• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Aki válaszol: a gyógyszerész

2010.01.20. /
Novemberben dr. Szabó Zsófiától, a solymári Kék Patika Gyógyszertár munkatársától kérdezhettetek. Íme a válaszok.

Az utóbbi években elég nagy port vert fel egyes gyógyszerkészítmények boltokban, benzinkutakon, vagy akár automatákon keresztül történő forgalmazása. Ön hogy vélekedik erről? Jó az, hogy különböző fájdalom és lázcsillapítókhoz ilyen egyszerű hozzájutni?

Jó és rossz oldala is van ennek az új helyzetnek. Egyrészt jó, mert a gyógyszertárak nyitvatartási idején túl is beszerezhetőek ezek a készítmények. Ez hasznos lehet, ha nincs a közelben ügyeletes gyógyszertár, és például a lázas betegnél nincs otthon lázcsillapító.

Másrészt komoly veszélyt is jelent, mert ezeken a helyeken nincs szakmai segítség. Így nincs, aki tanácsot adjon, hogy egy adott betegség (pl. gyomorfekély) esetén melyik gyógyszert javasolt szedni, hogy a beteg elkerülje a súlyos mellékhatást. Mivel ugyanaz a hatóanyag több különböző gyógyszerben is előfordul, szaktanácsadás hiányában a beteg túladagolhatja az adott szert.

 

Nem lehetne elérni a gyógyszertáron kívül is kapható termékek körének bővítését? Gondolok például a dohányzásról leszokást segítő termékekre. Ezek nikotintartalmuk miatt nem árusíthatóak szabadon, ellenben a cigarettát (nikotintartalmú) minden sarkon lehet kapni. Logikus ez?

A gyógyszertárak forgalmazhatnak olyan nikotintartalmú rágógumit és tapaszt, amelyek gyógyszernek minősülő készítmények. Elképzelhető, hogy a későbbiekben ezek bekerülnek abba a termékkörbe, amelyet nem csak a gyógyszertárak forgalmazhatnak, bár a túladagolás veszélye miatt a szakmai felügyelet hasznos lehet.

Ezen túlmenően fontos tudni, hogy ezek a készítmények elsősorban a szomatikus függőségtől segítenek megszabadulni. Viszont legalább ilyen komoly probléma a dohányos számára a pszichés függőség. A gyógyszertárban dolgozó szakember életmódbeli tanácsadással talán ezen a területen is segítséget nyújthat.

 

 

Nagyon sok gyógyszertárban minimális készleteket tartanak, gondolom költségcsökkentési megfontolásokból. Ez nekem azért sem tűnik tisztességes eljárásnak, mert a gyógyszertárak monopolhelyzetet lobbiztak ki maguknak (illetve annak fenntartását), akkor jogos minimális elvárás lenne az ellátás folyamatos biztosítása. Van valamilyen mód ennek a jogi kikényszerítésére?

(A monopolhelyzet ma már nem igaz, lásd fentebbi kérdés/válasz a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazásról.) A készlethiány elsősorban azért fordulhat elő, mert a gyógyszer és egyéb gyógyászati termékek palettája hihetetlen bő lett, ezért fizikai és anyagi képtelenség minden forgalomban lévő termék készleten tartása a patikákban.

Előfordulnak nagyon kis forgalmú gyógyszertárak, amelyek valóban túlságosan szűk készlettel dolgoznak. Ilyen esetben érdemes még a látogatás előtt felhívni a gyógyszertárat, van-e a termék raktáron, és amennyiben nincs, mikorra várható, hogy be tudják szerezni.

 

Mit gondol a védőoltások veszélyeiről? Sok mindent lehet hallani pro és kontra egyaránt. Az egyik ismerősöm például meg van róla győződve, hogy két gyermeke egy gyerekkori kötelező védőoltás mellékhatásaként lett autista. Én úgy tapasztalom, maguk az orvosok, gyógyszerészek sem foglalnak állást, óriási a ködösítés. Milyen veszélyei lehetnek például a H1N1 elleni vakcinának?

Minden egyén esetén a kockázat és a várható haszon viszonyát kell meggondolni. Általánosságban elmondható, hogy egy egészséges embernél a védőoltásnak köszönhető előnyhöz (védettség a betegség ellen, illetve amennyiben megbetegszik az oltás ellenére, a betegség lefolyása enyhébb, szövődménymentes) képest az estlegesen kialakuló mellékhatás, vagyis kockázat (hőemelkedés, enyhe izomfájdalom stb.) csekély. Betegség fennállása esetén (például immunszupresszált betegeknél) a kezelőorvos dönt az oltás beadásáról.

Nem tartom valószínűnek, hogy a gyermekek a védőoltástól lettek autisták.

A H1N1 elleni védőoltásról érdemes elolvasni a Magyar Immunológiai Társaság „H1N1 - A tudomány válaszai" című összefoglalóját, amely egyértelmű állásfoglalás kiváló szakemberek tollából.

 

A kikevert gyógyszertári kozmetikumok jobbak, mint a márkázott termékek?

Ezt így általánosságban nem lehet kijelenteni, mert a gyári készítmények minőségi választéka széles. Ellenben az is igaz, hogy a drágább termék nem feltétlenül jobb, mint az olcsóbb. A patikákban készített termékek alapanyaga minden esetben nagyon tiszta és megbízható, viszont a készítmények eltarthatósága sok esetben rövidebb, mint a gyári készítményeké. Egyrészt mert más a technológia, másrészt pedig kevesebb tartósítószert tartalmaz az adott készítmény.

További előnye a gyógyszertárban összeállított készítményeknek, hogy személyre szabhatóak, ez főként az orvosok által adott, beteg számára felírt testápoló, sampon stb. esetében valósul meg.

 

A gyógyszertárban kevert krémekben általában vannak ásványi olaj eredetű összetevők?

Igen, sok készítményben van, megfelelően tisztított formában, ezek az egészségre nem veszélyes anyagok.

 

Miért van szükség az egyes gyógyszerek cukorral való befedésére?

Azért, hogy ne legyen keserű, könnyebb legyen lenyelni. A cukormáz mechanikai és kémiai védelmet nyújt, segít abban, hogy a hatóanyag a megfelelő helyen szabaduljon fel.

 

Nagyon érdekelne, hogy a porcelán fogtöméseket milyen anyaggal ragasztják a fogba.

Fogorvos ismerősömet megkérdeztem: műanyag composit alapú dual cementből készítik.

 

Régóta szeretném tudni, mely adalékanyagokat használják leggyakrabban a különböző szerek előállításához, és miért van ezekre szükség? (Például nem egy vitaminnak természetellenes színe van, pl. rózsaszín.)

Segédanyagnak hívjuk ezeket, amelyek sok esetben természetes anyagok (például keményítő). A különböző gyógyszerformák előállításához különböző segédanyagok szükségesek, annak érdekében, hogy a hatóanyag a megfelelő időben, megfelelő helyen és megfelelő ütemben szabaduljon fel a kívánt hatás elérése, és a nem kívánt mellékhatás elkerülése érdekében.

Ez a téma túl széles ahhoz, hogy kielégítő módon válaszoljak rá (többkötetes szakkönyvek foglalkoznak a gyógyszerészi technológiával), itt csak néhány példát említek:

Tablettákhoz: töltőanyagok (pl. keményítő), kötőanyagok, szétesést szabályozó anyagok, a hatóanyag felszabadulását szabályozó segédanyagok stb;

Emulziók (pl. testápolók): emulgensek, viszkozitást növelő stabilizátorok, tartósítószerek stb.

További szempont a készítmények esztétikussá tétele. A színezékek ezt a funkciót volnának hívatottak betölteni, úgy tűnik, nem mindig sikerrel...

 

Több helyről hallottam már, hogy nem javasolják „mesterséges" C-vitamin szedését (például olyan indokkal, hogy ettől ellustul a szervezet és elfelejti, hogyan kell kivonni a táplálékból). Egyáltalán mit jelent az, hogy mesterséges C-vitamin? És ha ez igaz, a sok gyümölcsön-zöldségen kívül javasolt-e így télen valamilyen C-vitamin készítmény szedése szoptatós anyukának, illetve másfél éves kisgyereknek? Ha igen, milyen?

A C-vitamin (aszkorbinsav) egy adott molekula, akár kivonják valamiből, akár szintetikus úton állítják elő, így a hatása is azonos. Különbséget okozhat, hogy amennyiben egy C-vitamin tartalmú gyógynövény kivonatát fogyasztjuk, abban sok más anyag is jelen lehet az aszkorbinsav mellett (ásványi anyagok, ionok, flavonoidok, rengeteg egyéb molekula). Ezek segíthetik, vagy éppen ronthatják a felszívódást, és egyéb saját hatással is rendelkezhetnek, ami lehet hasznos, de akár árthat is. A gyógynövények és az azokból készített termékek minősége rendkívül fontos szempont, javaslom az ellenőrzött készítmények (pl. Herbária gyógyteák) fogyasztását.

Az említett indok („ellustul a szervezet és elfelejti, hogyan kell kivonni a táplálékból") nem valós. Amennyiben a táplálkozás útján elérjük a javasolt napi dózist, akkor nincs szükség további C-vitamin-pótlásra.

Gyógyszernek minősülő, bevizsgált termékek (OGYI számos) alkalmazását javaslom, ilyenek például az Egis és a Béres Gyógyszergyár, vagy az Eurovit C vitamin termékei, csecsemőknek és kisgyermekeknek pedig a Cebion-csepp.

[További információ a témával kapcsolatban a C-vitamin megadózis. Mennyi elég? című cikkünkben. A szerk.]

 

Elég rossz a szemem, -5 dioptriás. Azzal riogatott valaki, hogy a szoptatás elvonja a szem számára fontos vitaminokat a szervezetemtől. Az egészséges táplálkozáson túl szükségem lehet-e további vitamin-pótlásra?

A szoptatás sok tápanyagot elvon az édesanya szervezetétől, amit pótolni kell! Ha a kismama egészségesen és mindent pótolva tud táplálkozni, akkor nem szükséges további vitaminkészítmények alkalmazása. Amennyiben ez nem teljesül, akkor a patikákban több készítményből választhat, amelyeket kifejezetten kismamáknak fejlesztettek ki (pl. Béres Gravida, Elevit).

 

Miért nem lehet 50 grammnál nagyobb kiszerelésű alkoholt kapni? Ha nekem 1 dl kellene, akkor kétszer kell a kimérés munkadíját, az üveg, a dugó, az elkészítés és egyéb járulékos díjakat (több száz Ft üvegenként) kifizetnem. Józan ésszel nem hiszem, hogy több száz forintnyi különbség lenne az, hogy egy patikai asszisztens közel fél dl-t vagy 1 teljes dl-t méricskél ki.

A patikák kizárólag gyógyászati célra forgalmazhatnak alkoholt, amelynek dózisa az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) módszertani levele alapján (OGYI-P-65-2004) 50g. Egyéb célra (nem gyógyszertárak) az alkoholt jövedéki termékként forgalmazzák, amelyre más szabályok és adózás vonatkozik (jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény).

 

A multi-tabs omega-3 kid gyerekeknek szánt rágótabletta aszpartamot is tartalmaz. Mennyiségét tekintve mennyire lehet ez veszélyes az egészségre? Ezen kívül tud-e más, omega-3 tartalmú szert ajánlani gyerekeknek?

Az a mennyiség, amelyet ez a készítmény a javasolt adagolás esetén tartalmaz, minden valószínűség szerint veszélytelen az egészséges szervezetre (kivétel lehet pl. allergia). Egyéb, gyermekeknek javasolt omega-3 tartalmú készítmény:

„Eskimo kids",

„Lifeplan tinimemo omega 3" rágótabletta, ez nem tartalmaz aszpartámot. Amennyiben fenntartása van az említett vegyülettel kapcsolatban, akkor ezt a terméket javaslom.

 

Hova kerül a gyógyszertári gyűjtőkben összegyűlt, veszélyes hulladéknak számító gyógyszerszemét? Önöknél mennyi gyűlik össze?

Veszélyeshulladék-megsemmisítőbe. A patikákból való elszállítást a nagykereskedelmi partnerek bonyolítják, a költségeket a nagykereskedő cégek és a gyógyszergyártók állják. Nálunk átlagosan 1-2 havonta telik meg a gyűjtődoboz, ez körülbelül derékig ér, 2×A4-es felületű.

