fbpx

| Bán Dávid

Andrássy út – a mintasugárút – Városáldozat a kereskedelem oltárán

A kereskedelem mindig is jelen volt a nagyvárosok térbeli kialakulásában. Vannak jelenségek, amelyek természetesen fejlődtek együtt a várossal, míg mások erőszakot tehettek egy létező, kialakult rendszeren.


Számos
esetben idegen elemként, nem a megfelelő helyen bukkantak elő, nem a megfelelő
mértékben, módon, ezzel drasztikusan beleszólva egy történelmi városképbe.Az ilyen jelenségek, helyek vizsgálatával,
bemutatásával, esetleges elemzésével kíván foglakozni a most útjára induló
sorozat. Elsőként az Andrássy út kerül bemutatásra, amely igen tudatosan
megkomponált és végiggondolt elemként jött létre Budapest központjában, ám az
általa kialakított térbeli szerkezetet nem mindig tartották tiszteletben a
változások.



A Király utca
alternatívája
A  fővárosi Andrássy út jelentős, mind a mai
napig egyedülálló városképi egységként jött létre a 19. század utolsó
évtizedében. A kor jeles építészei (mint Ybl, Hauszmann, Lechner) egy pompás
sugárút megvalósításán dolgoztak, amely a városközponttól – bár a már majdnem
elkészült Bazilika miatt abba ügyetlenül csatlakozva – a Városligetig kínál
remek kikocsikázási lehetőséget. Az Andrássy  (építésekor Sugár) út a már a
korabeli forgalomnak is szűk Király utca reprezentatív „alternatívájaként” épült
ki, egyedileg tervezett, de mégis gyönyörű korszakos egységet sugalló palotáival
és villáival. A városkép oly fontos volt a korabeli városatyák számára, hogy a
sugárút látványát megőrizendő, nem engedtek lóvasutat, villamost vezetni az út
felszínére, így igen áttörő beruházásként megépült a kontinens első földalatti
vasútja.


Se hírlap, se biliárd, se kártya, se
kapuciner
Az Andrássy út bérpalotái hamar népszerűek lettek, lakói
gazdag kereskedők, arisztokraták. Megtaláljuk itt Weiss Manfréd, Wekerle Sándor
családját, a Széchelyi-, Dreher-, Hercog-, Hatvany-, Aponyi-család egyes
tagjait, leszármazottait. Az impozáns épületekben létrehozott nagyszerű lakások
lakói idővel igényt tartottak az utca benépesítésére is. Eleinte még sok volt a
panasz, hogy itt „nem volt se hírlap, se biliárd, se kártya, se kapuciner”, de a
századfordulóra, a 20. század első évtizedeire a város legimpozánsabb,
leghagyományosabb üzletei, vendéglátó helyei is megtelepedtek itt. Sorra nyíltak
az elegáns szaküzletek, a kávéházak és a szórakozás, a kultúra számtalan
lehetősége: az Opera, a Műcsarnok, a Zeneakadémia.


Kávéházak, könyvkereskedések,
korcsolyapályák
Az Andrássy út klasszikus korzóvá válhatott, tele
szebbnél szebb üzlettel, vendéglátó hellyel. Megnyílt a Párizsi Nagyáruház
(később Divatcsarnok), a főváros első általános áruháza, tetején tetőterasszal,
ahol télen még korcsolyázni is lehetett. Az Andrássy út első szakaszának utcai
frontja teljes mértékben a kereskedelemnek és a vendéglátásnak lett alárendelve.
A népszerű és mára irodalomtörténetivé vált kávéházak, mint a Japán, az Abbázia,
a Három Holló, a Magyar korona, a Reitter lényegében az irodalmárok,
képzőművészek állandó tanyájává váltak, asztaltársaságaikból körök és
egyleteiket lettek. Az út mentén elhelyezkedő bolthelységekben számtalan elegáns
szalon, exkluzív üzlet kapott helyet, de mindemelett egymást érték a
könyvkereskedések, némelyek fölött magával a kiadóvállalattal.



