Anyatej vagy bébiétel? A baba és a mama egészséges táplálkozásáról – 3. rész

Két lényeges különbség van a kizárólag anyatejes és a tápszerrel - vagyis mesterségesen táplált csecsemők étrendbővítésében.

(1) A jól szopó csecsemő 6 hónapos életkorig lehetőleg csak szopjon. Étrendjének bővítését 6 hónapos korban kezdjük el, míg a tápszerrel tápláltakét korábban, már 4 hónapos kortól, mert nekik szükségük van a kiegészítésre. A fokozatosság elve minden csecsemőnél fontos, ezért a szopós csecsemő későbbi életkorban kapja a legtöbb olyan ételféleséget, amit a tápszeres kisbabák már esznek. Ez nem azt jelenti, hogy ők elmaradnak az étkezésben - ők járnak jobban.

(2) Az anyatejes csecsemő sokkal inkább ellenáll ételbővítési próbálkozásainknak. Ez nem baj, 8 hónapos koráig meg fogja szokni a kiegészítő étrendet, ugyanis ettől az életkortól kezdve csökken az anyatej tápértéke, vagyis akkor lesz feltétlenül szüksége az egyéb tápanyagokra.

Az étrend bővítésének sorrendje és a lényeges alapelvek minden csecsemő esetében ugyanazok.

A különböző ételféleségek bevezetése mindig fokozatosan, egy étel kipróbálásával, kis mennyiségekkel történjen. Egy-egy új étel bevezetése esetén néhány napig figyeljük a csecsemő székletét, étvágyát, figyeljünk az esetleg megjelenő panaszokra, hasfájásra.

Először a gyümölcsök leve adható: alma, meggy, körte, őszibarack, sárgadinnye. Néhány hét után már gyümölcspép is, először megfőzve, vagy párolva és pépesítve, majd nyersen is. Az erősen rostosakat passzírozzuk (például őszibarack, sárgadinnye), a rostban szegények pépesítve adhatók. Déligyümölcs (narancs, banán) csak 6 hónapos kortól adható. Paradicsom adása is csak 6 hónapos életkor után célszerű, akkor is csak hetente egyszer, mert emésztése elég nehéz, gyakran okoz bőrtüneteket és emésztési zavarokat - bár a csecsemők legtöbbje nagyon szereti. A gyümölcslevek, gyümölcsök bevezetését lehetőleg ne a bolti üveges készítményekkel kezdjük, mert azok egyrészt rostot is tartalmaznak, másrészt gyümölcskeverékek, tehát ha nem tolerálja a csecsemő, nehezen tudunk majd rájönni, hogy melyik gyümölcs, vagy éppen a gyümölcsrost okozta-e a problémát. Ugyanez az elv érvényes a főzeléket tartalmazó bébiételekre is.

A gyümölcsök közül nem adhatóak az aprómagvasok (málna, eper, ribizli stb), külön felhívom a figyelmet a kivire. Sokan ugyanis úgy gondolják, hogy kikerülve a magvas részt, a gyümölcs adható, pedig ez téves! Az egész gyümölcsnek magas az allergén-tartalma. Az aprómagvas és a nehezen emészthető gyümölcsök: a szőlő, görögdinnye 2 éves kortól adhatók. Apropó, görögdinnye. Egy profi dinnyetermesztő mesélte, hogy gyerekeinek soha nem adnak piros görögdinnyét. Azért nem, mert ők pontosan tudják, hogy milyen vegyszerrel locsolják, hogy szép piros színű legyen. Vajon minden dinnyetermesztő tudja és használja ezt a trükköt?

A gyümölcspépek elfogadása és étrendbe való rendszeres beillesztése után általában a főzelékek (zöldségpürék) bevezetése következik. Minden zöldségfélére vonatkozik, hogy csak a szabadföldi termést használhatjuk. Fóliában termesztett zöldségfélék adását feltétlenül kerüljük!

Tápszeres csecsemőnél 5-6, szopós csecsemőnél 7-8 hónapos kortól lehet dúsítani a főzeléket: zsiradékkal (többféle olaj váltogatva, margarin, vaj, sőt hetente egyszer szalonnakaparék is tehető a főzelékbe), liszttel (8 hónapos korig rizsliszt, vagy kukoricaliszt, utána búzaliszt) és hússal (sovány, könnyen emészthető húsféleségek)

A glutén a búzalisztben található fehérje, aminek allergizáló képessége bizonyos genetikai tulajdonságokkal rendelkező családokban relatíve nagy, ráadásul bizonyos környezeti tényezők hajlamosítanak a gluténnel szembeni érzékenység kialakulására (így például a szoptatás hiánya). 8 hónapos életkor előtt ezért nem ajánljuk búzaliszt, illetve búzalisztet tartalmazó étel adását, így a kekszet, teasüteményeket, vagy egyéb lisztes ételeket sem.

8-10 hónapos kortól viszont már megkínálhatjuk a csecsemőt kenyérhéjjal, hogy rágni tanuljon, majd kenyeret is kaphat. A legjobb, ha két vékony szelet kenyeret levágunk, megkenjük lekvárral, vagy vajjal (nem kenőmájassal, mert nagyon fűszeres és nagyon sok E betűs adalék van benne!), összeborítjuk, és a szendvicsből egy csecsemőtenyérnyi négyzetet kivágva a kicsi kezébe adjuk. Könnyen meg tudja fogni, pici falatokat majszol belőle, és garantáltan imádni fogja. Az igazi, sűrű állagú barna kenyér (nem a barnára festett foszlós kenyér!) a legjobb, mert így ezt fogja megszokni, nem morzsálódik, vagyis sokkal kisebb a félrenyelés veszélye is.

Egészséges csecsemőnek 10 hónapos kortól kezdve a főzelékhez először kanálnyi, majd egyre emelkedő mennyiségben hozzáadott tej, vagy tejkészítmények adhatók: natúr joghurt, sovány (pasztőrözött, nem piaci!) tehéntúró, sovány sajt. Színtejet magában csak egy éves életkor után adjunk!

Egy éves kora után kaphat tojást, csokoládét, mákos és diós ételeket - nagy öröm ez minden szülőnek. Viszont még egy évig várnunk kell az aprómagvas gyümölcsök, a mogyoró és a pergős rizs adásával (utóbbi kettő esetében nagy félrenyelés veszélye).

(Folytatjuk)

dr. Kovács Ágnes gyermekorvos, A doktor néni könyve szerzője.