 

Milyen tünetekkel lehet az orvost kihagyva rögtön a patikába menni?

Általánosságban a nem régóta fennálló, enyhe tünetekkel, például enyhe felső légúti tünetekkel, hasi panaszokkal, kisebb sérülésekkel (horzsolás, zúzódás, égés) érdemes a gyógyszertárban dolgozó szakemberekhez fordulni, aki a beteg tünetei alapján felméri a betegség súlyosságát, szükség esetén pedig orvoshoz irányítja az illetőt.

 

Mekkora reklámbevétele van egy átlagos budapesti vagy nagyvárosi patikának évente/havonta? Milyen formában jelenik meg fizetett hirdetés a patikákban? Volt-e olyan hirdetés, amire Önök nemet mondtak? Miért?

Konkrét összeget nem tudok mondani, vannak olyan gyógyszertárak, amelyeknek egyáltalán nincs reklámokból származó direkt bevételük. 

Az egyes patikákban sok különböző reklámfelület található, amelyek zöméért a gyártó/forgalmazó nem fizet, ajándékba adja a patikának, amennyiben a vezető igényt tart rá. Ezek többnyire hasznos dolgok, amelyekért fizetni kellene, amennyiben nem kapnánk ajándékba, ilyen például a nyitva tartási tábla, „itt tessék várakozni"-tábla, tollak, pénztál.

Többnyire megegyezés kérdése, fizet-e a gyártó/forgalmazó az igénybevett reklám felületéért, ilyen lehet pl. egy nagy plakát. Olyan megállapodás is születhet, hogy a gyártó/forgalmazó kirakatrendezést végez, cserébe a termékei jól látható helyre kerülnek.

A mi patikánkban nincsenek nagy álló hirdetőtáblák, nem tartjuk esztétikusnak őket.

 

Létezik-e olyan reklámszerződés gyógyszercégek és patikák között, hogy például csak bizonyos márkájú fájdalomcsillapítót ajánlanak?

Nem hiszem. Nálunk még soha sem próbálkozott ilyen ajánlattal egyetlen forgalmazó sem (természetesen visszautasítanánk). Nem tudom elképzelni, hogy bármelyik gyógyszertár a fenti gyakorlatot követné. Rendkívül veszélyes dolog lenne mindenkinek ugyanazt a készítményt ajánlani. Az adott betegre kell szabni a javaslatot (fájdalomcsillapító esetében figyelembe kell venni, hogy a betegnek van-e, volt-e gyomorfekélye, szed-e véralvadásgátlót, van-e májbetegsége stb.). Ennek szándékos elmulasztása anyagi érdekből, komoly szakmai és etikai vétség, amit egyetlen kollégáról sem feltételezek.

 

Mit tesznek a patikák és konkrétan Önök azért, hogy az emberek ne vásároljanak össze (és fogyasszanak) feleslegesen egy csomó gyógyszert?

Igyekszünk a betegekkel való kommunikációra minél több időt szánni, meghallgatjuk a panaszukat, és a tünetek alapján a megfelelő készítményt ajánljuk. Előfordul, hogy egy konkrét terméket keres valaki (mert például látta a televízióban és megtetszett a reklám), ám ha a kikérdezése után úgy ítéljük, az illetőnek nincs szüksége az adott készítményre, akkor erről tájékoztatjuk.

Szívesen adunk tanácsot a megfelelő életmód kialakításához, bár ezen a területen kevés a sikerélményünk. Sajnos ma még legtöbben előnyben részesítik a gyógyszerszedést az életmód változtatással szemben, jóllehet megfelelő életmóddal a betegségek egy része megelőzhető lenne, illetve a gyógyszeres terápia hatékonysága növelhető, a beszedett gyógyszer mennyisége csökkenthető volna.

 

A válaszokat köszönjük dr. Szabó Zsófia gyógyszerésznek, a kérdéseket kedves Olvasóinknak, az interjú levezénylését és a kapcsolattartást pedig Kump Edinának.

Néhány gyakorlatias, esetleg „lapzárta" után érkezett kérdést a kérdezz! válaszolunk. rovatban válaszol(t)unk meg.

 

Kép [cc] kacper , Kék Patika Gyógyszertár



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében