Európában a külföldről érkező online megrendelések több mint felét visszautasítják – legalábbis az Európai Bizottság határokon átnyúló e-kereskedelemről szóló jelentése szerint.
A Bizottság megbízásából széles körű próbavásárlási tesztet végeztek, amely során a vásárlók EU-szerte egy 100 népszerű termékből álló lista elemeit - fényképezőgépeket, CD-ket, könyveket, ruhákat stb. - próbálták megvásárolni külföldi szolgáltatóktól. Összesen több mint 11 000 próbarendelésre került sor. A kutatás azt állapította meg, hogy a fogyasztók a határokon átnyúló tranzakciók 60%-át nem tudták befejezni, mert a kereskedő nem vállalta az áru kiszállítását a vásárló lakóhelye szerinti országba, vagy nem kínált fel a határokon keresztül is használható, megfelelő fizetési módot.
A fogyasztók legkevésbé Lettországból, Belgiumból,
Romániából és Bulgáriából tudtak külföldön vásárolni (az EU 27 tagállamát
tartalmazó teljes listát lásd itt).
A külföldi internetes vásárlás sikerére azonban kettő kivételével az összes országban 50%-nál kisebb volt az esély. Pedig a polgárok számára egyértelmű lenne a haszon: a tagállamok több mint felében a termékek legalább 50%-át 10%-kal olcsóbban lehetett megtalálni egy külföldi weboldalon (szállítási költséggel együtt). A keresett termékek 50%-át pedig nem lehetett belföldi weboldalon megtalálni; ezek kizárólag valamelyik másik tagállamban voltak elérhetőek.
Az e-kereskedelmi piac
Az európai e-kereskedelem értékét 2006-ban 106 milliárd euróra becsülték. A leggyorsabban növekvő kiskereskedelmi csatorna az internet: 2008-ban az EU kiskereskedőinek 51%-a értékesített online módon.
Az e-kereskedelem akadályainak következtében azonban egyre szélesedik a belföldi és a határokon átívelő e-kereskedelem közötti szakadék . Miközben 2006 és 2008 között az interneten vásárló európai fogyasztók aránya 27%-ról 33%-ra nőtt, addig az interneten külföldről vásárlóké stagnált (6%, illetve 7% volt). A kereskedőknek pedig csupán 21%-a értékesít a határokon túlra.
Holott a lehetőség adott. Az EU-ban a fogyasztók harmada megfontolná az online vásárlást egy másik EU-országból, ha a termék olcsóbb vagy jobb lenne, egyharmaduk pedig akár idegen nyelven is hajlandó lenne vásárolni. A kereskedők 59%-a készen áll arra, hogy több nyelven is kereskedjen.
Az e-kereskedelem akadályai
A Bizottság közleménye a határokon átívelő online kereskedelem akadályainak kiküszöbölését célzó stratégiára tesz javaslatot. A prioritást élvező intézkedési területek között szerepelnek a következők:
Egyszerű, egységes jogrendszer létrehozása az EU fogyasztói számára. A fogyasztók jogairól szóló irányelvtervezet a jelenlegi zavaros jogszabálykavalkádot egyetlen, egyszerű jogszabályrendszerrel kívánja felváltani, amely az EU-ban mindenütt azonos védelmet kínálna a fogyasztóknak, eközben pedig csökkentené a kiskereskedők megfelelési költségeit, illetve világos jogi környezetet biztosítana számukra.
A határokon átnyúló végrehajtás javítása. Továbbra is szükség van a fogyasztói jogszabályok betartatására irányuló összehangolt európai akciókra (mint például az „internetes söprögetésekre", sweep), hogy vissza lehessen szorítani az illegális gyakorlatot, és erősíteni lehessen a határokon átívelő vásárlásba vetett fogyasztói bizalmat.
A határokon átnyúló kiskereskedelmi szabályok egyszerűsítése , pl. az áfa, az újrahasznosítási díjak és a szerzői jogdíjak vonatkozásában. Jelenleg a kiskereskedőknek számos adóhatósággal kell kapcsolatban állniuk, az elektronikus hulladék újrafelhasználásával kapcsolatban különféle nemzeti szabályoknak kell megfelelniük, szerzői jogdíjat pedig ugyanazon termékre akár több országban is fizetniük kell. A Bizottság javaslatai az első két problémára irányulnak, azonban a jogdíjakra is rövidesen gyakorlati megoldást kell találni.
Forrás: Európai Bizottság
Kép [cc] upyd
Hozzászólások
Itthon csak a vaterát próbáltam ki, engem nem ért csalódás. Lehet, hogy szerencsém volt csupán, de üzletben vásárolt termékben már nagyobbat csalódtam,mikor otthon kibontottam.
Nagyon jó lehet a határokon átnyúló kereskedés. A valóban tudatos vásárlóknak nagyobb teret adna a választék valódi bősége.
Nagyon szeretném ha egyszer egy komoly szakemeber két számot közzé tenne: mennyit fizetünk be az EU kasszába és mennyit profitálunk belőle.
Mint kisember annyit érzek csak, hogy a kiskereskedőket ostoba szabályokkal gyötrik, míg a multik akik betörtek,ellenőrizetlenül azt hoznak-visznek amit és ahogy akarnak.
Ahogy elnézem a Brüsszeli üléseket rengeteg Kovács Lászlót látok,akiket otthonról elegánsan ebbe a székbe repítettek.
Ez az EU-kolhoz egy vicc. Nem baj, nincs már sok hátra.