• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Aki válaszol: a virágárus

2010.08.13. /

Júliusban Bereczki Mónikától, bicskei virágkötőtől kérdezhettetek. Íme a válaszok.

A vágott virágok közül melyek a tartósabbak? Milyen trükköket lehet bevetni, hogy tovább maradjanak szépek?

Lehet kapni vágott virágot tartósító port, ezt a vízbe kell szórni. A legtartósabb vágott virág a liliom, mivel ennek általában több bimbója van. Sokáig szép marad a krizantém, az inkaliliom, a flamingó; az egzotikus növények közül a papagájvirág és a helikónia. A rózsák esetében erősen fajtafüggő, hogy meddig tartósak. A liziantusz ugyan tartós lenne, de a csúcsi bimbók hajlamosak a lekókadásra.

Honnan szerzi be a vágott virágokat és a cserepeseket? Van lehetőség magyarországi termesztésű vágott virágot venni?

Sajnos az a tapasztalatunk, hogy a magyar virágok nem jó minőségűek, és egyébként is visszaszorult a vágott virág termesztése Magyarországon. Vágott rózsa, orchidea, kardvirág elérhető itthon is. A hazai kardvirágtermesztő – akitől vásárolunk – jó minőségű virágokat nevel, de csak bordó és fehér színben. A virágok többsége tehát importból származik (Chile, Ecuador, Kenya, Bolívia).

Vevőként honnan tudhatom, hogy honnan származik a virág? Az eladók tájékozottak ebben a kérdésben?

Az eladók általában nem tudják, honnan származik a virág, mivel a beszerzést az üzlet tulajdonosa végzi. Tapasztalataim szerint a vevők nem is érdeklődnek afelől, hogy hazai vagy import a virág, amit megvásárolnak. Ha gyakoribbak lennének az ilyen kérdések, az eladók is törekednének arra, hogy tájékoztatást tudjanak adni a virág származási helyéről.

Mi történik a boltban a szerves hulladékkal (levelekkel, virágszárakkal)? Megoldott-e a komposztálás?

A boltoknak ritkán van kapacitásuk arra, hogy külön gyűjtsék a szerves hulladékot és az egyéb keletkező hulladékot, a legtöbb üzlet így is helyhiánnyal küzd. Ha nagyobb névnapokkor, ballagáskor sok a vásárló, akkor idő sincs arra, hogy a szelektív gyűjtést megvalósítsák. Másrészt akadályozó tényező az is, hogy a virágokon a permetezés miatt rengeteg a vegyszermaradvány, emiatt nem lehet belőle jó minőségű komposztot készíteni.

Rengeteg virágföldet árulnak a boltokban – mégis hogy "készül" a virágföld?

A virágföldek általában keverékek. Mostanában az általános virágföldek terjedtek el, régebben még A, B és C típusú virágföldet lehetett kapni (ezeknek a kémhatása volt különböző). A virágföldeknél az a lényeges, hogy jó szerkezetűek, jó víztartó képességűek és egységes állagúak legyenek. A virágföldek többségébe előre bekevernek műtrágyát, mikroelemeket. Mindig többféle földnem keverékéből készül: a szerkezetet általában a tőzeg vagy a komposzt adja. A tápanyagot marhatrágyaföld szolgáltatja, ezen kívül tartalmaz még lombföldeket.

A jó virágföld egyébként morzsalékos szerkezetű és nem túl nedves. Olyan virágföldet, ami már a zacskóban sárszerű, nem érdemes megvenni.

Az általános virágföld minden növénytípushoz alkalmazható?

Igen. Ha általános virágföldet szeretnénk például azáleához alkalmazni, akkor savanyú tőzeggel érdemes keverni, hogy a föld szerkezet lazább legyen, illetve így a kémhatást közelebb hozhatjuk a növény igényeihez. Az általános virágföldbe ültetett növényekhez érdemes tápoldatot is vásárolni, itt szélesebb a választék, mint az ültető közeg esetében.

Szabad-e a virágföldet kerti talajjal keverni?

Míg a virágföldek ún. csírátlanítási folyamaton esnek át, addig a kerti talajban vannak patogén szervezetek, gyommagvak, állati kártevők. Ha jó minőségű a talaj, akkor hozzákeverhető a virágföldhöz, de én inkább a tőzeggel való keverést javasolnám.

Hogyan lehet virágzásra bírni az otthoni szobanövényeket, mert gyakran előfordul, hogy a megvásárolt virágzó cserepes növény soha többé nem virágzik? (pl. kaktuszok)

A kaktuszok földjét hagyni kell kiszáradni, nagyon ritkán kell locsolni, hiszen ezek természetes közegükben is alig kapnak vizet. A kaktuszoknak tápoldatot is nagyon ritkán kell adni.

Egyéb növényeknél nagyon különbözőek az alkalmazandó technikák. A gloxínia esetében előfordulhat, hogy nem hoz többször virágot, mivel ez olyan növény, amit bizonyos alkalmakra hajtatnak. A cserepes minirózsa kerti növény, ha lehetőség van rá, ki kell ültetni kertbe vagy erkélyre. A korallvirágot rövidebb időre kell sötétebb helyre tenni, de ha túl sokáig van ott, akkor megnyúlik.

Kertemben már 10 éve ültettem hortenziát. 1-2 évig szépen virágzott, azután több évig egyetlen virágot sem hozott. Tanácsot kaptam, hogy meg kell metszeni tavasszal, ez a próbálkozásom nem hozott sikert. Minden év tavaszán savanyú földet vásárolok, ezt teszem a tövéhez, valamint tápoldatot kap. 3 éve egyszer nagy örömömre virágzott is, azóta ismét nem. Az idén nem metszettem meg, hozott virágot, de nagyon keveset és kicsi méretűeket. Mit tanácsol?

Ha a nagyon megnyúlt hortenziát metszeni szeretnénk, akkor azt legkésőbb július elejéig meg kell tenni, mert utána differenciálja a növény a jövő évi virágrügyeket. A virágrügyek a hajtásvégeken keletkeznek, ha valaki tavasszal végzi metszést, akkor lemetszi a virágrügyeket. A legszebb virágok mindig a csúcsrügyből képződnek.

Van egy hibiszkuszom a lakásban. Évekig csodálatosan virágzott, de hatalmasra nőtt, ezért tavaly tavasszal megkurtítottam, mert sötétítette a szobát. Azóta ismét növekszik, de virágot már második éve nem hoz. Mit tehetnék vele, hogy ismét gyönyörködhessek benne?

A metszést követően előbb a hajtásképzésre, bokrosodásra koncentrál a növény, ezután fog csak virágot hozni. Javaslom a tápoldatozást is, léteznek kifejezetten virágzást segítő tápoldatok.

Mit kezdjek azzal az orchideával, amelynek a szárát tövig visszavágták? Sajnos már jó ideje nem hoz virágot.

A pillangóorchidea esetében a levelek „hónaljában” fejlődő rügyekből képződik a virágszár. Mivel ezt a növényt tövig visszavágták, először kinevel majd egy új levélpárt, azután hoz majd új virágzati szárat. Az orchideával türelemmel kell lenni, mivel nem egy gyors növekedésű növény.

Azt hallottam, hogy az orchideák kevesebb fényt és vizet igényelnek a virágzási időszak befejeztével. Valóban így van?

Nem is a fény és a víz a legfontosabb, hanem a hőhatás. Az orchideáknak is van nyugalmi időszaka, amikor levirágzik a növény, egy-két hónapot pihentetni kell. A növénynek szüksége van arra, hogy legyen egyfajta hőkülönbség a nappal és az éjszaka között, tehát a folyamatosan fűtött, meleg lakásban tartott orchidea nehezen virágzik. 8-10°C-os hőkülönbség képes a virágképződést előidézni. A másik fontos tényező a nedvesség: az orchideát nem szabad kiszárítani, szükséges számára a folyamatos nedvesség, de soha ne álljon rajta a víz. Ha megspricceljük a levelét, azt úgy tegyük meg, hogy estére leszáradjon a víz. Szeretik a fényt, de tűző napra nem szabad kitenni őket.

 

A válaszokat köszönjük Bereczki Mónikának, a kérdéseket Nektek, az interjú megszervezését és a kapcsolattartást pedig Jurecska Laurának.



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében