Először is segít, ha tudatosítjuk, hogy mások is így éreznek. A globális környezetvédelmi válság mindannyiunkat letaglózza, hiszen ki gondolhatná, hogy egyedül is elbánik a sok milliárd ember által közösen legyártott problémákkal?

Ha mindenki vállalna egy szólamot, s mindenki fújná a dallamot

A kerékpározás ma már sok helyütt életforma, egyfajta trend, amely világszerte egyre több nagyvárosban üti fel a fejét. Szerencsére. Ha körülnézünk mondjuk Dánia vagy Hollandia kerékpárbarát útjain, a bárhova, bármikor, bármi áron biciklivel közlekedő emberek láttán még az is kedvet kap a drótszamárhoz, aki gyerekkora óta krónikus ellenérzést vagy félelmet táplált vele szemben.

Nap mint nap meghozott döntéseink többségükben megfontolt választásnak tűnnek, pedig egyáltalán nem azok – csupán szokások. És bár az egyes szokások önmagukban viszonylag jelentéktelenek, idővel óriási hatást gyakorolnak az egészségünkre, a termelékenységünkre, a pénzügyi biztonságunkra és a boldogságunkra. Évszázadok óta próbálják megfejteni, miért alakulnak ki a szokásaink, de a neurológusok, pszichológusok, szociológusok és piackutatók csak az elmúlt két évtizedben kezdték megérteni a szokások működését – és ami ennél is fontosabb, azt, hogy miként változnak a szokásaink.

2012 első felében újabb lendületet vett a háztartászöldítő ÖkoKör programunk. Budapesten, Szentendrén, Gödöllőn és Alsónémediben 15 új csoportban közel 180 fő próbálta ki a háztartászöldítés praktikáit.

Nagy örömünkre idén Pest-megyén kívül is indíthattunk ÖkoKöröket. A 16 csoport mintegy 130 résztvevője Egerben, Esztergomban, Csolnokon, Dorogon, Hódmezővásárhelyen, Kecskeméten, Kiskőrösön, Kisteleken és Szegeden tevékenykedett.

A GfK Háztartáspanel adatai azt mutatják, hogy a piacok bár kicsi, de stabil szereplői a kereskedelmi forgalomnak.

Az elmúlt tíz évben a piaci vásárlás értéke duplájára nőtt, miközben hasonló tendencia jellemzi a napi fogyasztási cikkek teljes forgalmát. Így a piac megtartotta stabil 5%-os piaci részesedését. Az évtized legnagyobb vesztesei a független kisboltok, pozíciójuk fokozatosan gyengült, miközben a hipermarketek és a hazai láncok folyamatosan erősödtek.

Mióta létezik az Alapítvány adományboltja, egyáltalán honnan jött az ötlet a létrehozásához?

Az első magyar adományboltot 2009-ben kísérleti projektként hozta létre a Kórházi Önkéntes Segítő Szolgálat Alapítvány.

A több évtizede sikeres nyugat-európai minta adta az ötletet. Az Egyesült Királyságban például már a II. világháború alatt és után létrejöttek az első adományboltok: az emberek bevitték a számukra felesleges holmikat, a bevételt pedig valamelyik rászoruló közösség javára fordították.

A KSH nyáron jelentette meg a legfrissebb, a hazai élelmiszerfogyasztásról szóló jelentését, amely az élelmiszermérlegek alapján számított egy főre jutó fogyasztási adatokat adja közre. Vagyis, a jelentés alapján áttekinthetjük, hogy egy átlagos magyar ember mennyit fogyaszt az alapvető élelmiszerekből, illetve, hogy hogyan változtak a fogyasztási szokásaink egy évtized alatt.

Vissza az alapértékekhez!

Az egyszerű, környezetbarát esküvőnek nemcsak az az előnye, hogy kíméljük vele bolygónkat, idegrendszerünket és pénztárcánkat, hanem az is, hogy így újra előtérbe kerülhet a lényeg. Nevezetesen, hogy két ember örök hűséget esküszik egymásnak. Érdemes tehát figyelembe venni a következő alapelveket:

A gyorsfőző fazék, magyar nevén kukta, a szellemes technikatörténet-írók szerint korai változatában már az alkimisták vegykonyhájában is rotyogott. Igaz, akkoriban korántsem ízletes ételek főttek benne, hanem boszorkányos mérgek, működését pedig az ismeretlen erők és a robbanásos balesetek jellemezték.

Forognak a hengerek. Állsz, ülsz, billegsz, nézegetsz közben, vagy épp feszülten figyeled a kijelzőt. Mi lesz? Egy pár? Esetleg sor? Vagy talán póker? Dinnye vagy, nem lesz ez citrom se. BAR! Nyertél! De mit is? Ma leginkább pénz, de régen rágó, egy doboz cigi vagy egy ital járt az egyforma gyümölcsökért.