E 901 - Méhviasz
A méhek egy, főként zsírsavészterekből álló anyagot választanak ki, ez, az úgynevezett méhviasz a lép építőanyaga. Ez a fehér-sárga viasz nagyon értékes, ezért gyakran más viaszokkal keverik. A szervezet nem tudja felvenni.
Bevonóanyagként felületi kezeléssel gátolja pl. a gyümölcsök nedvességvesztését a héjon keresztül. Amelyik gyümölcs ilyen kezelésben részesül, azt „viaszozott” figyelmeztetéssel kell ellátni.
Előállítás
A lépet megtisztítják a méztől, és felolvasztják. A méhviaszt ezt követően élelmiszer minőségűre tisztítják.Használat
A méhviasz mennyiségi korlátozás nélkül fényezőanyagként a következő élelmiszerekben engedélyezett:
• Édesség és csokoládé
• Csokoládéval bevont kekszek és sütemények
• Snackek
• Dió
• Kávébab
• Táplálékkiegészítők
• Alma, körte, ananász, dinnye, citrusgyümölcsök és barack
A méhviasz ezenkívül a rágógumi bázismasszájának összetevője, illetve színezékek hordozóanyagaként is engedélyezett.
Biztonság
A méhviasz veszélytelennek számít. A szervezet változatlan formában kiválasztja.Ezekbe a típusokba tartozik
Kapcsolódó linkek
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-2000/63 Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével (Második kiegészítés)
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-95/2 Az élelmiszerekben használható adalékanyagok, az édesítőszerek és színezékek kivételével. 4. kiadás
- 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól
E 1200 - Polidextróz
A polidextróz glükózból, szorbitból (E 420) és citromsavból (E 330) álló szintetikus vegyület. Alig édes ízű kristályai a cukorhoz hasonlóan viselkednek, a szervezetben azonban az inzulintól függetlenül hasznosulnak és grammonként csupán 1 – 2 kcal energiát tartalmaznak.
Előállítás
A polidextrózt kémiai úton vákuumban állítják elő glükózból, szorbitból és citromsavból. Genetikailag módosított anyagok használata lehetséges.Használat
A polidextróz mennyiségi korlátozás nélkül, általánosan engedélyezett az élelmiszerekben. Ez alól csupán a kezeletlen és hasonló élelmiszerek a kivételek, amelyek a törvényalkotó szándéka szerint adalékanyagokkal nem módosíthatók.
A polidextrózt többek között a következő termékekben alkalmazzák:
• Italok
• Péksütemények
• Édességek
Biztonság
A polidextróz veszélytelennek számít. Nagy mennyiségben fogyasztva (napi 75 g fölött) hashajtó hatása van.Ezekbe a típusokba tartozik
Kapcsolódó linkek
- MÉ 1-2-95/2 Az élelmiszerekben használható adalékanyagok, az édesítőszerek és színezékek kivételével. 4. kiadás
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-2000/63 Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével (Második kiegészítés)
- 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól
E 1404 - Oxidált keményítő
Az oxidált keményítő a keményítő kémiai változata. A természetes keményítővel ellentétben az oxidált keményítő már alacsony hőmérsékleten megköti a vizet, és sűrű masszát képez (csirizesítés).
Kálciumionokkal szemben érzékeny, ezért tejkészítményeknél az oxidált keményítő nem alkalmazható. Az oxidált keményítő a keverékek komponenseit stabil, egyenletes eloszlásban tartja, és a már megkötött vizet csak nehezen engedi ki. Így meggátolja, hogy az élelmiszerek összetevői különváljanak.
Előállítás
Az oxidált keményítőt kémiai reakcióval természetes keményítőből nátrium-hipoklorittal nyerik. A természetes keményítőt olyan növényekből vonják ki, mint a kukorica, a burgonya és a búza. Genetikailag módosított anyagok használata lehetséges.Használat
Az oxidált keményítő az élelmiszerekben általánosan engedélyezett. Ezalól csupán a kezeletlen és hasonló élelmiszerek a kivételek, melyek a törvényalkotó szándéka szerint adalékanyagokkal nem módosíthatók. Mennyiségi korlátozás csak a csecsemőknek és kisgyermekeknek készült elválasztási tápszerek (max. 50 g/kg) esetében van érvényben. Az oxidált keményítőt többek között a következő termékekben alkalmazzák: Majonéz Dresszingek SzószokBiztonság
Az oxidált keményítő veszélytelennek számít. Bekerül a szénhidrát-anyagcserébe.Ezekbe a típusokba tartozik
Lásd még
- E 1442 - (Hidroxipropil) dikeményítő-foszfát
- E 1450 - Keményítő-nátrium-oktenil-szukcinát
- E 1451 - Acetilezett-oxidált keményítő
- E 1410 - Monokeményítő-foszfát
- E 1412 - Dikeményítő-foszfát
- E 1413 - Foszforilezett dikeményítő-foszfát
- E 1420 - Acetilezett keményítő
- E 1422 - Acetilezett dikeményítő-adipát
- E 1440 - (Hidroxipropil) keményítő
- E 1414 - Acetilezett dikeményítő-foszfát
Kapcsolódó linkek
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-95/2 Az élelmiszerekben használható adalékanyagok, az édesítőszerek és színezékek kivételével. 4. kiadás
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-2000/63 Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével (Második kiegészítés)
- Információ angolul az EU honlapján
- Információ angolul az EU honlapján
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól
E 551 - Szilícium-dioxid
Egyéb elnevezések
kovasav
A szilícium-dioxid a földkéregben legnagyobb mennyiségben előforduló ásvány. Számos növény sejtfalának alkotóelemeként változó mennyiségben az élelmiszerekben is jelen van. Az emberi szervezet a szilícium-dioxidot sem felvenni, sem pedig hasznosítani nem tudja; átalakulás nélkül kiürül a szervezetből.
Előállítás
A szilícium-dioxidot a természetben előforduló kvarchomokból nyerik.Használat
A szilícium-dioxid csak meghatározott élelmiszerekhez engedélyezett.
Ezek közé tartoznak többek között:
• Szárított, porított élelmiszerek (max. 10 g/kg)
• Reszelt vagy szeletelt sajt (max. 10 g/kg)
• Fűszerek (mennyiségi korlátozás nélkül)
• Táplálékkiegészítők (mennyiségi korlátozás nélkül)
• Konyhasó, konyhasóhelyettesítő (max. 10 g/kg)
A szilícium-dioxid ezenkívül emulgátorok, színezékek és aromák hordozóanyagaként is engedélyezett.
Biztonság
A szilícium-dioxid veszélytelennek számít.Ezekbe a típusokba tartozik
Lásd még
- E 552 - Kálcium-szilikát
- E 553 a - Magnézium-szilikát
- E 553 b - Talkum
- E 554 - Nátrium-alumínium-szilikát
- E 555 - Kálium-alumínium-szilikát
- E 556 - Kálcium-alumínium-szilikát
- E 558 - Bentonit
- E 559 - Alumínium-szilikát
Kapcsolódó linkek
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-2000/63 Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével (Második kiegészítés)
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-95/2 Az élelmiszerekben használható adalékanyagok, az édesítőszerek és színezékek kivételével. 4. kiadás
- 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól
E 553 a - Magnézium-szilikát
Egyéb elnevezések
magnézium-triszilikát
A magnézium-szilikát (E 553 a i) és a magnéziumtriszilikát (E 553 a ii) a szilícium-dioxid (E 551) származékai. Oldhatatlan kristályai puhák, nagyon jól őrőlhetők, és zsíros jellegűek. Az emberi szervezet sem felvenni, sem pedig hasznosítani nem tudja; átalakulás nélkül kiürül a szervezetből.
Előállítás
A magnézium-szilikátokat szintetikusan állítják előHasználat
A magnézium-szilikátok csak meghatározott élelmiszerekben engedélyezettek.
Ezek közé tartoznak többek között:
• Szárított, porított élelmiszerek (max. 10 g/kg)
• Reszelt vagy szeletelt sajt (max. 10 g/kg)
• Fűszerek (mennyiségi korlátozás nélkül)
• Táplálékkiegészítők (mennyiségi korlátozás nélkül)
• Konyhasó, konyhasóhelyettesítő (max. 10 g/kg)
Biztonság
A szilikátok veszélytelennek számítanak.Ezekbe a típusokba tartozik
Lásd még
- E 551 - Szilícium-dioxid
- E 552 - Kálcium-szilikát
- E 553 b - Talkum
- E 554 - Nátrium-alumínium-szilikát
- E 555 - Kálium-alumínium-szilikát
- E 556 - Kálcium-alumínium-szilikát
- E 558 - Bentonit
- E 559 - Alumínium-szilikát
Kapcsolódó linkek
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-2000/63 Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével (Második kiegészítés)
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-95/2 Az élelmiszerekben használható adalékanyagok, az édesítőszerek és színezékek kivételével. 4. kiadás
- 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól
E 468 - Keresztkötésű karboxi-metil-cellulóz
Egyéb elnevezések
módosított karboxi-metil-cellulóz, módosított cellulózgumi
A kémiailag a karboxi-metiléterekhez tartozó keresztkötésű karboxi-metil-cellulóz a cellulóz (E 460) származéka, a karboxi-metil-cellulóztól (E 466) a molekulán belüli kötései különböztetik meg.
Vízben nem oldható, ennek ellenére duzzad, anélkül, hogy nedves vagy ragadós tapintásúvá válna.
Előállítás
A keresztkötésű karboxi-metil-cellulózt a cellulóz (E 460) kémiai klórecetsavas módosításával állítják elő. Genetikailag módosított anyagok alkalmazása lehetséges.
Használat
A keresztkötésű karboxi-metil-cellulóz kizárólag szilárd táplálékkiegészítőkben (max. 30 g/kg) és édesítőszer-tablettákban engedélyezett.
Biztonság
A keresztkötésű karboxi-metil-cellulóz veszélytelennek számít.
A keresztkötésű karboxi-metil-cellulóz értékelése a hiányzó adatok miatt a karboxi-metil-cellulózról (E 466) származó ismereteken alapul. Az E 468 oldhatatlan ballasztanyagként az emberi szervezet számára nem hasznosítható. Nagyobb mennyiségben lazítja a béltartalmat.
Ezekbe a típusokba tartozik
Lásd még
- E 460 - Cellulóz
- E 461 - Metil-cellulóz
- E 463 - Hidroxipropil-cellulóz
- E 464 - Hidroxipropil-metil-cellulóz
- E 465 - Metil-etil-cellulóz
- E 466 - Nátrium-karboxi-metil-cellulóz
- E 469 - Enzimesen hidrolizált nátrium-karboxi-metil-cellulóz
Kapcsolódó linkek
- Információ angolul az EU honlapján
- MÉ 1-2-2000/63 Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével (Második kiegészítés)
- Információ angolul az EU honlapján
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-95/2 Az élelmiszerekben használható adalékanyagok, az édesítőszerek és színezékek kivételével. 4. kiadás
- 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól
E 469 - Enzimesen hidrolizált nátrium-karboxi-metil-cellulóz
Az enzimesen hidrolizált nátrium-karboxi-metil-cellulóz a cellulóz (E 460) származéka, amelynek molekulaszerkezetét enzimek segítségével oly mértékig megváltoztatják, hogy sűrítő hatását csak gyengén tudja kifejteni.
Előállítás
Az E 469-et cellulózból (E 460) állítják elő a Trichoderma longibrachiatum baktérium enzimjeinek segítségével. A cellulózt olyan mértékig lebontják, hogy molekulaszerkezete nem teszi lehetővé a sűrítő hatás kifejtését. Genetikailag módosított anyagok alkalmazása lehetséges.