A Sztálin úton
A
második világháború után mind a lakosság összetétele, mind az utcakép gyökeresen
megváltozott. Az 1949-nem Sztálin úttá átkeresztelt sugárúton a lakásokat
feldarabolták, bevezették a társbérleti rendszert. Az üzleteket, vendéglátó
helyeket államosították, nagyrészt megfosztván eredeti funkcióiktól. A kávéházak
egy részének helyét a presszók vették át, a művésztársaságok szinte teljesen
kiszorultak. Bár megmaradt a Művész és a Lukács, amelyek mielőtt
turistacsalogatóvá váltak volna még be-befogadtak írókat, rendezőket, így
változatlanul rendszeres asztalvendég volt például Mándy Iván.
Noha az
üzleteket is az állam vonta irányítása alá, a város többi „átlagos”
kereskedéséhez képest, a szocialista elképzelés szerint igyekeztek helyet adni
reprezentatív márkaboltoknak a Népköztársaság útján. Egy időben itt állt a város
egyetlen autószalonja, akkor, amikor magánhasználatú gépkocsit alig lehetett
látni. Majd az Autóker Moszkvics alkatrészüzletet nyitott, de teret kapott más
műszaki bemutatóhely is.


Az út adott otthont a baráti országok kulturális
képviseleteinek is, sorra nyíltak a Lengyel-, a Csehszlovák-, a Bolgár Kultúra
„szalonjai”, illetve gasztronómiai érdekességként a Trojka étterem. A
Konzum-tourist meghatározhatatlan turisztikai funkciója mellett Műtárgy
szaküzletet létesített. A gyermekek birodalma lett a Meseország játékszalon,
mellette a Párizsi cukrászdával. A Japán kávéház helyén létrejött a város
legszínvonalasabb könyvesboltja, az Írók boltja, átmentve valamit a kávéházi
hangulatból. Volt itt különleges optikai szaküzlet és csillár-márkabolt, így az
Andrássy út mindenképpen kiemelkedett a szokványos városi üzletközegből. Azonban
küllemükben ezek a boltok egyre inkább az új korszakot tükrözték, nem volt igény
az eredeti interieur, kirakat megtartására, eluralkodott az alumínium, a
sablonos dobozportál.


Rendszerváltás után
A
rendszerváltás, persze itt is számtalan változást hozott. Eleinte a túlélésen
volt a fő hangsúly, egyes boltok, átalakítás nélkül újabb funkciókat
kényszeríttettek magukra, megjelentek a szerencsétlen üzletfelosztások. A külső
képet számtalan öntapadós matricázott megoldás rontotta, a kereskedelem, az
előző korszakhoz képest, ha úgy tetszik, kommerszebbé vált. A szocialista
gyorsétterem, a City Grill helyiségében videótéka és bálás ruhabolt vert tanyát,
máshol tükrös Lufi Land nyílt. Az út elveszteni látszott arculatát, belesüllyedt
egy átalakuló város dömpingszerű megoldásaiba.


Mára a kép egy kicsit
cizellálódni látszik, hiszen kezd visszatérni a színvonalas vendéglátás, újra
nyílnak kávéházak, mint a Goethe Intézet Eckermanja (a Három Holló helyén),
amely ismét törzshelyként szolgál. Elegánsabb divatüzletek mellett megjelennek
formatervezési boltok is, lassan egy olyan izgalmas korzó képét felrajzolva
ismét, amin érdemes kirakatokat bámulva végigsétálni. Persze minden átalakulás
áldozatokkal jár. Ami talán a legsajnálatosabb, hogy a volt Párizsi Nagyáruház,
majd Divatcsarnok is ezek közé az áldozatok közé került, nem találván neki
korszerű funkciót, gondos gazdát, üresen állva az enyészet útjára lépett. Pedig
ha az Andrássy út ismét a szalonok, a kávéházak sugárútja kíván lenni, annak
tökéletes megkoronázása lenne a felújított, jól üzemelő
nagyáruház.


 



 

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás