• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Amit a járadékokról tudni kell

2009.01.30. /
Lakásért életjáradék, magán- és önkéntes nyugdíjpénztári járadék, járadéktípusú életbiztosítás, szerződések keretében folyósított életjáradék… - bizony, nem egyszerű rendet vágni a különböző járadékok dzsungelében. Cikkünk ebben segít.

Amit a járadékokról tudni kell

Nyugdíjpénztári járadék

A kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszert váltották fel, illetve egészítetik ki a nyugdíjpénztárak, amelynek két formája a kötelező magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár.

 

I. Magánnyugdíjpénztár

A magánnyugdíjpénztár az önkormányzatiság elvén működő, a tagok tulajdonában lévő olyan intézmény, amely a kötelező nyugdíjjárulék egy részét és az esetleges kiegészítő befizetéseket tagdíjként gyűjti. A pénztártagok által rendszeresen befizetett tagdíj mértékét törvény határozza meg, ez jelenleg a havi jövedelmünk 8%-a. A tagdíjbefizetéseket a pénztár befekteti és a tagdíjat, valamint annak hozamát a tag egyéni számláján negyedévente jóváírja. A felhalmozódott összeg nyugdíjkorhatár elérésekor történő felhasználási módjaira vonatkozó szabályok jelenleg alapvető átalakításon esnek át. A várható szabályozás alapján 2013-tól a nyugdíjpénztári megtakarításból kötelezően életjáradéki szolgáltatást kell majd vásárolni egy biztosítótól. A 2013-ig tartó átmeneti időszakban is várhatóan csak egyösszegű kifizetés lenne teljesíthető, de az összeg szabadon felhasználható lenne, nem kellene kötelező életjáradékot vásárolni. Az új szabályozás megjelenéséig természetesen még a jelenlegi előírások az irányadók (azaz a megtakarítást vagy járadékként vagy egy összegben lehet felvenni), de mindenképpen szem előtt kell tartani a közeljövőben várható lényeges módosulást.

 

A nyugdíjjáradék fedezete

A járadék fedezésének gyűjtésére, majd későbbi finanszírozására a pénztár úgynevezett fedezeti tartalékot képez, ide kerül a tagi befizetések - pénztártól függően - 94-95,5 %-a és

az ennek befektetéséből származó realizált hozam,

a fedezeti tartalék eszközeinek értékesítéséből származó bevétel, valamint

az átlépő tagok által a más pénztárból hozott, a tag követelésének megfelelő összeg.

Ennek része az úgynevezett szolgáltatási tartalék, ami a folyósítás alatt álló nyugdíjellátások fedezete, melyet a tag járadékos időszaka alatt kap. A fedezeti tartalékon belül a pénztár elkülönítetten kezeli a tagok egyéni számláit, ahol a felhalmozott összegeket 2008. január 1-től forint helyett úgynevezett elszámolási egységenként is nyilván lehet tartani. Legkésőbb 2009. január 1-ig azonban minden magán-nyugdíjpénztárnak át kell állnia az elszámolási egység szerinti nyilvántartásra. Az egyéni számlákon eddig forintban kifejezett értéket a rendszer bevezetését követően elszámolási egységek darabszámának és az elszámolási egységek adott napi árfolyamának szorzataként fogják kiszámítani.

További lényeges változás a magán-nyugdíjpénztári rendszerben, hogy 2008. január 1-től itt is bevezették a hozamok további növelését szolgáló ún. választható portfoliós rendszert, egyelőre opcionális módon. Csak 2009. január 1-től lesz kötelező minden magán-nyugdíjpénztár számára e rendszer alkalmazása. Lényege, hogy a pénztár a felhalmozási időszakban lévő tagjainak egyéni számláján lévő összegeket a pénztár által előre kialakított portfoliók (az egyes befektetési lehetőségek meghatározott összetételű kombinációja) valamelyikébe fekteti a tag választása alapján.

A választható portfoliók:

klasszikus

kiegyensúlyozott

növekedési

 

A portfóliók ebben a sorrenden mind nagyobb kockázatot jelentenek, de egyúttal nagyobb hozammal is kecsegtetnek. Választás hiányában a pénztár az alábbiak szerint sorolja be tagjait aszerint, hogy a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő

a 15 évet meghaladja, akkor a tag egyéni számláját a növekedési portfólióba,

5-15 év között van, akkor a tag egyéni számláját a kiegyensúlyozott portfólióba,

5 évnél kevesebb, akkor a tag egyéni számláját a klasszikus portfólióba sorolja.