Használat
Az enzimesen hidrolizált nátrium-karboxi-metil-cellulóz az élelmiszerekben mennyiségi korlátozás nélkül, általánosan engedélyezett. Ez alól csupán a kezeletlen és hasonló élelmiszerek a kivételek, amelyek a törvényalkotó szándéka szerint adalékanyagokkal nem módosíthatók.
Főként csökkentett energiatartalmú élelmiszerekben használják.
Biztonság
Az enzimesen hidrolizált nátrium-karboxi-metil-cellulóz veszélytelennek számít.
Ezekbe a típusokba tartozik
Lásd még
- E 460 - Cellulóz
- E 461 - Metil-cellulóz
- E 463 - Hidroxipropil-cellulóz
- E 464 - Hidroxipropil-metil-cellulóz
- E 465 - Metil-etil-cellulóz
- E 466 - Nátrium-karboxi-metil-cellulóz
- E 468 - Keresztkötésű karboxi-metil-cellulóz
Kapcsolódó linkek
- Információ angolul az EU honlapján
- MÉ 1-2-98/86 Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével (Első kiegészítés)
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-95/2 Az élelmiszerekben használható adalékanyagok, az édesítőszerek és színezékek kivételével. 4. kiadás
- 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól
E 459 - Béta-ciklodextrin
Egyéb elnevezések
kördextrin
A béta-ciklodextrin egy köralakú molekula, amely hét, egymással jellegzetesen kapcsolódó glükózegységből épül fel. Ez a kötés magas hőmérsékleten, savak jelenlétében és egyes enzimek hatására is stabil marad. A körmolekula belsejében más anyagokat is megköt; az ily módon rögzített anyagot a ciklodextrin – mint egy mikrokapszula – megvédi a környező hatásoktól. Így például a hőérzékeny aromák, színanyagok és enzimek a sütést és a hosszú időn át tartó tárolást is el tudják viselni.
Előállítás
A béta-ciklodextrint baktériumok (Bacillus macerans vagy B. ciculans) segítségével, vagy az ezen baktériumokból kivont enzimekkel keményítőből nyerik.
Használat
A béta-ciklodextrin csak meghatározott élelmiszerekhez engedélyezett. A z adagolási mennyiség felső korlátja a fogyasztásra kerülő élelmiszerben megengedett mennyiséget jelöli.
A béta-ciklodextrin kizárólag a következő felhasználásokra engedélyezett:
• Tabletta és drazsé formájú élelmiszerek (mennyiségi korlátozás nélkül)
• Ízesített tea és italporok (max. 500 mg/l)
• Ízesített snack-ek (max. 1 g/ kg)
A béta-ciklodextrineket ezenkívül gyógyszerek előállításában is alkalmazzák.
Biztonság
A béta-ciklodextrin veszélytelennek számít.
Mint vízoldható ballasztanyagot a szervezet nem hasznosítja.
Elfogadható napi beviteli mennyiség (ADI)
5 mg/kgEzekbe a típusokba tartozik
Kapcsolódó linkek
- MÉ 1-2-2000/63 Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével (Második kiegészítés)
- Információ angolul az EU honlapján
- MÉ 1-2-95/2 Az élelmiszerekben használható adalékanyagok, az édesítőszerek és színezékek kivételével. 4. kiadás
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól
E 460 - Cellulóz
A cellulóz az elfásodott növényi sejtek legfontosabb vázanyaga. Mivel szinte minden növényi sejtnek az alkotóeleme, a liszteknek is összetevője. A növényi sejtekből elválasztott, módosítatlan cellulóz (E 460 ii) mellett a mikrokristályos cellulóz (E 460 i) is engedélyezett élelmiszeradalék.
Előállítás
A fás növényi részt először őrlik, majd alaposan szitálják, így nyerik ki belőle a cellulózt (E 460 ii). A cellulózpor sósavas kezelésével keletkezik a mikrokristályos cellulóz (E 460 i).
Használat
A cellulóz az élelmiszerekben mennyiségi korlátozás nélkül, általánosan engedélyezett. Ez alól csupán a kezeletlen és hasonló élelmiszerek a kivételek, amelyek a törvényalkotó szándéka szerint adalékanyagokkal nem módosíthatók.
A cellulóz egyebek mellett a következő termékekben engedélyezett:
• Szeletelt vagy reszelt sajt
• Jégkrém
• Rágógumi
A cellulózt ezenkívül más adalékanyagok hordozóanyagaként, valamint gyógyszerek és kozmetikumok összetevőjeként alkalmazzák.
Biztonság
A cellulóz veszélytelennek számít.
Az emberi szervezet nem tudja hasznosítani. A mikrokristályos cellulóz (E 460 ii) átjuthat a bélfalon, eddig azonban semmiféle egészségügyi következményt nem figyeltek meg.
Ezekbe a típusokba tartozik
Lásd még
- E 461 - Metil-cellulóz
- E 463 - Hidroxipropil-cellulóz
- E 464 - Hidroxipropil-metil-cellulóz
- E 465 - Metil-etil-cellulóz
- E 466 - Nátrium-karboxi-metil-cellulóz
- E 468 - Keresztkötésű karboxi-metil-cellulóz
- E 469 - Enzimesen hidrolizált nátrium-karboxi-metil-cellulóz
Kapcsolódó linkek
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-98/86 Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével (Első kiegészítés)
- Információ angolul az EU honlapján
- MÉ 1-2-95/2 Az élelmiszerekben használható adalékanyagok, az édesítőszerek és színezékek kivételével. 4. kiadás
- 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól
E 463 - Hidroxipropil-cellulóz
A kémiailag a cellulózéterekhez tartozó hidroxipropil-cellulóz a cellulóz (E 460) származéka. A cellulózzal ellentétben vízben jól oldódik. A folyadékoknak sűrű állományt kölcsönöz, melegítéskor erős zselét képez. Kémiai felépítésének köszönhetően emulgáló és stabilizáló hatással is rendelkezik.
Előállítás
A hidroxipropil-cellulózt kémiai reakcióval természetes cellulózból (E 460) nyerik. Genetikailag módosított anyagok alkalmazása lehetséges.
Használat
A hidroxipropil-cellulóz az élelmiszerekben mennyiségi korlátozás nélkül, általánosan engedélyezett. Ez alól csupán a kezeletlen és hasonló élelmiszerek a kivételek, amelyek a törvényalkotó szándéka szerint adalékanyagokkal nem módosíthatók.
Egyebek mellett a következő termékekben engedélyezett:
• Desszert és fagylalt
• Majonéz, szószok és ketchup
• Halkészítmények
• Sütemény, kekszek, levelestészta
• Csökkentett energiatartalmú élelmiszerek
Biztonság
A hidroxipropil-cellulóz veszélytelennek számít.
Mint oldható ballasztanyagot az emberi szervezet nem tudja hasznosítani. Nagyobb mennyiségben enyhén hashajtó hatású.
Ezekbe a típusokba tartozik
Lásd még
- E 460 - Cellulóz
- E 461 - Metil-cellulóz
- E 464 - Hidroxipropil-metil-cellulóz
- E 465 - Metil-etil-cellulóz
- E 466 - Nátrium-karboxi-metil-cellulóz
- E 468 - Keresztkötésű karboxi-metil-cellulóz
- E 469 - Enzimesen hidrolizált nátrium-karboxi-metil-cellulóz
Kapcsolódó linkek
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-98/86 Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével (Első kiegészítés)
- Információ angolul az EU honlapján
- MÉ 1-2-95/2 Az élelmiszerekben használható adalékanyagok, az édesítőszerek és színezékek kivételével. 4. kiadás
- 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól












