyvállalat hozzáállását, egyedül nem fog sikerülni.

 

 Mennyit kell még elviselnünk? - Társadalmi nyomás a szupermarketeken

  • Az áruházláncok közötti árháború súlyos károkat okoz a beszállítóknak, különösen azzal, hogy az áruházak a termelői önköltség alatti áron értékesítenek - pl. az Auchan Magyarországot számos termelői kritika éri amiatt, hogy a görögdinnyét és a tejtermékeket 20-30%-kal az átlag termelői önköltség alatti áron vásárolják fel.
  • A versenyhatóságok figyelemmel kísérik a tisztességtelen és törvénytelen üzleti magatartást: 2006 márciusában 36 millió, júliusban 100 millió forint bírságot róttak ki a Tescóra a fogyasztókat megtévesztő reklámozásért.
  • Alacsony fizetések és rossz körülmények jellemzők a kelet- és közép-európai szupermarketekben - Lengyelországban pl. a munkaügyi törvények sorozatos, bizonyított megszegése miatt 2006 áprilisában sztrájkkal fenyegették meg az Auchant.
  • Autófüggőség - a globális ellátási rendszerekben megtett úton felül további „élelmiszer-mérföldek", még több környezetszennyezés. (Az élelmiszer-mérföldekről lásd a Tudatos Vásárló magazin 9., Zöldség-Gyümölcs számát a szerk.)
  • A Levegő Munkacsoport a 90-es évek közepétől több tanulmányban hívta fel a figyelmet a bevásárlóközpontok környezeti hatásaira, és több hatósági eljárást indított a környezeti értékeket sértő beruházások ellen.
  • Az áruházláncok üzemeltetői az élelmiszer-ellátási rendszer urai: a fogyasztói magatartásra vonatkozó személyes információkat birtokolnak.

 

 

 

Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 10. számában.

Kép [cc] psychofish, chocolate girl



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében