Álcázott reklám szájról szájra
Amerikai civil szervezetek vizsgálatot kezdeményeztek a leplezett marketingtechnikák egyre terjedő használatával kapcsolatban. Etikátlannak tartják, hogy bizonyos cégek a gyanútlan fogyasztók személyes életterét észrevétlen reklámüzenetekkel bombázzák.

Leplezett marketing: szájról szájra
A reklámozók, felismerve a hagyományos eszközök egyre csökkenő hatékonyságát és a fogyasztók növekvő közönyét a reklámok iránt, igyekeznek olyan reklámozási módszereket kidolgozni, amelyek befolyása ellen nehéz tudatosan védekezni. Az angolul „buzz marketing”-nek vagy „word-of-mouth” marketingnek nevezett technika lényege, hogy a fogyasztó mindennapi életterének olyan részeiben rejtik el a reklámüzenetet, ahol nem számít hirdetésre, így gyanútlanul besétálhat a reklámozók csapdájába.
A „buzz marketing” hétköznapi embereket alkalmaz, akik ismerőseik, barátaik vagy akár tágabb családjuk körében hintik el a spontán ajánlásnak, élménybeszámolónak álcázott reklámüzeneteket. Ha például szomszédasszonyunk lelkesen áradozik legújabb mosóporáról vagy szemránckrémjéről, elképzelhető, hogy egy vállalat leplezett ügynökeként teszi ezt. A gyanútlan fogyasztó, aki ahhoz szokott, hogy az ügynöktől rögtön vásárolni is kell valamit, nem feltétlenül észleli a reklámot. A leplezett reklámozás hatása később jelentkezik, amikor a mosóporos polc előtt tanakodó háziasszony gondolataiban felrémlenek a barátnő terméket dicsérő szavai. A módszer nem azonos azokkal – az egyébként hétköznapi – beszélgetésekkel, amikor a háziasszonyok megosztják egyes termékekkel kapcsolatos tapasztalataikat, hiszen a leplezett marketing esetében az egyik fél juttatásokban részesül azért, hogy minél több „spontán” beszélgetés során adja elő a termékkel kapcsolatos mondandóját.
Az USA-ban ma már az ezer legnagyobb hirdető cég 85%-a használja e módszer valamely formáját; az Advertising Age című szaklap szerint ez évi 100-150 milliárd dolláros szelet a reklámtortából.
Fiúk, lányok, reklámok
A civilek arra kérték a Szövetségi Kereskedelmi Bizottságot, hogy idézze be a Procter & Gamble „buzz marketing” leányvállalatának vezetőit, hiszen tudomásuk szerint a cég közel 250 000 amerikai tinédzsert használt fel „buzz marketing” kampányaiban. A 13-19 éves kampányoló fiatalok 75%-a lány. A Commercial Alert értesülései szerint a vállalat gyakran közvetít ki tinédzsereket más cégek kampányaihoz is; a Toyota, a Coca-Cola és a Kraft Foods (Jacobs kávé, Milka, 3Bit) is igénybe vette már szolgáltatásaikat.
Etikai kérdések
A Commercial Alert szerint a „buzz marketing” több szempontból is etikátlan. Egyrészt arra ösztönzi a tinédzsereket, és más „résztvevőket”, hogy a cégek és saját anyagi érdekeiknek megfelelően manipulálják és kihasználják rokonaikat és barátaikat. Becsapja, félrevezeti az embereket, hiszen miközben a fogyasztó azt hiszi, hogy egy barátjával beszélget, valójában egy céges ügynökkel van dolga. Harmadrészt ez a fajta leplezett marketingtechnika agresszív és lerázhatatlan: a fogyasztónak nem áll módjában tiltakozni, védekezni ellene.
A USA Today című lap megszólaltatta az ügyben a Procter & Gamble buzz marketing leányvállalata, a Tremor vezérigazgatóját is, aki nem tartja etikátlannak a módszert, és többek között arra hivatkozik, hogy a résztvevő tinédzserek nem fizetést kapnak munkájukért, csupán termékmintákat. Steve Knox szerint a tinik számára izgalmas a leplezett ügynökölés, mert próbára tehetik befolyásoló-készségüket, és mert elsőként juthatnak divatos termékekhez.
A Tremor egyik legutóbbi kampánya a Magyarországon is kapható Herbal Essences termékcsalád hajfestékét népszerűsítette a leplezett marketing módszerével.
Magyarországon…
… egyelőre a más módon nehezen reklámozható termékek esetében találkozhatunk a leplezett marketing módszerével. Ilyenek például az alkohol vagy a dohányáruk, amelyek reklámozása tilos közterületeken vagy a fiatal fogyasztói korcsoport számára. Már itthon is keresnek egyetemistákat olyan diákmunkákra, amelynek keretében semmi mást nem kell tenniük, csak civil ruhában járni a szórakozó helyeket, megismerkedni hasonló korú fiatalokkal, és elbeszélgetni velük a cigarettázásról, a különböző márkákról – természetesen a megbízó márkáját dicsérve.










Hozzászólások
Szerintem csak a gyenge jellemű, bárgy embereket lehet elszédíteni a reklámokkal... Nekem ugyan agitálhatnak nap estig. Ha én bemegyek egy áruházba és ha meg akarok venni valamit ,akkor megveszem, de ha nem akarom megvenni, akkor a legnagyobb mágus, hasbeszélő reklámguru se beszél rá. Mert ÉN DÖNTÖK !
A tulajdonnevek köznévvé válása nem újkeletű jelenség a nyelvészetben.
A "csekonics", vagy a háryjános" a példái annak, hogy nem csak egy márka neve válhat köznévvé. Önmagában a nyelvészeti jelenségben nem látok semmi marketinget, bár annak megvalósulása a lenti példákban valóban az adott márka köztudatba épülését jelenti, ami marketing szempontból nagyon jól jön az adott gyártónak.
Hasonló "öntudatlan" marketing amikor valaki dzsipnek (Jeep) nevez minden terepjárónak látszó gépjárművet (pl. Toyota dzsip :-), vagy amikor azt mondják "Stihl fűrész" láncfűrész helyett, vagy "Hilti" ütvefúró helyett.
Nekem az "öntudatlan" marketing a kedvencem: bizonyos márkák annyira eluralják a piacot, minden konkurrens terméket kiszorítva, hogy egy idő után a márkanevet használjuk a termék valódi neve helyett :-)
Interneten található receptek leírásaiban, amit a háziasszonyok osztanak meg egymással, a receptek 90%-a nem 250 g margarint, hanem egy Rama kockát írnak elő:-)
És még sorolhatnám.