A választható portfóliós rendszer az önkéntes pénztárak esetében már korábban is működött, és miután ez a befektetési rendszer eredményesnek bizonyult a magán-nyugdíjpénztáraknál is bevezetésre kerül.

 

II. Önkéntes nyugdíjpénztár

Ez a nyugdíjpénztári forma, kizárólag önkéntes alapon szerveződik, nincs kötelező tagság és a tagdíjfizetés legkisebb mértékét is kizárólag a pénztár alapszabálya határozza meg.

 

Felhalmozott összegek fedezete, folyósítása

A pénztár szolgáltatásait - a magán-nyugdíjpénztári rendszerhez hasonlóan - a rendszeres tagdíjbefizetésekből szervezi és finanszírozza, amelyeket a már ismertetett különböző kockázatú portfóliókba fektet. A pénztár a tag részére tagsági jogviszony létesítését követően egyéni számlát nyit, ezen halmozódik fel a befizetésekből, a munkáltatói tag hozzájárulásaiból és az egyéb befizetésekből (adomány) származó megtakarítás és annak hozama. Az önkéntes pénztár esetében is többféle formában juthatunk hozzá megtakarításunkhoz, így rendszeres járadékként, egy összegben, illetőleg e kettő kombinációjaként történő kifizetésként.

*Egy összegben - a pénztár a tag részére az egyéni számláján lévő összeget egy összegben kifizeti.

*Rögzített időtartamú / összegű járadékfizetés esetén a pénztár a tag egyéni (szolgáltatási) számláján lévő összeget meghatározott időtartamig, meghatározott rendszerességgel fizeti. A tag halála esetén a kedvezményezett, illetve az örökös válik jogosulttá, de ez esetben a szolgáltatás megnyílását követően a kedvezményezett (örökös) részére a pénztár nem járadékszolgáltatást teljesít, hanem részére a tagra jutó megmaradt vagyonrészt egy összegben kifizeti az előző pont szerint. A járadékfizetés időtartama- a tag választása szerint - legalább 3 év, és legfeljebb 20 év lehet, ezen belül annak hossza évenként változhat. A járadékfizetés rendszeressége- ugyancsak a tag választása szerint - lehet havi vagy éves. A járadékfizetés időtartamát és rendszerességét alapvetően a tag választása határozza meg, azonban a járadékfizetés időtartamát úgy kell meghatározni, hogy az éves járadék összege ne legyen kevesebb 20.000 Ft-nál, a havi járadék összege pedig 5.000 Ft-nál.

*A tag a nyugdíjkorhatár elérésekor vagy azt követően úgy is választhat, hogy az egyéni számláján felhalmozódott összeg egy részének egyösszegű kifizetését, fennmaradó részének pedig rögzített időtartamú járadék formájában történő kifizetését kéri. Ez az egyösszegű nyugdíjszolgáltatás és a rögzített időtartamú járadék kombinációja.

A felhalmozási időszakban összegyűjtött összeget járadékként a nyugdíjkorhatár elérésekor vagy azt követően lehet igényelni.

Mód van egyösszegű kifizetésre akár már a nyugdíjkorhatár elérését megelőzően is, feltéve, hogy a belépéstől számított kötelező 120 hónapos (10 éves) várakozási idő eltelt. Fontos felhívni a figyelmet azonban arra, hogy az ilyen kifizetés nem minősül nyugdíjcélú kifizetésnek, ezért adóköteles.

További fontos részlet, hogy az önkéntes pénztárak esetében a törvény nem teszi kötelezővé az elszámolási egység szerinti rendszer bevezetését, mégis van olyan önkéntes pénztár, amely elszámolására ezt a rendszert alkalmazza. Ennek különös jelentőséget ad, hogy az 1998-ban pénztártaggá válóknak most jár le a minimum várakozási idő, nem mindegy azonban, hogy milyen napi árfolyamon veszik fel megtakarításukhoz. Érdemes ezért a pénztár honlapján figyelemmel kísérni a napi frissítésben megtalálható portfóliók árfolyamait.

Az önkéntes nyugdíjpénztári kifizetés a tag írásos kérelmére történik, a kifizetést a pénztár maga folyósítja. Ennek a felhalmozási módnak az előnye, hogy a hozam kamatadó-mentes. Egy 2007-es törvénymódosítás értelmében a hozam már akár háromévente is felvehető.

 



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében