A gyerekes szülők sok információt kapnak a korszerű táplálkozásról. Ezeknek az információknak egy része azonban nem objektív, a kiadványokat, műsorokat sok esetben különböző, a minél nagyobb arányú fogyasztásban érdekelt cégek szponzorálják, vagy éppen a reklámoknak dőlünk be. A boltokban is előkelő helyen, a szembetűnő, könnyen megtalálható polcokon sorakoznak a gyermekeknek készült színes, csábító finomságok. Látszólag könnyű dolga van a szülőnek, hiszen rá van írva, hogy x életkortól adható, már mehet is a kosárba. De vajon vakon hihetünk-e ezeknek a feliratoknak?

Mielőtt a polcokon válogatnánk, tekintsük át, hogy egy csecsemőnek mit kell, mit lehet, mit nem érdemes és mit nem kellene megvenni.

A csecsemők legjobb és legkorszerűbb tápláléka az anyatej. A csecsemők optimális fejlődését 6 hónapos életkorig minden tekintetben biztosítja. Nagyon fontos, hogy az anyatejben a tápanyagok a csecsemő számára megfelelő arányban és minőségben vannak jelen, baktérium- és vírus-ellenes ellenanyagokat is tartalmaz, optimális hőmérsékletű, „steril”, fontos szempont a szoptatás egyszerűsége, valamint az a tény, hogy “mindig kéznél van”. Ráadásul a szoptatás nem egyszerűen táplálás, hanem az anya-gyermek kapcsolat egyik fontos eszköze.

Ahhoz, hogy több szopós csecsemő legyen, minden anyukának tudnia kellene, hogy a tejelválasztás optimális körülmények között is a szülés utáni második héten átmenetileg lecsökken. Megszűnik az első napok varázsa, a kezdetben fáradhatatlannak, boldognak, napi 24 órán keresztül aktívnak tűnő mama elfárad, az apa szabadsága letelt, a nagymamának is saját dolgai után kell nézni. Az újszülött még alig hízott, (az első napokban az újszülött súlyának mintegy 10%-át elveszíti, ezt fiziológiás súlyesésnek nevezzük. Ezt a súlyveszteséget többnyire a tizedik életnapra visszanyeri) a tej kevesebb, mint az első héten, az anya megijed. Ez a legegyszerűbb oka annak, hogy gyakran a fiatal csecsemők tápszeres pótlást kapnak, holott a legtöbb esetben a megnyugtatás, az élettani folyamat elmagyarázása, a pihenés is elegendő lenne. (Az egészséges anyáknak mindössze 5%-a képtelen szoptatni az emlőmirigyek fejletlensége miatt, ezzel szemben az anyukáknak csak 40-50%-a szoptat.)

Próbálják meg, hogy ebben az időszakban szoptatás előtt 10-20 perccel, minden házimunkát félretéve feküdjenek le, vagy üljenek le kényelmesen hátradőlve, és csak csecsemőjükre gondoljanak. Érezni fogják, hogy a tejelválasztás megindul, perceken belül csorogni kezd a mell. Ennek az a magyarázata, hogy a szopás nem kizárólag az újszülött szopómozgásából adódó szívóhatás eredménye, hanem az emlőmirigyek izmos falú tejcsatornáinak aktív munkája is részt vesz benne. Pozitív érzelmeket tartalmazó pszichés hatásra ezek az izmok összehúzódnak és kilövellik a tejet a csatornákból, de feszültség, idegesség, fáradtság gátlón hat a működésükre. Ez az oka annak, ha az egyébként erős, jól szopó csecsemő hiába szívja a türelmetlen, ideges, feszült anya mellét, holott az anya érzi, hogy van teje. A csecsemő éhes, elfárad, ő is türelmetlenné válik, és egyre kisebb az esély arra, hogy jóllakjon, és az anya megnyugodjon. A szoptatás előtti rövid pihenés a legtöbb esetben eredményes, és nem kell a tápszerhez nyúlni.

Mit egyen a szoptatós anya? Véleményem szerint mindent ehet, nem értek egyet az általam „bűntető diétá”-nak nevezett tiltásokkal. Ne büntessük a szoptató anyát azzal, hogy meg kell vonnia magától bizonyos kedvenc ételeket, mint például a leginkább bűnösnek kikiáltott káposztát (ami egyébként téli időszakban nagyon fontos vitamin- és nyomelem-forrás). Ez egy különleges állapot, és nagyon fontos az anya jó közérzete, megelégedettsége. Természetesen fontos, hogy táplálkozása kiegyensúlyozott legyen, étrendje minden tápanyagot, vitamint, sok zöldséget, gyümölcsöt tartalmazzon, és figyeljen a tápanyagok arányára. Csokoládét is ehet például, de megfelelő mennyiségben, csak desszertként. Tejre is szüksége van, de ne tartson „tej-diétát”. Ne igyon viszont alkoholt, lehetőség szerint kerülje (amennyire lehetséges) a mesterséges ízesítőket, ételadalékokat, tartósítószereket és az erős fűszereket, csak kevés és gyenge, vagy koffein-mentes kávét igyon. Ugyanakkor, ha az anya észreveszi, hogy bizonyos ételek fogyasztása után a szopós csecsemő nyugtalan, kiütéses, vagy hasmenése van, hagyja el a kérdéses ételt az étrendjéből, és keresse fel a gyermekorvost a problémával.

Szólnom kell az egyre divatosabb vegetáriánus étkezésről. A szoptató anya szigorú, állati fehérjét (vagyis tejet, tojást, halat sem!) tartalmazó úgynevezett „vegán” vegetáriánus étrendje gátolja a csecsemő fejlődését! Az állati fehérjékben olyan esszenciális (alapvetően szükséges) aminosavak vannak, amelyeknek nélkülözése maradandó hiányállapotot, károsodást okoz a csecsemők testi-szellemi fejlődésében. Vegetáriánus anya a szoptatás idejére feltétlenül módosítsa étrendjét, lehetőleg orvossal megbeszélve.

Az anyatej nem csak kielégíti a csecsemő igényeit 6 hónapos életkorig, hanem az a legjobb a csecsemőnek, ha eddig kizárólagosan anyatejjel táplálják. Nagyon sok édesanya szeretne már 2-3 hónapos csecsemőjének legalább gyümölcsöt adni, sokan úgy gondolják, hogy abból nem lehet baj, ha vitamint kap. Tudniuk kell, hogy a csecsemő emésztőrendszerének működése, a tápanyagok felszívódása és emésztése akkor optimális, ha ebben az életkorban csak anyatejet kap. A gyümölcs is megváltoztatja az emésztőrendszer vegyhatását, megváltoznak a tápanyagok felszívódásának és emésztésének körülményei, aminek látható jele nincs, de az optimális helyzet ezzel már csorbul.

Az anyatej a csecsemő folyadék- és tápanyag-igényét is kielégíti, ezért szopós csecsemőt teáztatni felesleges. Nagy melegben azonban szopás mellett is szüksége lehet plusz folyadékbevitelre. Megfelelő mennyiségű anyatej mellett ez csak forralt víz, vagy cukor nélküli tea legyen.

Ma már ez sem egyszerű, hiszen teák garmadája között lehet válogatni. A legjobbnak az egyszerű, úgynevezett „fekete teát”(grúz, kínai, indiai, angol – mindegy) tartom, amiből egy-két szálat leforrázunk, és rögtön leszűrjük. Csecsemőnek a piros, rózsaszín (bármilyen színes), aromával ízesített, többféle gyógynövényből-gyümölcsből összeállított, vagy édesített instant teákat nem javaslom, még akkor sem, ha gyermektea néven kerülnek forgalomba. A gyógynövények közül néhány – növény-pollen formájában – allergiát, szénanáthát okozhat idősebb életkorban. Felesleges már korán megismertetni ezekkel az anyagokkal a csecsemőt, a színezék, aroma és cukor szintén felesleges, sőt ártalmas is lehet. Hasfájós csecsemőnek kiváló az egyszerű édeskömény-tea, 1 mokkáskanálnyit 1 dl vízzel leforrázva és leszűrve.

Betegség, láz esetén, vagy ha a csecsemő étvágytalan és nem szopik eleget, akkor cukros teára van szüksége, hiszen kalória-igényét pótolni kell. A csecsemők nem rendelkeznek könnyen mozgósítható energia-tartalékokkal, nem bírják az éhezést, ezért ha táplálkozásuk valamilyen okból zavart szenved, vagy lázas betegség miatt magasabb az energia-igényük, feltétlenül szükségük van cukorra, aminek a legegyszerűbb és legjobb módja a teába tett szőlőcukor (1 dl teába 1 teáskanálnyi). Étkezési szőlőcukorként a legtöbb élelmiszerboltban, vagy gyógyszertárban kapható.

(Folytatjuk) 

dr. Kovács Ágnes gyermekorvos, A doktor néni könyve szerzője.